Elképesztő, mit tehet a testeddel, ha túl gyorsan eszel

Sajnos az igazság az, hogy az egyes étkezések kihagyása vagy a kapkodva bekapott falatok nemcsak az élvezetet rabolják el, hanem a testünk is komoly árat fizethet értük. De hogy pontosan mi zajlik ilyenkor a szervezetedben, és hogyan fordíthatod a javadra az étkezés tempóját? Kohlné Dr. Papp Ildikó pszichológus, dietetikus segítségével utánajártunk, mi mindent tehet a testünkkel, sőt a lelkünkkel is, ha túl gyorsan eszünk.

Innen tudhatod, ha túl gyorsan eszel

Sokan érezzük, hogy túl gyorsan eszünk - akár minden nap. De még akkor is érdemes elgondolkodnod ezen, ha eddig nem tűnt fel, hogy ez rád is igaz lehet, mert vannak olyan jelek, amik erre utalhatnak anélkül, hogy észrevennéd. „Ha például társaságban azt veszi észre magán valaki, hogy az elsők között végez, hogy ha nagyon gyakran eszmél arra, hogy szinte nem is érezte vagy nem is élvezte az ételnek az ízét, hanem csak egyszerűen túllett rajta, túl gyors evésre utalhat.

Intő jel lehet az is, hogy ha valaki evés után gyakran érez puffadást, illetve az is, amikor valaki azt veszi észre, hogy megeszik egy rendes adag főételt, és utána még azt érzi, nassolni kellene valamit” - figyelmeztetett a szakértő, hozzátéve, hogy ennek lehetnek lelki okai is, de előfordulhat, hogy egyszerűen nem telt el annyi idő - nagyjából 20-25 perc - amire a testünknek szüksége van ahhoz, hogy azt éreztesse velünk, jóllaktunk.

Fontos, hogyan állunk az evéshez

„Mindig meg szoktam kérdezni a klienseimtől, hogyan állnak az evéshez, hagynak-e rá elég időt, vagy az evés inkább egy mellékes dolog számukra, ami csak megtörténik valamikor, a nap folyamán” - mondta Kohné Dr. Papp Ildikó, majd arra is kitért, érdemes azt is megvizsgálni, milyen módon történik az étkezés.

Gyakran fáj a fejed? Gluténérzékenység is okozhatja - így győződhetsz meg róla

Nem mindegy például, hogy a reggelit otthon esszük meg, és rászánunk mondjuk 10 percet - ami egy pirítóst megenni már elég idő -, vagy útközben, rohanva eszünk, és csak bekapunk egy péksüteményt egy útba eső pékségből. De egyáltalán nem jó döntés az sem, ha vezetés közben eszünk.

A rohanós életvitel mellett a szakértő az érzelmi tényezők által kiváltott gyors evésre is kitért. „Előfordulhat az is, hogy valaki már megette az ebédjét, de nem sokkal később felidegesítik, és ezért hirtelen felindulásból megeszik egy tábla csokit, amire valójában nincs szüksége. Vagy mondjuk egyszerűen unalomból eszik. Akik pedig régóta diétáznak, náluk gyakran megesik, hogy egyszer túlzottan korlátozzák az étkezésüket, majd jön egy fordulat, és akkor elkezdik a „tiltott ételeket” enni, túl gyorsan, túl nagy mennyiségben.”

Nappal semmi, este minden? Nagy hiba!

Sokunkkal megtörtént már, hogy napközben szinte semmit nem ettünk, örültünk, hogy kevesebb kalóriát vittünk be, a vége pedig az lett, hogy este túlettük magunkat. Kohlné Dr. Papp Ildikó szerint ez nemcsak, hogy kellemetlen érzéssel járhat, de hosszú távon kifejezetten veszélyes is lehet az egészségünkre nézve.

Ha pedig az alakodat félted, egy kutatás szerint, ha csak nap végén viszel be egyben egy bizonyos kalóriamennyiséget, nagyobb valószínűséggel hízhatsz meg, mintha ugyanannyi kalóriát elosztanál a nap folyamán - figyelmeztetett a szakértő. Ha tehát jót szeretnénk tenni magunknak, akkor rendkívül fontos, hogy ne egyszer együnk sokat, hanem napi 3-5 alkalommal kisebb, számunkra ideális adagokat.

