Így vagyok boldog szingliként
"Majd csak valahogy neked is kialakul az életed", mondogatja mindig a nagymamám. Iyenkor rettentően ideges tudok lenni, hiszen, köszönöm szépen, nekem nagyon is jól kialakult már az életem!
Ezeket láttad már?
Van egy fantasztikus munkám, amit imádok, a világ egyik legszebb fővárosában élek egy szuper kis albérletben, és olyan barátok vesznek körül, akik a világ végéig is elmennének miattam. Mi kell még?
A facérokat és a szingli életmódot sokan gúnyosan figyelik, és sok utálkozónak az a fantáziája, hogy az egyedülállók - külnösen a nők - csak azt hazudják, hogy boldogok így. Pedig még a pszichológiai kutatások sem ezt támasztják alá. Nagy-György Bori, a Glamour szerkesztője elmeséli, ő miért boldog szingliként.
Elcsúszott tündérmese?
Nem a nagymamámat okolom a véleményéért. Egy elszigetelt erdélyi kis faluban nőtt fel. Akkor költözött csak nagyvárosba, amikor férjhez ment. Évtizedeken át keményen dolgozott, miközben szült két gyermeket, és körülöttük forgott az élete. Teljesen érthető, hogy a maga bekorlátozott világában a nő akkor boldog, ha férje van. Engem az édesanyám nagyrészt egyedül nevelt – függetlenségre, alázatosságra, őszinteségre. Bár számtalan udvarlóm volt a gimnáziumi évektől kezdve, sosem ez volt a legfontosabb. Sokkal inkább az, hogy tanuljak, hogy képezzem magam, hogy minél előbbre jussak az életben. Most pedig, húszas éveim végén nagymamám szemszögéből még "nem alakult ki az életem" – értsd, nincs férjem, gyermekem, háztartásom. Pedig lehetett volna, de nekem sosem ez volt a kizárólagos vágyam, a célom, és nem akarom más - az anyám, a nagyanyám - életét élni. A saját tündérmesémet írom: beutazom a világot, isteni filmeket és sorozatokat nézek, fantasztikus könyveket olvasok, amikor csak tudok, találkozom a barátaimmal, és jobbnál jobb éttermekbe járok. Mégis hogy lehetne ezt a gyöngyéletet fenntartani egy család mellett? Aki azt mondja, hogy neki sikerül, az magának hazudik.
Persze, néha nekem is eszembe jut, hogy mi lenne, ha mégis volna mellettem valaki, akinek hagyom, hogy szeressen, és akit én is viszont szerethetek. De annyira jól érzem magam a bőrömben, annyi boldogság van az életemben, hogy ezen sopánkodni egyszerűen nem marad se időm, se energiám. El tudom képzelni, hogy azt gondolják egyesek, ezekkel a szavakkal csak egy szingli nő nyugtatja saját magát, de ha valaki már volt olyan bátor, és bevallotta önmagának, hogy erre vágyik, akkor meg fog engem érteni.
9 mondat, amit egy független nő sosem akar hallani
9 mondat, amit egy független nő sosem akar hallani
Nincs egy normális pasi sem?
Dehogynem! Hiszek szerelemben, már megtapasztaltam - azt is, hogy milyen annyira szerelmesnek lenni, hogy azt érzem, a nap csak értünk kel fel - nem is egyszer. Azonban nem keresem görcsösen, nem erről szól az életem, nem erre teszem fel a jövőmet, nem ezzel a gondolattal fekszem le minden nap. És neked sem kell rosszul érezned magad, amiért te sem. Tudom, hogy vannak fantasztikus férfiak, ismerek is szerencsére jó párat, és a reménytelenül romantikus énem bízik is benne, hogy egy napon újra megtalál az igazi - mert abból nem lehet csak egy, hisz az lenne a világ leglehangolóbb gondolata. A húszas éveink szóljanak az útkeresésről, a tapasztalásról, a szórakozásról, a karrierről, az életed abszolút nem idézőjeles kialakításáról. Ez csak a te időd! A férj, a kertes ház és a gyerekek később sokkal jobban fognak állni neked.
