Magyar siker a Velencei Biennálén - Hegedűs Dóra jelmeztervező beszámolója

2022.augusztus.14.
Megosztás Küldés Messengeren Pinterest

Javában tart a világ egyik legjelentősebb kortárs művészeti seregszemléje, a Velencei Biennálé, ahol a Magyar Pavilonban Keresztes Zsófia munkái láthatók. Az esemény programjában kortárstánc előadások is szerepelnek, ezen a téren Domoszlai Edit koreográfus és Hegedűs Dóra divat- és jelmeztervező képviselték Magyarországot. Dóra márkája, a DÜSK uniszex darabjairól, absztrakt printjeiről és a határok megkérdőjelezéséről ismert. A tervező ezúttal a jelmezek elkészítése során is olyan témákból inspirálódhatott, amik a márkája számára is meghatározók. A LIMINAL című előadásról és a Biennáléról Dóra mesélt.

Sokan divattervezőként, a DÜSK márka alapítójaként ismernek. Hogyan kezdtél jelmeztervezéssel foglalkozni? Milyen szerepet tölt be az életedben?

Valójában már az egyetem alatt (MOME) is volt szerencsém betekintést nyerni a jelmeztervezés világába. Akadt olyan félévünk, amikor a Vígszínház egyik darabjához tervezhettünk jelmezeket, volt olyan, amikor a Magyar Nemzeti Galéria Textúra 2016 című előadás-sorozatához terveztünk, és volt arra is példa, hogy kortárs táncelőadáshoz készítettünk jelmezeket a csoporttársaimmal.

Majd a mesterképzés után Szűcs Editnek kezdtem el asszisztálni, így 2019-ben már az első külföldi nagyjátékfilmemen (The Good Traitor, rendező: Christina Rosendahl) is dolgozhattam, mint jelmeztervező asszisztens. Azóta elég változatos pozíciókban, de egyre többet dolgozom hol magyar (Kilakoltatás, rendező: Fazekas Máté, Kelj fel és Járj, rendező: Fésős András), hol külföldi produkciókban (The Last Kingdom/Netflix, The Fear Index/Sky, Poor Things/Element).

Tavaly a kortárs balett világába is betekintést nyerhettem, amikor Mojzes Dóra asszisztenseként a Szegedi Kortárs balettnek készítettünk jelmezeket. Emelett pedig zenekari és videoklipes stylinggal is foglalkozom, ezért arra is volt már példa, hogy muppet bábokat terveztem és készítettem.

Nagyon élvezem, hogy projektről projektre különböző világokba nyerhetek betekintést, és különösen izgalmas, ha a saját tervezői látásmódomat is be tudom csempészni.

Nemrég mutattak be egy kortárstánc előadást a velencei biennálén, amihez te tervezted a jelmezeket. Mesélj kérlek kicsit erről a projektről, hogy adódott a lehetőség?

Elég váratlanul ért a megkeresés, pont egy magyar filmen dolgoztam hajnaltól éjszakákba nyúlóan, mikor érkezett egy e-mail Domoszlai Edit koreográfustól, hogy nagyon tetszik neki a márkám és a weboldalamon található anyagok. Ezért, ha nyitott vagyok rá, szeretné, hogy én tervezzem az előadásához a jelmezeket, összesen 9 táncosnak.

Hamar kiderült, hogy mind a Biennálé idei tematikája, mind Edit koncepciója nagyon közel áll a DÜSK világához. A Biennale Danza idei címének és egyben témájának is a Boundary-Less mottót választotta, ami röviden annyit tesz, hogy Határok Nélkül. Azaz a határok elmosódására, a változékonyságra, a tér, az anyag, a szellem folyamatos, plasztikus alakulására utal. A projekt különlegességét az adja, hogy ez a téma szervesen kapcsolódik a DÜSK identitásához, így olyan alkotói együttműködés jöhetett létre, ami nagyban előremozdította a közös munka sikerességét.

Hogyan kapcsolódott az előadás a biennálé egészéhez?

A Biennale College Danza a Velencei Biennálán belül a Nemzetközi Kortárstánc Biennálé részét alkotja. A programba a világ minden tájáról válogattak be táncosokat és koreográfusokat, akik ösztöndíjjal három hónapot töltöttek Velencében. Itt különböző workshopokon vettek részt, és közben saját ötleteiket fejlesztették. Az ösztöndíj lezárásaként pedig 30-30 perces darabokat állíthattak színpadra, amivel bemutatkozhattak a nemzetközi színtéren.

Az előadást Domoszlai Edit koreografálta, a fejlődés, a megkérdőjelezés és a felfedezés központi szerepet kapott. Említetted, hogy ezek a témák a márkád alapgondolatához is közel állnak, hogyan?

Már a márkám neve is, ami a „dusk” „alkonyat”, „szürkület” szóból ered, a változékonyságra utal. Ez az időszak határvonalat képez a nappal és az éjszaka között, ahogy a márka és az unisex kollekciók középpontjában is a változékonyság, a folytonos megkérdőjelezés, az átmenet, a szubkultúrák és nemek közötti határvonalak elmosása áll. Semmi sem fekete és fehér. Úgy gondolom, a márkám identitása és az általam tervezett öltözékek tehát pont hasonló kérdésekről szólnak, mint amiről a LIMINAL.

Az előadás a LIMINAL*, azaz küszöb címet viselte. Milyen jelmezeket terveztél hozzá? Mi inspirált?