Az emésztés nem a gyomrunkban kezdődik

Gondoltad volna, hogy az emésztés valóban már akkor elkezdődhet, amikor csak gondolunk egy ételre? Ennek az egyik legklasszikusabb példája Pavlov híres kísérlete; az orosz tudós kutyákkal végzett kísérletében észrevette, hogy a kutyák már akkor is elkezdenek nyálat termelni, amikor csak megpillantják az ételt, vagy amikor valamilyen ételhez társított jel (például csengő hang) hangzik el - még akkor is, ha magát az ételt nem kapták meg.

A szakértő szerint így működünk mi is: ha például megérezzük a kedvenc ételünk illatát, vagy csak elképzeljük egy krémes sütemény ízét, az agyunk máris „bekapcsolja” az emésztőrendszert. Az emésztés tehát nem akkor kezdődik, amikor az étel a gyomrunkba érkezik - már jóval korábban, a szánkban megindul a folyamat.

Elképesztő, mi történik a bélflóráddal, ha rendszeres stressznek vagy kitéve

Amikor pedig elkezdjük rágni az ételt, nemcsak apróbb darabokra bontjuk, hogy könnyebben le tudjuk nyelni, hanem már ekkor működésbe lépnek az emésztőenzimek is; segítenek előkészíteni az ételt, így az később a vékonybélben könnyebben felszívódik. E tekintetben is rendkívül fontos a lassabb evés.

„Ha lassabban eszünk, azzal időt adunk ezeknek a természetes folyamatoknak. Nemcsak a gyomornak segítünk vele, hanem az agynak is, hogy időben megkapja a teltségérzetről szóló jeleket. Ez azért fontos, mert a „tele vagyok” érzés nem azonnal jelentkezik - ahogyan korábban már szó esett róla - 20-25 percre van szükség ahhoz, hogy az agy érzékelje, hogy már eleget ettünk. Ha túl gyorsan eszünk, ezt a jelet gyakran csak akkor vesszük észre, amikor már túlettük magunkat, és kellemetlen gyomorfeszülést érzünk.”

A „hogyan” és a „mit” is számít

A szakértő arra is kitért, hogy amikor eszünk, a gyomorban, a belekben, sőt még a zsírsejtekben is különböző jóllakottsági hormonok szabadulnak fel. Ezek a hormonok üzenetet küldenek az agyban található hipotalamuszhoz, hogy „elég volt”, jóllaktunk. Ha túl gyorsan eszünk, egyszerűen nem adunk időt ezeknek a hormonoknak, hogy kifejtsék a hatásukat. Így sokszor csak akkor vesszük észre, hogy túl sokat ettünk, amikor már érezzük az említett kellemetlen gyomorfeszülést.

Cseréld le a reggeli teát erre a gyulladáscsökkentő italra, és évekkel tovább élhetsz

Az már pedig csak a ráadás, hogy a túl gyors evés során sokszor nem is élvezzük igazán az ízeket, csak „ledaráljuk” az ételt. Sokan, akik túlevéssel küzdenek, azt mondják: „szeretek enni”, csakhogy a gyors evés Kohlné Dr. Papp Ildikó szerint nem valódi élvezet, hiszen a kedvenc filmünket sem gyorsan ledaráljuk, hanem élvezzük minden pillanatát. Érdemes az evésre is ráhangolódni, élvezni az étel ízét, időt hagyni arra, hogy nem csak testileg, de lelkileg is kielégítő élményt nyújtson.

Ezért is érdemes zavaró tényezők nélkül enni - például nem tévé vagy telefon mellett. A figyelmünk így az ételre és a saját testünk jelzéseire irányul, ami hosszú távon segíthet a testsúly szabályozásában, sőt még az emésztést is javíthatja. És a legfontosabb: még akkor is, ha valaki alapvetően egészségesen étkezik, a túl gyors evés önmagában is okozhat problémákat - például puffadást, súlygyarapodást, emésztési zavarokat. Vagyis a „hogyan” legalább annyira fontos, mint a „mit”.

