Sydney van den Bosch exkluzív interjúban mesélt várandósságáról, szavait nehéz könnyek nélkül kibírni

Az elmúlt években megjárt minden mélységet és magasságot Sydney van den Bosch. Mindig is vágyott rá, hogy egyszer édesanya legyen, a beteljesülés előtt azonban még rengeteg küzdelem állt előtte, hogy aztán valóra váljon élete legtitkosabb vágya. Férjével, Benivel boldogabbak, mint valaha, alig várják, hogy beköltözzenek az új otthonukba, és megszülessen első közös gyermekük.

Az elmúlt időszakban többször beszélgettünk nőiességről, küzdelmekről, a betegségedről, a párkapcsolatodról, a boldogságodról. Jól érzem, hogy a várandósságod hozta el neked az életed igazi a beteljesedését?

Olyan sok minden történt velünk az elmúlt időszakban, már akkor sokan találgatták, hogy vajon babát várok-e, amikor bejelentettük nálatok az eljegyzésünket. Aztán az esküvőnkön tovább mentek a találgatások, amikor meglepetésként egy hatalmas rózsaszín füstfelhőt kaptunk ajándékba, mindenki azt hitte, hogy terhes vagyok. Valójában nagyon vágytunk kisbabára, de a mi esetünkben nem volt annyira egyszerű.

Az élet más területein is megtanultam, hogy semmi sem jön könnyen, ez most is így volt, ezért is adtunk ki januárban egy sajtóközleményt, hogy kicsit csendesedjenek el körülöttünk a találgatások. Nem akartam, hogy úgy tűnjön, bármit is titkolok – egyszerűen időre volt szükségem, hogy biztonságban érezzem magam, a történetünket, a családomat.

A vasárnapi A Nagy Duett adás után úgy éreztük, már nem lehet tovább rejtegetni. Miután kiderült, hogy babát várok, még extrább figyelmet kaptam a teljes forgatási stábtól, nagyon hálás vagyok azért a sok szeretetért, odafigyelésért. Az orvosom minden próbámat figyelemmel kísérte, közösen alakítottuk ki, mi az, ami biztonságos. Sokszor gyötörtek rosszullétek, volt, hogy úgy éreztem, nem fogom bírni, de aztán mindig jött valami erő, ami továbbsegített. Furcsa módon a műsorral töltött elfoglaltság segített átvészelni a kritikus időszakot.

A Pandora anyák napi ékszerkollekciója a legmesésebb, amit valaha láttunk - Mutatjuk a tökéletes ajándékokat!

+ 7

Milyen érzés volt, amikor megtudtad, hogy babát vársz?

A mesékben mindig azt látjuk, hogy az ember rohan lufit, apró babacipőt venni, vagy levelet ír a férjének, hogy aztán megossza vele a nagy hírt. Nálunk ez egészen másként zajlott. A férjem izgatottabban, én nyugodtabban vártam a tesztek eredményét. Próbáltam kicsit elengedni, lazábban kezelni, csináltam egy tesztet, kiraktam az asztalra, és egyszerűen ott hagytam. A férjem viszont végig ott állt felette, majd amikor megjelent egy aprócska halvány jelzés, csak néztük, nem akartuk elhinni, hogy tényleg megtörténhet.

Onnantól kezdve a napjaim nagyon sűrűek lettek. Az ének- és táncórák mellé beépültek a rendszeres orvosi vizsgálatok is. Próbáltam úgy szervezni az életemet, hogy minden beleférjen, de mindig minden helyzetben a kisbabánk volt az első. Időnként mennem kellett az orvoshoz, meg kellett bizonyosodni arról, hogy a baba jól van, rendben fejlődik, minden érték rendben van. A műsor alatt és most is ez az elsődleges, minden más csak utána jön.

Mennyire visel meg a várandósság?

