Magyar Oscar: a Vígszínházból a legjobb férfi alakításig jutó színésztől a látványtervezők 5 díjáig
A legjobb forgatókönyvért például három hollywoodi magyar, Herczeg Géza (1937-ben), John S. Toldy (1940-ben) és Robert Pirosh (1950-ben), valamint egy Angliában élő újságíró/író, Emeric Pressburger, vagyis Pressburger Imre (1942-ben) kapott Oscart. Toldy eredeti neve egyébként Székely János volt, de három különböző írói álnevet is használt.
Ezeket láttad már?
Lukács Pál és filmbéli partnere, a legendás Bette Davis
Paul Lucas, vagyis Lukács Pál (aki a Vígszínházban kezdte színészi karrierjét) 1943-ban kapta meg a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscart az Őrség a Rajnán című, ma már elfeledett filmjéért. Lukács annyira meggyőzően játszott, hogy olyan sztárokat utasított maga mögé, mint Humphrey Bogart, Gary Cooper és Mickey Rooney.
Kis képen a rendező, aki még Magyarországon készítette első filmjeit, és a Casablanca egy jelenete
Szintén 1943-ban a Michael Curtiz néven híres rendezővé lett Kertész Mihály vihette haza a rendezői Oscart az ikonikus, ma is jól ismert és sokszor idézett Casablancáért.
Trauner és Legénylakás egy kockája
A látványtervezőkkel különösen jól állunk: köztük 5 Oscar-díjas magyar akad. Alexander Trauner vagyis Trauner Sándor a Jack Lemmon főszereplésével készült, legendás Legénylakás című filmért kapta meg a díjat 1961-ben.
Az első egyébként Sándorházi Vilmos Béla (William S. Darling néven ismerte meg a szakma) volt, aki ma már teljesen ismeretlen filmekért három Oscart is begyűjtött 1933-ban, 1943-ban és 1946-ban.
A bagdadi tolvaj díszletei
Kellner Vincét (Vincent Korda) 1941-ben A bagdadi tolvaj látványtervezéséért díjazták egy szobrocskával. A dzsinn, a repülő szőnyeg, Bagdad mesés megjelenítése – ráadásul színesben – tényleg nem szokványos élményt nyújtott, és akkoriban ugye még nem voltak számítógépes trükkök, csak bluebox technikát és kreatív vágást alkalmaztak. Vértes Marcell (Marcel Vertès) A Moulin Rouge-ért kapta meg a díjat 1952-ben (ő jelmeztervezőként is bezsebelhetett egy Oscart ugyanezért a filmért).
Joseph Kish pedig 1965-ben a Bolondok hajójáért nyerte el a díjat. Itt kell megjegyezni, hogy a film operatőre, László Ernő (Ernest Laszlo) is Oscar-díjas lett.
Életműdíjat két magyar kapott az Oscar-gálákon: a producer Zukor Adolf (Adolph Zukor) 1949-ben, előtte pedig az animációs filmrendező George Pal (eredeti nevén Marczincsák György Pál) 1944-ben.
George Pal, aki igazi vizuális újító volt Hollywoodban
George Palnál érdemes megállni egy pillanatra, mert ő dolgozta ki az animációt megújító, sokféle bábuval dolgozó, "három dimenziós rajzfilmet" eredményező Puppetoon technológiát, ez alapozta meg a karrierjét. A sci-fi filmek világában is fontosat alkotott, így 1951-ben a Végállomás a Hold, majd 1952-ben a Világok összeütközése a legjobb vizuális/speciális effektusok kategóriájában hozott egy-egy Oscart a George Paul vezette stábnak.
Rózsa Miklós és a Ben Hur híres jelenete
Meg kell említenünk Rózsa Miklós zeneszerzőt is, ő három szobrocskát nyert el az idők során. Az utolsó a legemlékezetesebb, a Ben Hur zenéjéért kapta 1960-ban. Persze, mindenki a kocsiversenyes jelentre emlékszik a híres filmből és nem a zenére, de a muzsika harmonikusan alátámasztotta filmben a látványt. Rózsa minden idők legsikeresebb hollywoodi filmzeneszerzője.
A My Fair Lady egyik jelenete, a kis képen a rendező
George Cukor Amerikában született ugyan, de magyar családban. Ő 1965-ben kapta meg a legjobb rendezőnek járó Oscart, de már a 30-as évektől kezdve többször jelölték. Az Audrey Hepburn főszereplésével készült ikonikus zenés filmért, a My Fair Lady-ért érdemelte ki a díjat.
Zsigmond Vilmos, és az emlékezetes képek egyike
Kortársaink között is vannak Oscar-díjasok. A nemrégiben elhunyt Zsigmond Vilmos operatőr Spielberg Harmadik típusú találkozások című sci-fi filmjéért kapta meg a szobrot 1978-ban. A későbbiekben még háromszor jelölték: A szarvasvadász (1979), A folyó (1985) és a Fekete Dália (2007) operatőri munkájáért.
Rófusz Ferenc alkotása a legjobb animációs rövidfilm Oscar-díját nyerte el 1981-ben. A légy című film jelentős újdonsága az volt, hogy a történetet egy légy szemszögéből láthatta a néző. Rófusz nem vehetett részt a gálán, mert kiutazását a magyar hatóságok nem engedélyezték. A díjat a Hungarofilm vezérigazgatója vette át a színpadon, Rófusz Ferencként. Az esetből botrány lett, a rendőrség szerezte vissza a szobrot az ál-Rófusztól. A rendező hónapokkal később jutott csak ki az Egyesült Államokba, ekkor vehette át ténylegesen a díját. A légy volt az első magyar film, amely Oscar-díjat kapott.
Amiről már biztos mindenki hallott: Szabó István filmje, a Mephisto 1982-ben nyerte el a legjobb idegen nyelvű film Oscarját. Szabó munkái közül egyébként összesen négyet jelöltek Oscar-díjra: Bizalom (1981), Mephisto (1982), Redl ezredes (1986), Hanussen (1989).
Oscar-díjas magyar származású sminkesünk is van, Elek Zoltán a Maszk című filmért vehette át a szobrocskát 1986-ban.
1991-ben Böszörményi Zsuzsa diák-Oscart nyert Egyszer volt, hol nem volt... című filmjével.
Nemcsak a művészetet, de a technikai teljesítményt is díjazzák, is itt is van mit felmutatnunk. 1996-ban Szalay Attila operatőr technikai Oscar-díjat (Scientific and Engineering Award) kapott a giroszkóp-stabilizátoros SpaceCam kamerarendszer kifejlesztéséért. Ugyanilyen díjjal jutalmazták 2010-ben Jászberényi Márk, Perlaki Tamás és Priskin Gyula a Lustre színkorrekciós eljárás kifejlesztéséért.
Fotók: Northfoto, PuzzlePix/Rex, Wikimedia Commons, GLAMOUR-archívum
R. Kovács Anna