Hosszú távon különösen veszélyes lehet

Sokan, akik gyorsan, kapkodva esznek, jellemzően nem salátát habzsolnak, hanem olyan kényelmi ételeket, mint a péksütik, chips, pizza vagy hamburger - amelyeket könnyű túlfogyasztani.

Krónikus gyulladást okoznak a szervezetedben, mégis naponta fogyasztod ezt a két ételt

Ezek alapvetően alacsony tápértékűek, de magas energiasűrűségűek, intenzív ízük van, kellemesen ropogósak vagy éppen krémesek, ezért nagy adag fogy el belőlük, jelentősen növelve a napi kalóriabevitelt. Ennek pedig hosszabb távon a szakértő szerint olyan következményei is lehetnek, mint a súlygyarapodás, az emésztési panaszok, az inzulinrezisztencia vagy akár 2-es típusú cukorbetegség.

Ráadásul a lelki oldal sem elhanyagolható. A szakértő kiemelte: a mai világban sokszor sajnos az számít „sikeresnek”, aki megfelel a mai vékony és kisportolt testideálnak - függetlenül attól, hogy mennyire sikeres az élet más területein (pl. szakmailag, magánéletben).

Így sokan minden reggelt fogyási vággyal kezdenek, és minden estét bűntudattal zárnak. Ez a napi kudarcélmény pedig lassan, de biztosan kikezdi az önbizalmat, az önértékelést és a kitartásba vetett hitet - még akkor is, ha az illető más területeken elképesztően erős és céltudatos.

Sokféleképpen tehetsz a változásért

Ha te is gyakran eszel túl gyorsan, fontos, hogy tudatosítsd magadban, ennek nem kell örökre így maradnia, van kiút! De az egészséges az, ha nem egyik napról a másikra próbálsz meg változtatni mindenen, hanem kis lépésekben, fokozatosan haladsz!

Íme néhány gyakorlati tipp, ami akkor is segíthet, ha állandó rohanásban vagy:

• Kezdd napi egy étkezéssel: válassz ki egy étkezést (például az ebédet), amikor lelassítasz. Tedd el a telefont, ne nézd a tévét, és csak az ételre figyelj.
• Használj kisebb tányért: ez egy egyszerű, mégis hatékony trükk: a kisebb tányér vizuálisan is segít csökkenteni az adagokat.
• Egyél lassabban - számolj rágás közben: nem kell túlzásba vinni, de ha minden falatot legalább 10-15-ször megrágsz, máris sokat tettél a jobb emésztésért.
• Figyeld meg az ízeket: tedd fel magadnak a kérdést evés közben: milyen ízű ez az étel? Mit szeretek benne? Ez az egyszerű kérdés kizökkent a „robotpilóta üzemmódból” (amikor nem figyelünk oda arra, hogy mit, mennyit és hogyan eszünk - egyszerűen csak automatikusan, szinte gépiesen fogyasztjuk az ételt.)
• Tarts 5 perc szünetet félidőben: evés közben állj meg egy kicsit, és figyeld meg: még mindig éhes vagy, vagy már épp jóllaktál?
• Legyél megengedő önmagaddal: ha becsúszik egy nehéz nap, ne bántsd magad miatta. Az önostorozás nem visz közelebb a célhoz - a tudatosság, türelem és kedvesség viszont igen.
• Tisztázd magadban: változtatni szeretnél vagy csak vágysz rá? A vágy kevés, ha nincs mögötte döntés. Ha viszont valóban változtatni akarsz, nem kell tökéletesnek lenned - elég, ha minden nap csak egy kicsit jobb döntést hozol, mint tegnap.

Mindent összevetve tehát a túl gyors evés nemcsak az emésztést terheli meg, de hozzájárulhat a túlevéshez, a súlygyarapodáshoz, és hosszú távon akár komolyabb egészségügyi problémákhoz is vezethet - mindezt úgy, hogy közben még az étkezés élvezetéről is lemaradunk.

Ha viszont tudatosabban, lassabban eszünk, odafigyelünk a testünk jelzéseire, az ízekre, és hagyunk időt a jóllakottságérzet kialakulására, nemcsak az emésztésünk javulhat, hanem az önbizalmunk és a közérzetünk is. Kell ennél több ok arra, hogy ezentúl - szépen, lassan haladva - te is megpróbálj tudatosabban enni?