Az ékszer az egyik legstabilabb valuta - beszélgetés három különleges alkotóval
A GAHSP Media (Instagram: @gahspmedia) egy újgenerációs platform, melynek célja elismert alkotók és tervezők bemutatása nemzetközi és multidiszciplináris módon. A Glamour magazinban vendégcikk sorozatként indul a #GAHSProom kampány. Mivel otthonunk a pandémia során kiemelkedő szerephez jutott, ezért annak egyes tereit, a gyerekszobát, a tanulószobát, valamint a kertet használjuk inspirációs és motivációs forrásként beszélgetéseinkben.
Ezeket láttad már?
A várószobában
Mit látunk lelki szemeink előtt, amikor az ékszerek végtelen birodalmába lépünk? Egy különleges ékszer magával ragad. Olykor olyan óriási hatást gyakorol ránk, hogy megkérdőjelezzük az érték és érzékiség eddig ismert határait. Megragadhatatlan csábereje mögött azonban olyan alapértékekkel bír, melyek magyarázatul szolgálnak arra, hogy miért is az ékszer az egyik legstabilabb valuta.
Történelmünk során számtalanszor bizonyította
már, hogy ténylegesen versenyképes egyéb pénznemekkel szemben, gondoljunk csak a francia vagy az orosz forradalom arisztokrata menekültjeinek történeteire. Egy drága ékszer azonban több, mint egyszerű valuta. Az ékszer szimbólum, kötődés, emlék, érzéki kifejezés, legyen szó egy Sarah Zhuang által tervezett egyedi jegygyűrűről, vagy éppen dr. Takács József által készített Bocskai-korona és -jogar másolatáról: az ékszer érték.
Beszélgetés a Trezorban
Sarah Zhuang, Alexander Laut és dr. Takács József reflektálnak az ékszerek valós értékére és a bennük rejlő befektetési lehetőségekre. A GAHSP Media mindhárom interjúalannyal személyesen folytatott beszélgetést, majd egy
fiktív térben, a Trezorban teremtette meg a lehetőséget arra, hogy az egyes válaszok találkozhassanak és együttesen alkossanak egy átfogó képet.
dr. Takács József: 1967-ben hetedikes voltam, amikor szüleim megismerkedtek Bartha Lajos ötvösmesterrel és feleségével. Akkoriban a mellettünk lévő utcában vésnök műhely működött, ahol a nagy kirakaton keresztül órákig tudtam nézegetni, hogyan dolgoznak. Szép szakma a vésnök, mondta a mester, "de még szebb az ötvös, mert ahhoz 30 különféle szakma tartozik
és ráadásul az ötvös foglalkozik drágakövekkel is". Ez a mondat eldöntötte
a jövőmet.
Sarah Zhuang: A családom évtizedek óta az ékszerekkel foglalkozik. Miután édesanyám átadta a családi vállalkozást a testvéremnek, én is csatlakoztam marketing és dizájn oldalról. A márka elsősorban hagyományos ékszereiről híres, érett és klasszikus stílust képviselve, mely hozzám kevésbé állt közel. Így aztán úgy döntöttem, hogy létrehozom a saját márkámat, ahol szabadon tervezhetek.
Alexander Laut: Mindig is szenvedélyesen rajongtam a drágakövekért. A valódi fordulópont azonban az volt számomra, amikor a legendás Harry Winston fiával, Ronald Winstonnal találkoztam, és megkért, hogy mint tanácsadó dolgozzak neki. A legvarázslatosabb és legkülönlegesebb ékszereket volt szerencsém látni az ott eltöltött idő alatt, ami végül arra ösztönzött, hogy
saját magam is ékszertervezésbe kezdjek a saját nevem alatt. Mielőtt belevágtam a tervezésbe, Ronald Winston áldását adta, és azzal biztatott, hogy "én már láthattam az ő munkáját, így a következő lépés nem más, mint saját elképzeléseim megvalósítása".
dr. Takács József, geológus-mineralógus és ötvös mester az egyetem után a Magyar Tudományos Akadémiánál dolgozott, mint tudományos kutató, aztán az ELTE Ásványtani tanszékén, majd az Oktatási Minisztériumban főosztályvezetőként. Ezután hozta létre a Victoria Ékszer nevű ékszerbolt-hálozatot, ma pedig gyerekeivel közösen a V-Pearl ékszerszalon webáruházat építi.