A közös munkába a liminal space hívószavak mentén kezdtünk bele, a fő inspirációt is ez a különleges, átmeneti állapotok mentén mozgó, megfoghatatlan és sejtelmes hangulat adta. A kollekció mintavilágát ezért a DÜSK-re jellemző, elmosódott, absztrakt printek alkotják, melyek tervezésénél fontos szempont volt, hogy működjenek a Ben Kreukniet által tervezett látvány mellett a térben, és reflektáljanak az előadás mondanivalójára is. Azaz teret nyerjen az elmosódás, mind mintákban, mind az öltözékek összeállításában. Ezért kifejezetten unisex öltözékeket terveztem, illetve a jelmezek megalkotásánál alapvető szempont volt a funkcionalitás, hogy a táncosok könnyedén mozogjanak a ruhákban, ne gyűrődjenek meg az anyagok, bírják a fizikai igénybevételt. Amikor először bekerültek a jelmezek a végleges térbe, akkor a rétegezhetőség és az áttetsző anyagok használatának fontossága is hamar egyértelművé vált.

A tervezés során a megfelelő hangulat megteremtéséhez Sütő Róbert disztópikus, absztrakt festményeit használtam fel. Robiról tudni kell, hogy már nagyon régóta szerettem volna vele kollaborálni, családi barátunk és emellett rendkívül tehetséges alkotó. Úgy éreztem, hogy ennél csodálatosabb alkalom nem lesz, mint hogy pont egy összművészeti projektben, a Velencei Művészeti Biennálé kapcsán kollaboráljunk. Végül a kollekció fotóanyaga is Róbert és Pap Gitta (szintén festő) műtermében készült.

Az felhasznált festmények színeit és a kompozíciót pedig a táncosok mozgásához, a zenéhez és a koncepcióhoz igazítottam. Így főleg a szakrális lila tónusok irányába toltam a palettát, ezzel is erősítve a tudatalatti tér vizuális megjelenését.

Milyen volt a fogadtatás és a biennálén látni a jelmezeidet?

A koreográfus és a táncosok nagyon szerették a jelmezeket, különösen örültem az olyan visszajelzéseknek, hogy mennyire kényelmesek és, hogy akár mindennapi használatra is megtartanák őket. A szakmai visszajelzések még nem érkeztek meg az eseményről, viszont az ottani szervezők, koreográfusok is mind nagyon elismerően nyilatkoztak mind az a jelmezekről, mind pedig Edit munkájáról.

Itthon is látható lesz majd a darab?

A program sajátosságából adódóan ez az előadás sajnos ebben a formában már sehol nem lesz látható, de reméljük, valamilyen formában azért majd a magyar közönség is megtekintheti.

Min dolgozol épp? Mi látható tőled legközelebb?

Most épp vége lett minden futó projektnek, úgyhogy én is pihenek egy kicsit, amire másfél éve nem nagyon volt lehetőségem. De remélem, minél előbb a mozikba kerül a Poor Things (rendező: Yorgos Lanthimos) című produkció, amit tavaly forgatunk és ahol több ruhának a tervezéséért és kivitelezéséért is feleltem. Már borzasztóan várom, hogy láthassam! Illetve szeretném a Biennáléra készült kollekciót valamilyen módon tovább örökíteni a DÜSK alatt, így remélhetőleg az érdeklődők még találkozhatnak majd a LIMINAL kollekcióval.

Kreditek:

Koregráfus: Domoszlai Edit

Látványtervező: Ben Kreukniet

Zeneszerző: JASSS

Jelmeztervező: Hegedűs Dóra / DÜSK

Táncosok: Muriel Bermejo Tuñón, Giacomo De Luca, Lauryn Hayes, Esther López Navarro, Pauline Manfredi, Asja Marabotti, Anthony Milian, Fernando Pérez Hernández, Angelo Zizzi

Produkciós cég: La Biennale di Venezia

Mood képek: Donka Panna

Modellek: Nevelős Emma, Schneider Mihály

* “A LIMINAL névre keresztelt táncelőadás címe a latin limen, azaz küszöb kifejezésre utal. A liminal space egyfajta szakrális, átmeneti hely, ahol a régi, ismerős rendszerek darabjaira hullanak, ahol egy olyan világban találjuk magunkat, melyet nem láthattunk előre. Ez egy se nem itt, se nem ott hely, az átalakulás tere, egy hely, ahol akkor járunk, amikor már tudjuk honnan jöttünk, de még nem tudjuk, hová tartunk. Ez sokszor kényelmetlen és zavaros lehet, de egyben lehetőséget is ad. Létezésünk itt felfüggesztett állapotba kerül, de amíg várakozunk, addig azzá válhatunk, akik igazából vagyunk.” / Domoszlai Edit

Dózsa Kamilla

Megosztás Küldés Messengeren Pinterest
Google Hírek ikon
Kövesd a Glamour cikkeit a Google hírekben is!

Ez is érdekelhet

Schoblocher Barbara: „Énekesnő vagyok, és nem egy celeb”

Schoblocher Barbara: „Énekesnő vagyok, és nem egy celeb”

Értesülj elsőként legújabb híreinkről

Parfüm horoszkóp: találd meg a tökéletes illatot a csillagjegyed szerint

Parfüm horoszkóp: találd meg a tökéletes illatot a csillagjegyed szerint

Megérkezett a plüss bob hajtrend, a csendes luxus megtestesítője

Megérkezett a plüss bob hajtrend, a csendes luxus megtestesítője