Ez az új magyar film nemcsak a tiniknek, de a szüleiknek is kötelező
A csúfolódás, kirekesztés, féktelen bulizás minden korban jellemezte sok tini életét. A Z-generáció élete azonban maga a nyitott könyv a közösségi oldalak világának köszönhetően. Így aztán a negatív jelenségek is új felületet kaptak és ezért hallhatunk egyre többet a cyberbullying-ről, ami sok esetben odáig fajult, hogy az áldozatok öngyilkosságot követtek el. Egy ilyen kiterjedt térben sokkal nehezebb megakadályozni ezeket a dolgokat, mint a hagyományos közegben, hiszen a zaklatás nem ér véget, amikor az adott személy hazamegy az iskolából, vagy mások társaságát keresi.
Ezeket láttad már?
A film címe FOMO a Fear of Missing Out rövidítése, ami arra a jelenségre utal, ami leginkább a fiatalokat érinti, hiszen félnek attól, hogy kimaradnak valamiből. A film egy borzalmas, de sajnos egyáltalán nem életszerűtlen sztorit mutat be. Egy túl sok alkoholt fogyasztó lányt ugyanis kihasználnak, mindezt lefilmezik és elkezd terjedni az interneten. Ennek következtében a lány nem bírja elviselni a szégyent, és eltűnik.
A sorozatban az áldozatot, Lillát alakító László Pannával beszélgettünk a filmről!
Mi volt az első benyomásod a filmről, amikor megkaptad a forgatókönyvet?
Nagyon lassan adagolták nekünk a sztorit. Először csak beszélgettünk róla, később kaptuk meg a forgatókönyvet. Szerencsére az alkotók azonnal mondták, hogy nyugodtan fogalmazzuk át a saját beszédstílusunkra. Örültem neki, hogy ez egy olyan film, ami szemmel láthatóan fontos társadalmi problémákkal foglalkozik. Ez nekem nagyon fontos.
Szerinted tényleg ilyen súlyos a helyzet a mai tinikkel?
Szerintem nem szabad általánosítani ebben a témában. A film nem azt akarja mondani, hogy ez van ma, hanem, hogy ilyen is létezik. Nem mindenki ilyen, de ilyen is van. Saját bőrömön szerencsére nem tapasztaltam hasonló zaklatást. De olyat már láttam, hogy a lájkok és a nézettség miatt egyesek bármit megcsinálnak.
Mit adott számodra ez a film? Mi az, ami a leginkább elgondolkodtatott a forgatás során?
Fontos elmondanom, hogy ez a film hatalmas élmény volt számomra, mivel fantasztikus stábbal forgattam és rengeteget szakmai dolgot tanulhattam. Most, hogy elkészült, most kezdem el felfogni, hogy milyen súlyos dolgokat állít és dolgoz fel ez a film, hányféle interpretációja van és hányféleképpen lehet félreérteni.
Mondhatjuk, hogy egy érzékenyítő kampány ez a film?
Abszolút. Az erre fogékonyaknak érzékenyít, aki azonban azokat a pontokat szeretné kiemelni, hogy hogyan lehet félreértelmezni, az valószínűleg így is fogja magában elraktározni. A végén egy nyitott kérdést hagy a sztori és ez biztosan sokak számára nem lesz kielégítő. De fontos, hogy a néző kezdjen gondolkodni és kezdjen valamit azzal, amit látott. Sokan nem szeretik, ha nem rágják az ember szájába a tanulságot. De itt mindenkinek egyedül kell levonnia azt. Szerintem nagyon fontos, hogy ne csak a tiniket vigyük el, hogy megnézzenek egy ilyen filmet, hanem a szülőket, nagyszülőket is. Hiszek ők tudnak segíteni a gyerekeiken, de csak akkor, ha látják, mi történik a közösségi média világában.