A falon ott lógott a József Attila idézet, hogy dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes. - dr. Takács József
dr. Takács József: Első nap, 14 évesen, belépve az ötvösműhelybe a mester mindjárt rám bízott egy érdekes feladatot. Készült egy hatalmas monstrancia (lat., szentségmutató, megszentelt edény) amelynek a tetejét egy mini Szent Korona díszítette. Ez alá kellett rézből egy kis párnát csinálnom. A mester egy pillantást vetett a darabra, majd körülnézett. Mit keres? - gondoltam, hiszen ott van az orra előtt. A nagykalapácsot kereste. Ráütött, teljesen kilapította, majd mondta, hogy csináljam meg újra. A második ma is ott ékeskedik a
monstrancia tetején a Mátyás templom gyűjteményében. A műhely falán mindig ott lógott a József Attila idézet, hogy dolgozni csak pontosan,
szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes.
Sarah Zhuang, Hong Kong-i ékszertervező, márkáját 2017-ben alapította. A Sarah Zhuang Jewellery elegáns és funkcionális kollekciókat mutat be, melynek valamennyi darabja 18 karátos aranyból készül.
Sarah Zhuang: Az első ékszerkollekciót 2013-ban mutattam be. Abban az időben a Gemological Institute of America ékszertervező kurzusán vettem részt, amelynek része volt egy ékszer megtervezése és kivitelezése. Rettentően tetszett a végső tervem, de sajnos a vizsgapapírokat nem volt szabad hazahoznunk, így a terveket kénytelen voltam emlékezetből reprodukálni. Szerencsére sikerült az ékszert az előzőnek megegyezően újraalkotnom.
Alexander Laut, orosz származású ékszertervező jelenleg Lisszabonban alkot, ugyanakkor hivatásából adódóan havonta általában háromszor szokott utazni, a világ fővárosait bejárva. Elsősorban ritka, természetes kövekkel dolgozik, gyémánttal, rubinnal, zafírral, turmalinnal, így alkotásai felismerhetők színpompás megjelenésükről.
Az ötvenes években Winston mindig azt mondta, Sajnálatos módon, ha nincs legalább 10,000 dollár a zsebedben, nincs sok keresnivalód az üzletünkben - Alexander Laut
Alexander Laut: Az ötvenes években Winston mindig azt mondta, "Sajnálatos módon, ha nincs legalább 10,000 dollár (több mint 3 millió forint) a zsebedben, nincs sok keresnivalód az üzletünkben." Tagadhatatlanul sznob kijelentés volt ez részéről, ám annál több igazságot tartalmazott. Ma ráadásul az infláció végett a 10,000 dollár körülbelül tízszer annyinak felel meg.
A tömeggyártás helyett végül én is egy exkluzív márka létrehozatala mellett döntöttem. A kollekciókat kizárólag egyedi darabok alkotják, melyeket természetes kövek díszítenek. A gyártás egészen kis sorozatszámban zajlik, körülbelül 60 ékszerterv valósul meg egy év alatt.
Hogy ezeknek mennyi lesz az ára 10 év múlva? Ezt rendkívül nehéz megjósolni, ám a kérdésfelvetés jogos, hiszen olyan kövekről beszélünk, melyek többnyire már nem fellelhetőek a természetben. Célszerű az aukciós házak aktivitását figyelni, mivel ez tükrözi leginkább a kereslet mértékét, amely végeredményben aztán meghatározza a kövek aktuális értékét. Nyílt titok, hogy az aukciós házak gyakran ékszerészeknek adják el az ékszereket, akik aztán újra alkotják ezeket, és adják tovább.
