A te hűtődben is ott van, és elkerülheted vele a stroke-ot és a szívrohamot: de megfelelő mennyiséget eszel belőle?
Magyarországon napjainkban is a szív- és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb halálesetet. Már csak ezért sem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mennyire fontos tudatosan minden tőlünk telhetőt megtenni a megelőzésükért. Jó hír, hogy egy új kutatás szerint erre egy roppant egyszerű és ízletes lehetőség is létezik; van egy finomság, ami talán már a te hűtődben is ott lapul, és számos okod lehet rendszeresen fogyasztani.
Ezeket láttad már?
- A sajt fogyasztásának pozitív egészségügyi hatásai lehetnek, például csökkentheti a szívbetegségek kockázatát.
Te is szereted a sajtot? Akkor van egy nagyszerű hírünk! Egy tanulmány szerint a sajt jót tehet az egészségünknek, még akkor is, ha szívproblémáink vannak. Egész pontosan arra is fény derült, hogy a megfelelő mennyiségű sajt napi szintű fogyasztása csökkentheti a szívbetegségek és a stroke kialakulásának a kockázatát. Van azonban néhány részlet, amire fontos ügyelnünk.
Meglepő felfedezést tettek a kutatók
A Harvard Health Publishing nemrég arra hívta fel a figyelmet, hogy egy áttekintő tanulmány, amely az Advances in Nutrition című tudományos folyóiratban jelent meg, sok megfigyelésen alapuló kutatás adatait gyűjtötte össze, és azt vizsgálta, hogy a sajtfogyasztás milyen hatással van az egészségre, majd egészen meglepő eredmény született.
Nem másról van szó, mint hogy az optimális mennyiségű sajt - körülbelül 42,5 gramm - fogyasztása összefüggésbe hozható a stroke, a szívbetegségek és a szív- és érrendszeri halálozás kockázatának csökkenésével - írja a Mirror. Emily Gelsomin, a Harvardhoz tartozó Massachusetts General Hospital vezető táplálkozási szakértője hangsúlyozta, ez jó hír azoknak, akik szeretik a sajtot.
Kifejtette, hogy a sajtgyártás erjesztéssel jár, egy olyan folyamattal, amelyben a hasznos mikrobák átalakítják a laktózt és a fehérjéket, és így egyedi ízeket eredményeznek, majd arra is kitért, hogy az erjesztés bizonyos melléktermékei enyhíthetik a sajtban lévő nátrium és telített zsír negatív hatásait.
Gyakran fáj a fejed? Gluténérzékenység is okozhatja - így győződhetsz meg róla
Nem mindegy, milyen sajtot választunk
Gelsomin elmondása szerint bizonyos sajtokban - például a cheddarban, a parmezánban és az Asiagóban - olyan anyagok keletkeznek a baktériumok és a tejfehérje kölcsönhatásából, amelyek hasonlítanak a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatóanyagaihoz.
Illetve az erjesztési folyamat során K-vitamin is keletkezik, amely szerinte segít lassítani a káros kalciumlerakódások felhalmozódását a szív artériáiban és billentyűiben. A K-vitaminban gazdag sajtok közé tartozik a Munster, a camembert és az edami sajt is. A szakértő azonban megjegyezte, hogy kihívást jelent annak meghatározása, hogy az egyik sajtfajta jobb-e a másiknál, elsősorban azért, mert ezt a szempontot nem vizsgálták széles körben - figyelmeztetett a Mirror.
Gelsomin azt is kiemelte, hogy a különböző sajtfajtákból más-más mennyiség számít egy adagnak. Például a cottage cheese-ből egy adag körülbelül 11 dekagramm, míg a cheddar, a parmezán vagy svájci sajt esetében ez csak nagyjából 2,8 dekagramm. De a sajtok telített zsírtartalma is eltérő.
A mozzarella és a kecskesajt adagonként körülbelül 4 gramm telített zsírt tartalmaznak, míg a svájci sajt, a provolone és a cheddar, illetve a lágy sajtok - mint a brie vagy a kék sajt - adagonként nagyjából 5 grammot. Ezenkívül a kéksajt, a feta és a parmezán magasabb nátriumtartalommal rendelkezik, mint mások.
Így hozhatsz igazán jó döntést
A szakértő azt tanácsolta, hogy ne ijedjünk meg attól, ha egy táblázatban azt látjuk, hogy egyes sajtok több sót vagy telített zsírt tartalmaznak. Szerinte nem kell ezeket teljesen elkerülni. Például a parmezán ugyan magasabb só- és zsírtartalmú lehet, cserébe több hasznos anyag is képződik benne az erjedés során.
Ugyanakkor óvatosságra intett a feldolgozott sajtokkal kapcsolatban, amiket gyakran amerikai sajtként szokás emlegetni. Ezek a sajtok ugyanis sokszor mesterséges adalékanyagokat, például színezéket és tartósítószert tartalmaznak. Bár nem feltétlenül károsak, nem nyújtják ugyanazokat az egészségügyi előnyöket, mint a természetes sajtok.
Ez a 7 étel önmagában elegendő magnéziumot biztosíthat egész napra, hogy megfelelően kezeld a stresszt
Végül Gelsomin arra is figyelmeztetett, hogy ez a megfontolás a növényi alapú sajtutánzatokra is igaz lehet; az ilyen sajthelyettesítők gyakran kókuszolajból készülnek, ami magas telített zsírtartalmú, és nem feltétlenül egészségesebb választás.
Mindent összevetve tehát - feltéve persze, ha semmilyen egészségügyi probléma, például tejfehérje érzékenység nem indokolja azt, hogy kerüld a sajtok fogyasztását - tudatosan, figyelve a mértékletességre, jó ötlet lehet, ha helyet adsz nekik az étrendedben, de akkor is mindig érdemes megfontoltnak lenned, ha növényi alapú sajthelyettesítőket fogyasztanál!
