Jól szeretni a másik embert nem könnyű: ezt élete során szinte mindenki megtapasztalja. Abba azonban ritkábban gondolunk bele, hány különböző formája van a szeretetnek, és hogy ezek között van, amelyik akár öntörvényű és veszélyes is lehet. Szabó Magda lélektani regényében, amelyben egy fiatal, házas írónő szemszögéből követhetjük végig, hogyan alakul kapcsolata különc, tragikus múltú házvezetőnőjével, Szeredás Emerenccel, a szereplők kénytelenek ezzel szembesülni.



A címben szereplő ajtó, amely Emerenc budapesti lakásának titkait védelmezően elzárja a külvilágtól, nem tárul fel akárki előtt, ahogyan az idős nő szíve sem. Emerenc azonban bizalmába fogadja, és lányaként kezdi szereti a Magdát, ugyanúgy, ahogy a hóban talált kutyakölyköt, Violát is. Előttük kinyílik a rejtélyes ajtó, amellyel párhuzamosan feltárul előttünk Emerenc múltja és lelke is. Ahogyan a fiatal és sikeres írónő által mi is megismerjük a megrázó titkokat, úgy merül fel bennünk, olvasókban egyre több morális kérdés, melyekre nem létezik megnyugtató válasz.



A végkifejlet során válik egyértelművé, ami mindvégig meghúzódott regény sorai között: a két nő szeretetfelfogása és értékrendje összeférhetetlen, és a kompromisszum hiánya végül visszafordíthatatlan tragédiához vezet. Az már a rajtunk múlik, hogy melyikőjük gondolkodásmódjával azonosulunk inkább, ám ítéletet mondani a szereplők felett szinte lehetetlen. Szabó Magda ugyanis a női lelket olyan érzékenységgel ábrázolja, amely a világ minden táján képes megérinteni az olvasókat. Nem véletlen, hogy a legtöbb nyelvre lefordított műve külföldön is rendkívüli népszerűségnek örvend, férfiak és nők körében egyaránt.



Az egyik legismertebb magyar írónő életrajzi elemekben bővelkedő regényét azoknak is érdemes elolvasnia, akik már látták a 2012-ben készült filmes adaptációt, mivel a szöveg erejénél és sokrétűségénél fogva ennél többet képes adni számunkra. Mindenkinek ajánlanám, hogy kézbe vegye a világot mozgató egyik legnagyobb erő természetéről szóló könyvet, amelyet elolvasva a hétköznapitól eltérő módon gondolkozhatunk a szeretetről, és új szemszögből tekinthetünk kapcsolatainkra.

Kustár Lídia