5 dolog, amiben a divatnak azonnal változnia kell a bolygónk érdekében
Sajnálatos módon a divatipar is egy, azon iparágak közül, melyek bizonyos mértékben szennyezik a környezetünket, legyünk őszintén az iparágak közül az élmezőnyben van. Számos márka a fenntarthatóság és az etikusság mellett érvel, tehát a környezetszennyezés csökkenését próbálja elérni úgy, hogy az ne gátolja a gazdasági és társadalmi fejlődést, illetve támogassa az állat- és környezetvédelemet, az emberi jogokat és a jótékonykodást helyezi a fókuszba.
Ezeket láttad már?
Ezen kezdeményezések ellenére is van néhány a környezettudatossággal és a fenntarthatósággal kontrasztban álló dolog, melyek közül néhányat mi is összegyűjtöttünk, és amelyek a jelenleg a legsürgetőbb problémái a divatiparnak, ha ki akarja venni a részét a bolygónk megmentéséből, márpedig nélküle nem fog menni.
1. Kollektív kudarc a túltermelés
Egy 2019-es uniós jelentés szerint a divatcégek 2000-es években évente két kollekciót készítettek, tehát a hagyományos divatipari termelési modellt követték, ám ez 2011-re ötre emelkedett, néhány üzletlánc pedig több, mint 24 kollekciót dobott a piacra évente. A jelentés megállapította, hogy a márkák magatartása azt eredményezte, hogy mind a márkák mind a fogyasztók a ruhákat "majdnem eldobható" áruknak tekintik.
2. Poliészter-fenyegetés
Egy mosás alkalmával a poliészter anyagú ruhák 700 000 mikroplasztikus szálat engedhetnek bele a környezetbe. Becslések szerint évente félmillió tonna mikroszál kerülhet a tengerbe, ezen felül pedig a szintetikus mikroszálak jelentősen hozzájárulnak a mikroplasztikus szennyezéshez. Ennek alátámasztásához hivatkozhatunk a 2019-es Bangor Egyetem felmérésére, miszerint a vizsgált helyeken, tehát az Egyesült Királyság folyóiban, víztározóiban és tavaiban mikro-műanyag szennyezést találtak.
3. Kibocsátás növekedése
Sajnálatos módon a 2015-ös Pulse of Fashion jelentés szerint a divatipar 1715 millió tonna CO2 kibocsátásért felelős. Az ENSZ megállapította, hogy a divatipar több energiát fogyaszt, mint a légiközlekedési és a hajózási ágazat együtt. A termelés felpörgetésével a széndioxid kibocsátás pedig értelemszerűen növekedik, a divattermékek előállításában ugyanis egyelőre az alternatív energiaforrások megjelenése csekély.
Íme a lista: ezek a legegészségesebb országok a világon
Íme a lista: ezek a legegészségesebb országok a világon
4. "Szomjas" iparág
A ruházat gyártása nagyon vízigényes. Egy 2007-es jelentés szerint csupán egyetlen farmernadrág gyártása és folyamatos mosása körülbelül 4177 liter vizet vesz igénybe, így nem meglepő, hogy a gyapotot termelő és exportáló országok, mint például India és Pakisztán folytonos vízhiánnyal küszködnek.
5. Felemészt a divatszemét
Az Egyesült királyságban évről-évre 300 ezer tonna ruhahulladék keletkezik. Ahogy utaltunk is rá, az emberek egyre inkább egyszerhasználatos, eldobható termékeknek tekintik a ruhákat, ennek megfelelően egyre többet vásárolnak, amivel egyidejűleg egyre több ruha is kerül a szemétbe. Nem beszélve arról, hogy közben a cégek a megmaradt árukészlettel nem nagyon tudnak mit kezdeni, ezért óriási mennyiségben égetik el a ruhákat. Óriási környezeti megterhelést jelent mindez, és egyelőre nem látni, hogy miként tudna megfordulni ez a trend.