Interjúalanyaink életútja, karrierje a világ három különböző pontján indult, mégis a beszélgetés előrehaladtával egyre erőteljesebben észrevehető, mennyire hasonlóan vélekedik a három ékszerész - alkotó, tervező - az ékszerek jelentőségéről, valós értékéről, valamint az új technológiák és szintetikus kövek jövőjéről.
Sarah Zhuang: A gyémánt soha nem megy ki a divatból, egy régi példány pont olyan gyönyörű, mint egy újabb. Ugyan a veszély fennáll, hogy ha szeretnénk eladni egy gyémántot, az veszíthet értékéből az idő múlásával. Véleményem szerint, ami igazán egyedülállóvá tesz egy ékszert, az maga az érzelmi értéke, hisz mindig emléket, történetet őriz - ez pedig nem hasonlítható semmihez.
dr. Takács József: Egy ékszernek legyen stílusa, egyénisége, fejezzen ki egy gondolatot, legyenek benne drágakövek, díszítse vésés, zománc, vagy valamilyen ritka technika, mint ami ma is tapasztalható a világ nagy ékszerházainál. Az ilyen jó minőségű, értékes darabokat 100 év múlva is el lehet adni. Ha valaki megteheti, hogy ékszereket gyűjtsön, akkor csak azt javasolhatom, hogy a javából válogasson. Én első sorban gyémántos ékszereket vásárolok, mert ahhoz kevesen értenek igazán. Kedvenc stílusom a szecesszió és az art déco. Ezek az ékszerek nemcsak különlegesek, szépen megmunkáltak, jól hordhatók, hanem adott esetben mindegyiket bármikor el is lehet adni. Szép dolog a művészi szabadság, az egyéni megközelítés, de
figyelembe kell venni a vevő igényeit is. A Távol-Keleten tudják ezt és olyan ékszereket hoznak Európába, amire itt kereslet van.
Alexander Laut: Én első sorban olyan ékszertevezők munkáit gyűjtöm, akik nem alkotnak már, vagy már nincsenek köztünk. Szeretek kisebb kollekciókból vásárolni, de most, hogy az ötvenes éveimbe léptem, elsődleges célom egy örökség létrehozatala. Akárhányszor tehetem, mindenkinek mondom, hogy mielőtt egy komolyabb befektetésbe belevág, először a tudását finomítsa. Mi, ékszertervezők, a részünkről mindent megteszünk, de végeredményben a vásárló pénzéről van szó. Pont ezért, az összes kő, ami az én kezem alól kerül ki, rendelkezik egy gemmológusi tanúsítvánnyal, melyet a legismertebb svájci és amerikai laboratóriumokban lehet beszerezni.
"A szívemhez legközelebb egyértelműen a természetes gyémántok állnak, hiszen ahogy a természet az idők során formálja őket, páratlan darabokat hoz létre" - Sarah Zhuang
Sarah Zhuang: Tagadhatatlanul nő a kereslet a laboratóriumi kövekért és gyémántokért. A szívemhez legközelebb egyértelműen a természetes gyémántok állnak, hiszen ahogy a természet az idők során formálja őket, páratlan darabokat hoz létre. Hihetetlen érzés, hogy a gyémánt, amit viselsz, több millió évig érlelődött a földben.
Az ékszergyűjtés, valamint a természetes anyagok felbecsülhetetlen értékéről hallva, természetesen meg kellett kérdeznünk azt is, hogy mégis mi volt a legnagyobb értékű darab, amivel interjúaalanyainknak szerencséjük volt dolgozni.
dr. Takács József: Sokféle értékes tárggyal találkoztam, amelyek készítés, vagy szakértés kapcsán kerültek a kezembe. Dolgoztam a Magyar Nemzeti Múzeumnak, a Kalocsai Kincstárnak a Váci Kincstárnak, magánszemélyeknek. Több esetben 100 milliós (Ft) nagyságrendű darabokról derült ki, hogy hamisítványok. A legértékesebb talán egy nagytisztaságú 100 karátos sárga gyémánt volt az izraeli gyémánttőzsdén, amit később 6 millió dollárért (több mint 1,8 milliárd forint) adtak el egy aukción.