Őszintén meglepődtem, hogy ennyire megvisel a terhesség. Mindig is azt gondoltam, hogy magas a fájdalomküszöböm – és ez igaz is –, de most azt érzem, hogy amit csak lehet, azt a tünetek közül én mind megkaptam. Az összes barátnőm csodásan viselte a terhességét, én is azt hittem, hogy ez az én esetemben is így lesz, de nem egészen így alakult.

Nagyon boldog vagyok, tényleg hálás, hogy ez megadatott nekünk, de magamhoz képest rosszul viselem. Próbálok mindenhol helytállni, nem visszamondani semmit, de ezt sokszor erőn felülinek érzem. Nemrég például meghívtak egy prevenciós előadásra, még a várandósság elején vállaltam el a felkérést. Azt hittem, simán menni fog, de végül jócskán elkéstem, és csak utólag tudtam beülni a színpadra.

A babánk ugyanis úgy döntött aznap reggel, hogy az aktuális reggeli nem ízlik neki, nehéz volt elindulni. Hiába keltem fel két-három órával korábban, hogy felkészüljek a rosszullétekre, ő máshogy gondolta. Én tervezek, ő pedig eldönti, mit szeretne. Már most elég határozott személyiségre utal, kíváncsi vagyok, mi lesz később!

Természetes, hogy ilyenkor az öröm mellé, némi félelem is társul.

Azt hiszem, elég jól élem meg lelkileg, mindig figyelek rá, mit enged a testem, próbálok erre reagálni. Van egy belső kontrollom, tudom, mikor kell megállni. A férjem ebben egy másik véglet, ő sokkal óvatosabb. Ha rajta múlna, valószínűleg már most egy szobában pihennék teljes nyugalomban legalább a következő hónapokra.

Közben az életem viszont nem lassul, sőt. Épp most költözünk, nagyon szeretnénk, ha az új házunkban köszönthetnénk a kisbabánkat, ez rengeteg feladattal jár. A lehető legjobbkor jött, hogy kiestünk A Nagy Duettből, hétről hétre igyekeztünk szórakoztatni, sok örömöt adni, viszont most jött el az a pont, hogy azt éreztem, ennyi fér bele, most máshol kell helytállnom.

A bölcsődei beszoktatás apróbetűs része, amire nem készítettek fel

Hogy állsz a hangulatingadozásokkal?

Sokat sírok, néha a semmin is képes vagy elpityeredni, teljesen új élmény számomra, hogy néha nem én irányítok. Egyébként alapvetően érzelmes, racionális embernek tartom magam, néha nem tudja a két énem, mit kezdjen egymással. Ez is a várandósság része, egy egészen más oldalamat ismerem meg most.

A bababejelentő Instagram-posztod rengeteg ember szívébe hozott melegséget. Hogy reagáltak a követőid, a környezeted erre a csodás hírre?

El sem tudom mondani, mennyire vártuk ezt a pillanatot, de a családunk talán még nálunk is jobban várta, és azok az emberek, akik az elmúlt több mint tíz évben részesei lettek az életemnek. Az elmúlt hónapokban több gyanakvó üzenetet kaptam a követőktől, nehéz volt titkolózni. Nem hiszek abban, hogy mindent el kell rejteni. Szeretem megélni a pillanatokat, szeretem kimondani, ami jó, ami rossz, ami éppen bennem van. Hiszek abban, hogy ha őszintén kommunikálunk, az segít másoknak is. Nagyon vártam már, hogy megoszthassam másokkal a boldogságomat.

Úgy érzem, kaptam az élettől egy jó nagy batyut, és most az a dolgom, hogy okosan gazdálkodjak az elkövetkező időszakkal, a lehető legjobbat hozzam ki belőle. Próbálok mindenből tanulni, és hinni abban, hogy minden okkal történik, mostanra ért révbe az életem.

Stylist: Pintér Judit (A GLAMOUR vezető divatszerkesztője), Smink: Kredits Enikő, Haj: Makovinyi Cintia