Három különleges klipet is készített az Ivan and the Parazol
Az Ivan & The Parazol legújabb, Exotic Post Traumatic c. lemezét május 3-án az Akvárium Klubban mutatja be. Vitáris Ivánnal készítettünk interjút, aki többek között elmesélte, hogy 2015 óta keresték a szakmai fejlődési lehetőséget, míg végül megtalálták az amerikai producert, William Anspachot, akinek segítségével Los Angelesben vették fel az új lemezüket. A GLAMOUR magazin áprilisi számában olvasható beszélgetésünkből az is kiderül, hogy a zenekar frontembere szerint a Los Angeles-i stúdió technikai felszereltségével és Anspach szakmai hozzáállásával sikerült szintet lépniük ezzel az albummal.
Ezeket láttad már?
Az Exotic Post Traumatic nagy részét 2017 júniusában vették fel, majd 2018 januárjában még visszamentek befejezni. A második úton Éder Krisztián egy fotósorozatot is készített a srácokról, ami akár az "Ivan and the Parazol egy napja New Yorkban" címet is kaphatná, hiszen Coney Islandtől kezdve Manhattan látványosságaiig nagyon sok helyen megfordultak. A koncepció szerint az album pezsgős borítóképét is werk-szerűen készítették el a zenekar a brooklyni szállásán és akármennyire is irreálisnak tűnik, a pezsgő habja abszolút így tört ki az übegből, ahogy a képen látható.
Idén karácsonykor jön a Star Wars-széria befejező része: The Rise of Skywalker
Idén karácsonykor jön a Star Wars-széria befejező része: The Rise of Skywalker
A lemezhez készült klipekről megtudtuk, hogy kettőt – NR. 1003 és a Changin' – Miki 357 rendezett csapatával, melyek össze is függnek. Az első klip, a NR. 1003 Magyarországon forgott, a MABÉOSZ székházban.
Rengeteg olyan utalás, üzenet van benne, ami az egész lemezre jellemző, minden jelenet külön-külön magyarázható, vonatkoztatható a lemezre, ezek akár önmagukban is kibonthatóak lennének egy-egy klipre. Az első analóg filmre forgott, a második digitálisan lett felvéve, viszont a kész anyag át lett játszva egy VHS lejátszón, ami egyedi hatást kölcsönöz a klipnek. A harmadik klipet Bátori Gábor, azaz Sinco készítette. Ez a dal nem csak a tagok tinédzserkoráról szól, de egyben tisztelgés Dawid Bowie, vagyis Ziggy Stardust előtt.
Az album dalainak születéséről Iván elmesélte, hogy kétféle módon készültek: Máté kitalált egy gitár-témát, amit levitt a próbára, és Iván írt rá dallamot, szöveget, majd átdolgozták a többiekkel, vagy először a szöveg készült el, majd arra írt Máté gitár-témát, az egészet dallá formáló ötleteket pedig a próbákon dolgozták ki közösen. Érdekesség, hogy a fiúk a dalok között szelektáltak, ugyanis összesen tizenhármat vettek fel az EastWest Stúdióban, de végül csak 10 került fel a lemezre. A lemezfelvétel végén a zenekar összeült a producerrel, s közösen döntötték el, hogy melyik dal maradjon. Volt egy olyan dal, aminek az üzenete, tempója, húzása valahogy nem akart összeállni, így nem került be… "Hál'Istennek" –mondta utólag Anspach. Persze lehet, hogy valaki meghallgatja és azt mondja, hogy pont ez a legjobb dal, de Ivánék úgy érezték, hogy nem illett bele abba az egységbe, amit 'allstars 10es'-nek neveztek el.
Szigeti Zsófi amszterdami élete olyan, akár egy film
Szigeti Zsófi amszterdami élete olyan, akár egy film
A lemez fő témája a változás, hiszen az elmúlt pár évben olyan dolgok történtek a zenekar életében, amelyek már a felnőtté válás felelősségi körét is érintették. Persze a változás az egyes dalokban másként jelenik meg. Van, ami a zenekari tagokat érintő változásokról szól, például a When I Was 17, de olyan is, ami Iván életében történt fontos változásról. Egy biztos, az Exotic Post Traumatic sok tekintetben új fejezetet nyit az Ivan & The Parazol történetében.
