Biztos van mindenkinek az életében olyan szakasz, amikor érdeklődni kezd a különféle kultúrák iránt, a keleti vallások olyannyira másként tekintenek a világra, hogy mindenképpen vonzónak tűnhetnek, főleg olyan életszakaszokban, amikor az ember amúgy sem érzi túlságosan összeszedettnek magát, amikor valamiféle teljességet hiányol az életéből.


Ilyen pillanatokban az ember nem csupán fogékony lehet, de ugyanennyire befolyásolható is, pláne akkor, ha az áhított lelki békével, elmélyüléssel, sőt még ennél is többet, szexuális felszabadulással, és földi boldogsággal kecsegtet valaki. A misztikus kelet első sorban attól misztikus, hogy messze van, nem könnyű innen kitalálni, hogy egy indiai guru mennyire autentikus, vagy valójában csak egy szimpla szélhámos. A nyugati világ számos szélhámos szektaalapítót ismer, akiket gyakran akár tömegek követtek, közülük azonban kétségkívül Radzsnís Csandra Mohan Dzsain, más nevén Bhagvan Srí Radzsnís, vagy ahogy az ezoterikus könyvek között válogató magyar olvasók is találkozhatnak vele, Osho jutott a legmesszebbre. Ő ugyanis pályája csúcsán a semmiből várost alapított egy oregoni kistelepülés határában, és pillanatok alatt elképesztő befolyásra és pénzre tett szert.

Ugyan csaknem 30 éve halott, de Osho mozgalma ma is él, könyveit, mint láthattuk magyarul is kiadják, és világszerte hozzáférhetőek. A Wild Wild Country című hatrészes dokumentumfilm-sorozat az általa alapított város, Radzsníspuram történetén keresztül meséli el a keleti miszticizmus iránt sóvárgó nyugati világ legnagyobb vallási átverését az utóbbi időkből. Ez a történet pedig annyira hihetetlen, és bizarr fordulatok vesz időnként, hogy tényleg nehéz elhinni, hogy mindez nem is olyan régen valóban megtörténhetett, márpedig a széria nemhogy túlságosan sötétre festi a képet a szektáról, hanem egyes kritikák szerint, ha valamit fel lehet róni neki, akkor azt mindenképpen, hogy csak nagyon felszínesen, és az ügy komolyságához mérten túlságosan kevés nyomatékkal beszél a szektavárosban nem egy esetben gyerekek sérelmére is elkövetett szexuális visszaélésekről. Pedig a Wild Wild Country sztorija így is elég vad.



A sorozat pedig egész kitűnő érzékkel viszi közel a nézőit az india guru mozgalmához. Először akár azt is gondolhatjuk, hogy a nyolcvanas években az oregoni városka, Antelope konzervatív értékeikhez ragaszkodó lakói reagálják túl a békés, mosolygós szeretetvallás képviselőit. De ahogy egyre közelebb megyünk Osho szektájához, és a semmiből kinövő Radzsníspuramhoz, úgy válik egyre fenyegetőbbé a vallási közösség. Egy ponton a békét és szeretet hirdető  szekta tagjai gépfegyverrel mászkálnak a városuk határában, de az igazi téboly még csak ezután következik. A Wild Wild Country tökéletesen felépíti egy olyan vallási közösség képét, amiről el lehet képzelni, hogy öröm a részesének lenni, ugyan mindig felmerülnek árnyak a tökéletes képen, de az árnyak csak a történet előrehaladtával lesznek egyre fenyegetőbbek és nyomasztóbbak, hogy aztán a végén már tényleg csak az árnyakat lássuk.

Osho karizmatikus vezető, mindig békés és végtelenül bölcsnek látszik. A buddhizmusból, a hinduizmus különféle változataiból, a nyugati filozófiákból összegyúrt álomvilágának feloldhatatlan ellentmondásait is elfogadják a vakbuzgó, szeretetben lebegő követői. Nem furcsállják, hogy a szektavezér mániákus Rolls-Royce-gyűjtő, hogy magángépen repked ide-oda, nem veti meg a luxust, és a környezetében a szexuális visszaélés mindennapos gyakorlat. Egyre nagyobbra dagad a botrány a szekta körül, és nagyobb lesz a káosz a vallás elöljárói között, de a Radzsníspuram-álomnak sokak számára tényleg csak akkor lesz vége, amikor a kommandósok törnek be a szektavárosba. A Wild Wild Country története egészen hihetetlen, és rengeteg tanulsággal szolgál, ezért bőven megéri a rá szánt időt.

A Wild Wild Country elérhető a Netflix műsorán.