Ő lett az Eurovíziós Dalfesztivál győztese, brutálisan nagyot fordult a végeredmény az utolsó pillanatban

Az Eurovíziós Dalfesztivál így hazatért szülőföldjére, Svájcban rendezték meg ugyanis 1956-ban először a dalfesztivált, majd két évtizeddel később, 1989-ben újra az ország büszkélkedhetett a szervezés jogával, Nemo The Code című dalának köszönhetően pedig, ami az első pillanattól kiemelkedett a tavalyi mezőnyből, Svájc behúzta a harmadik szervezést is. A 2025-ös dalversenyt egyébként a tavalyi győztes dala nyitotta meg, de nem sokkal az eredményhirdetés előtt egy új szerzeménnyel is színpadra lépett Nemo.

Elfelejthetjük az angolt az Eurovíziós Dalfesztivál színpadán?

Zenei képleltében nem, vagy alig tért el a tavalyitól a 2025-ös felhozatal, sőt olyan, már már zenei mirelit érzése lehetett az Eurovíziós Dalfesztivált lojálisan követő tévénézőknek, mintha az egyes országokat képviselő formációk a tavalyi döntő élén végzettek dalaiból inspirálódtak volna. Volt Baby Lasagna Rum Tim Tagi Dim utánlövés, méghozzá bőven, míg az osztrák JJ Wasted Love című szerzeménye leginkább a 2024-es győztes dal hatására íródhatott.

A nagyívű, dedikáltan Eurovízió receptre írt balladák (Yuval Raphael - New Day Will Rise) és a közepesen ízléstelen nemzeti partihimnuszok (Melody - ESA DIVA) mellett azért volt néhány üde színfolt is az idei felhozatalban, mint például a svájci Voyage című dal, ami olyan tökéletesen megállta a helyét zeneileg, hogy egyáltalán nem igényelt maga mögé látványos (hívjuk a nevén: Eurovíziós piroteknikai) elemeket, de kellemesen hatottak azok a formációk is, melyek úgy döntöttek, nem kérnek az aktuális trendekből, és inkább a múltba menekülve nyújtanak nekünk szórakoztató eszképizmust (Lucio Corsi - Volevo Essere Un Duro, NAPA - Deslocado).

Kvíz: 13 alapvető kérdés az Euróvíziós Dalfesztiválról

Üdítő újdonság volt idén az Eurovíziós Dalfesztivál színpadán, hogy a 37 versenydal közül mindössze 14-et énekeltek elejétől a végéig angolul (1999-ben törölték el egyébként a nyelvhasználatra vonatkozó versenyszabályt), 5 dalt hallhattunk francián, egy sor nemzet pedig úgy döntött, saját nyelvén adja elő szerzeményét, így végre tényleg Európában érezhettük magunkat, nem pedig egy erősen ajánlott angolórán.

A tabella a megszokott menetrend szerint, vagyis a résztvevő országok pontszámai, valamint a nézői szavazatok alapján alakult, és ahogy eddig, egyetlen ország sem szavazhatott a saját indulójára.

Íme a sorrend a zsűri tabellája szerint:

1. Ausztria: 258 pont
2. Svájc: 214 pont
3. Franciaország: 180 pont
4. Olaszország: 159 pont
5. Hollandia: 133 pont

Ez azonban önagában nem jelent sokat, rengeteget alakíthatnak (és alakítottak is) a nézői szavazatok. Így repült például Lengyelország a tabella végéről az 5., Albánia pedig a 2. helyre, de Izrael is elhúzott a 357-es maximális pontszámával, miután fény derült a nézői szavazatokra. A zsűri nagy kedvencei, Olaszország és Franciaország azonban nem lettek a szavazók kedvencei, így ők egyértelműen és látványosan elestek a győzelemtől.

A nagy kérdés tehát az volt, meg tudja-e őrizni Izrael a nézői szavazatokkal megszerzett első helyét 357 pontjával, vagy lekörözi Svájc, esetleg Ausztria. Miután előbbi az erős produkció ellenére meglepő módon 0 pontot kapott a nézőktől, a kérdés Ausztriára és Izraelre szűkült: Ausztriának minimum 100 pontot kellett megszereznie ahhoz, hogy behúzza az első helyet, ám ezt toronymagasan sikerült túlszárnyalnia, így 436 pontjával a 2025-ös mezőny első helyezettje lett.

A 2025-ös Eurovíziós Dalfesztivál győztese a 24 éves Johannes Pietsch, azaz JJ

Fotó: Profimedia

A győztes dal előadója, a 24 éves osztrák-filippínó Johannes Pietsch családjának, csapatának és egész Európának köszönte meg a díjat, majd könnyeivel küszködve azt mondta: a szeretet a legnagyobb erő a világon.

Íme a nézői szavazatokkal kiegészült végleges eredmény és a pontszámok:

1. Ausztria: 436 pont

2. Izrael: 357 pont

3. Észtország: 356 pont

4. Svédország: 321 pont

5. Olaszország: 256 pont