Az utolsó szuperhős is elhunyt: Ruth Bader Ginsburg többet tett a nőkért, mint talán bárki a világban
Ezeket láttad már?
Ruth Bader Ginsburg, vagy RBG, ahogy a popkultúra - hiszen annak is meghatározó alakja volt - nevezni szokta, a második nő volt, aki az amerikai legfelső bíróság bírói székébe ülhetett 1993-ban az akkori elnök, Bill Clinton jelölését követően. Ekkor már elismert jogász, egyetemi tanár, majd bíró volt, aki életét arra tette fel, hogy az egyenlőségért, különös tekintettel a női egyenlőségre, harcoljon a bíróságon innen és túl. Egész karrierjét az a meggyőződés kísérte végig, hogy Amerikában, de a világon mindenhol jelen van a nők elleni diszkrimináció, és hogy a diszkrimináció alapjában véve sérti az amerikai alkotmányt.
Az amerikai legfelső bírói székben töltött 27 év alatt a moderált liberális nézeteket képviselő bíró a liberális baloldal ünnepelt "disszentereként" híresült el, azaz más véleményen álló bírája volt különös tekintettel a konzervatív, nőket érintő jogi kérdéseknek. Fiatal korában már-már ember feletti erőbedobással dolgozott, de ami igazán halhatatlanná tette az nemcsak kimagasló tudása és eszessége, hanem abszolút meggyőződése, hogy a nőket érintő egyenlőtlen bánásmód megállítható az alkotmány megfelelő alkalmazásával.
Ezek a női mozgalmak felrobbantották az internetet
Ezek a női mozgalmak felrobbantották az internetet
Küldetése többször változott a karrierje során, eleinte, jogi egyetemi tanárként a 70-es években elkötelezett feministának tűnt, összesen 6 alkalommal állt a legfelső bíróság előtt nemi alapon történő diszkriminációs üggyel, amiből 5-öt sikerült is megnyernie, és sokszor azzal érvelt, hogy a férfiak és a nők egyaránt elszenvedői lehetnek az igazságtalan rendszernek - mint ahogyan az egyik leghíresebb pere alkalmával is tette 1975-ben a Weinberger Wiesenfeld elleni ügyben, amikor egy özvegy férfit védett, akitől megvonták a gyerektámogatásokat, miután felesége meghalt a szülésben, olyan alapon, hogy a pótlék csak az anyákat, női gondozókat illeti meg.
A következő 13 évet a Kolumbia Kerület fellebbező szövetségi bíróságának bírójaként töltötte, ahol szintén számos egyenlőségi pert nyert a nők számára, majd a legfelső bíróság tagjaként kitartó védelmezője volt az egyenlőségnek és a női jogoknak, és a mindössze három legfelső női bíró egyike volt. Rengeteg véleményt írt az itt töltött idő alatt, de a legfontosabb ügynek, ami a legfelsőbb bíróság asztalára került jelenlétében a 2015-ös azonos nemű házasság törvénybe való iktatását tartja.
Ahogy egyre idősebb lett, Washingtonban kemény dióként híresült el és "nagy karakterként" tartották számon, de briliáns ügyvéd maradt. Ginsburg fizikailag is kemény volt, kitartóan edzett heti több alkalommal, amivel Washingtonban a legtöbb bírót is lenyűgözte.
Bader Brooklynban született, konzervatív zsidó családba, de elhagyta a vallását gyerekként, amikor nem engedték, hogy csatlakozzon a minyánhoz (férfiak csoportja), akik édesanyja halálát gyászolták 13 éves korában. Iskolai évei legalább annyira lenyűgözőek voltak, mint aztán karrierje, és számos alkalommal találkozott előítélettel azért, mert nő volt. Mind közül talán az egyik leghíresebb, amikor a Harvard Jogi Egyetem feje megkérdezte tőle, hogy "milyen érzés elvenni egy rátermett férfi helyét?". Az ithacai Cornell Egyetemen ismerte meg későbbi férjét, Martin Ginsburget, akivel diplomázásukat követően össze is házasodtak 1954-ben. Házasságuk híres volt sikerességéről, Martin bölcs tanácsadó volt, nagyszerűen tudott főzni és kitűnő adójogi szakember volt. Amikor mindketten a Harvadon tanultak, akkor Martinnál rákot diagnosztizáltak, ekkor Ruth jegyzetelt helyette, amellett, hogy ő maga is órákra járt, nevelte lányukat és helyettesítette férjét az egyetemi újságnál - sokszor éjjeleken át dolgozott. Később, amikor férje New Yorkban helyezkedett el, akkor átjelentkezett a Columbia Jogi Egyetemre, ahol első volt az osztályában. Az egyetem után tanított a New Jersey-i Rutgers, a Columbia és a Stanford egyetemeken. 1972-ben vonódott be az egyenlőségi és női mozgalmakba és két év alatt több mint 300 nemi megkülönböztetéssel kapcsolatos ügyet tárgyalt a bíróságon.
Bader Ginsburg elkötelezett hivatástudata amiatt is lenyűgöző, hogy élete során kétszer is diagnosztizáltak rákot nála, először 1979-ben vastagbél, majd 10 évvel később hasnyálmirigy rákot. Az utóbbi tért vissza nála idén már harmadjára, ami végül legyőzhetetlennek bizonyult és örökre elvitte. Mégis semmi nem tántoríthatta el a munkában, 2018-ban három bordáját is eltörte, de pár nappal később már visszament dolgozni. 2020-ban az epéjével kezelték, de a kórházi ágyból online vett részt legfelső bírósági tárgyalásokon. Utolsó lélegzetvételéig harcolt a számára fontos ügyek mellett: a női betegségmegelőzés-, az abortusz-, a halálbüntetés- és az idei választói évben a szavazási jogok. Férjét 2010-ben veszítette el.
Ruth Bader Ginsburg 87 éves korában bekövetkezett halála után nemcsak egy nemzet és két gyermeke (Jane és James), hanem az egész világ gyászolja őt, köztük olyan hírességek, aktivisták, mint Jennifer Lopez, Eva Longoria, Diane von Fürstenberg, Sarah Jessica Parker, Naomi Campbell vagy Gloria Steinem. Halála hatalmas űrt hagy maga után az amerikai törvényhozásban és igazságszolgáltatásban, amiért a végsőkig küzdött, különös tekintettel arra, hogy túlélje Donald Trump elnök mandátumát. Borzasztóan sajnáljuk, hogy ez nem sikerült már neki, de minden alkalommal, amikor ezentúl (is) felemeljük a hangunkat az elnyomás, a diszkrimináció ellen és a nők mellett, akkor azt vele együtt tesszük.
Ha szeretnél még többet megtudni erről a csodálatos ikonról, akkor a következő könyveket és filmeket javasoljuk:
Ruth Bader Ginsburg: My Own Words (2018)
Irin Carmon, Shana Knizhnik: Notorious RBG (2015)
RBG (2018)
Az egyenjogú nem (2018)