Sarah Zhuang: A legdrágább darab, amit eladtam egy gyémánt karkötő volt, "East meets West" névre hallgatva. Az ára 549,900 HKD (több mint 21,5 millió forint). Az díjnyertes ékszert egy japán gyűjtő vette meg.
Alexander Laut: A legdrágább? Egy millió dollár (több mint 304 millió forint). Egy darab. Hihetetlenül izgalmas volt, nem csak számomra, hanem a családomnak is. Az eladási folyamat rendkívül bonyolult volt, rengeteg papírmunkát vett igénybe. Eleinte azt gondoltam, talán nem is kellene elvállalnom ezt a munkát, de a családom végül meggyőzött. Egy ilyen léptékű
megrendelés, mind mentális határokat feszeget, nagy a felelősség - de hát igent mondtam végül, és az eladás végbement. Hogy az igazat megvalljam, nem sokat kerestem rajta…
A válaszok számunkra is meglepő dimenzióját tárták fel az ékszerek világának. Alapos szakértelem nélkül még az ékszergyűjtés sem rizikómentes, nem is beszélve magáról a tervezésről, értékesítésről. Így végül az ékszertervezők következő generációja felől érdeklődtünk.
Alexander Laut: Már több kollégámnak említettem, hogy nagyon szívesen tartanék mesterkurzusokat, vagy éppen előadásokat egyetemeken. Most nem egy egyszerű világot élünk, de reménykedem, hogy hamarosan javulni fog a helyzet. Alig várom, hogy újból utazhassak, és megoszthassam a tudásomat és történetemet a fiatalokkal.
Sarah Zhuang: Amikor tanulmányaimat kezdtem Hong Kongban, nehezen tudtam a megfelelő információkhoz hozzájutni. Csak egész későn tanultam meg, hogy például az ékszerpiacon számos különböző munkakör és specializáció létezik, a tervezéstől, a CAD illusztráción át, egészen a kivitelezésig. Nagyon fontosnak tartom, hogy a fiatalok időben tudomást
szerezzenek a piac összetettségéről, hogy így aztán a megfelelő karrier utat jelöljék ki maguknak. Sok pályakezdő fiatal fordult már hozzám tanácsért, és én mindig nagyon szívesen osztottam meg velük tapasztalataimat, tudásomat.
dr. Takács József: Mivel a V-Pearl, a Szakértők Iskolája néven saját felnőttképzési intézményt működtet a szakbecsüsök képzésére és már 38 éve tanítok a MOME-n, érdekes tapasztalataim vannak a szakmai oktatás területén. A felnőttek lelkesebben tanulnak, ami talán a tandíjnak is köszönhető, az egyetemisták viszont könnyebben. A felnőtteknek konkrétabb céljaik vannak,
tudják, mit akarnak elérni. A veszélyhelyzet kapcsán elindított digitális oktatás során olyan módszerek kipróbálására nyílt lehetőség, amit még azok is alig hisznek el, akik részt vesznek benne. Az augusztusban lezárult vizsgák alapján azt látjuk, hogy hatékonyabb volt az online oktatás és jobbak lettek a vizsgaeredmények a veszélyhelyzet közepén indult tanfolyamon, mint a többi kurzuson.
Beszélgetés a Trezorban. Írta és szerkesztette: Horváth Júlia és Gennady Oreshkin.
Fordította: Horváth Júlia
A #GAHSProom interjúsorozat a GAHSP Media által jött létre, melynek alapítói Horváth Júlia, Gennady Oreshkin és April Yau
