„Rendben van, hogy azzá váljunk, akik lenni szeretnénk” - Exkluzív interjú Sarah Fergusonnal

A Művelt Nép Könyvkiadó gondozásában november 21 óta magyarul is olvasható Sarah Ferguson első regénye, A szív iránytűje. Sára yorki hercegné a megjelenés alkalmából Budapestre látogatott, a GLAMOUR.hu pedig exkluzív interjút készíthetett vele.

 Sarah Fergusson új könyvéről mesélt a GLAMOUR.hu-nak
Sarah Fergusson új könyvéről mesélt a GLAMOUR.hu-nak
Fotó: Művelt Nép Könyvkiadó

Sarah Ferguson számtalan gyermekkönyvet és egy megrázóan őszinte memoárt is kiadott már élete során, ám az álma, hogy regényíróvá válhasson, csak 61 éves korában válhatott valóra. A yorki hercegnét azonban egyáltalán nem zavarja, hogy ilyen sokáig várnia kellett erre: azt vallja, bármit megtehetünk, amit csak szeretnénk. Exkluzív interjúnkban arról kérdeztük Sarah Fergusont, ki inspirálta A szív iránytűje című művét, mi segítette őt az önismereti útján, miért néz fel a néhai Erzsébet királynőre, továbbá azt is megtudtuk tőle, mit gondol a cyberbullyingról.

Sarah Fergusson üdítő és inspiráló interjúban mesélt regényéről és önismereti útjáról
Fotó: Művelt Nép Könyvkiadó

Az első regénye, A szív iránytűje, egy fikciós történet az üknagynénjéről. Hogyan lett Lady Margaret Montagu Douglas Scott a példaképe? Miért döntött úgy, hogy könyvet ír róla?

Régóta dédelgetett vágyam volt, hogy írjak egy regényt, A szív iránytűje ennek a törekvésnek a betetőzése. Tizenöt éven át készült. Akkor talált rám az ötlet, amikor elkezdtem felkutatni a felmenőimet, és a családom történelmében fontos helyszíneket. Az üknagynéném, Lady Margaret Montagu Douglas Scott és rokonai lenyűgöztek, a regény története ebből nőtte ki magát. Megdöbbentett, milyen aprócska nyomot hagyott Margaret egy ilyen befolyásos família históriájában – szinte semmit sem tudtam meg róla. Milyen ember lehetett? Miért ment férjhez viszonylag későn? Az élete számomra olyan volt, mint egy üres vászon, és a képzeletem meglódult. Elhatároztam, hogy életre keltem őt.

A pandémia idején rájöttem, van időm arra, hogy írjak: ez adott lökést arra, hogy kihívás elé állítsam magam, és a lezárások alatt produktívan töltsem a napjaimat. Úgy akartam lejegyzeni a Margaret történetét, hogy közben hiteles és hű maradjak önmagamhoz. A múltban gyakran írtam gyermekeknek, és mindig azt tapasztaltam, amikor ilyesmire szánom rá magam, meg kell ismernem a közönséget, és nem mondhatom meg nekik, mit kell tenniük vagy gondolniuk. Bele kell képzelnem magamat a helyzetükbe. Az izgalom, amit közben érzek, amikor nagyon kíváncsi vagyok és visszatérek a gyermeki énemhez, azt jelzi, mennyire élvezem ezt.

Imádtam az írás folyamatát, azt, hogy elmerülhettem a történelemben, és szabadon engedhettem a fantáziámat. A kihívásoknak is örültem, és örömmel menekültem el Margaret világába a járvány idején. A szív iránytűje azt is lehetővé tette számomra, hogy hódolhassak Viktória királynő, illetve Albert herceg iránti rajongásomnak és szerelmemnek, és felhasználhassam a már korábban végzett kutatásokat az életükről. A fordulatokkal igyekeztem a lehető leghűségesebbek lenni a történelemhez, miközben nem veszélyeztettem a történetet sem. Bár szerzőtársammal (Marguerite Kaye A szív iránytűje című könyv társszerzője – a szerk.) éltünk a művészi szabadság elvével, megpróbáltuk a létező legkorhűbb háttér elé állítani a regény eseményeit, hogy az olvasók átérezhessék a szellemiségét. A könyv esélyt adott arra, hogy elmeséljem az önfelfedezésem útját, közelebb érezhessem magamat a múltamhoz, továbbá őseimhez és azokhoz a históriákhoz is, amelyekkel felnőttem. Rendkívül büszke vagyok rá.

Sarah Fergusson új könyve, A szív iránytűje már magyarul is olvasható
Fotó: Művelt Nép Könyvkiadó

A szív iránytűjének cselekménye 1865-ben kezdődik. Tagadhatatlan, hogy az ebben az évszázadban játszódó szerelmes regények (mint például az Öné, illetve Julia Quinn Bridgerton-könyvsorozata) hihetetlen népszerűségnek örvendeznek ma. Mit gondol, mi vonz minket annyira ebben a korszakban? Miért találjuk ennyire vonzónak, romantikusnak őket?

Jelen pillanatban elképesztően sok rossz hírrel szembesülünk világszerte, és szeretnénk kicsit kiszakadni ebből. A 19. századi regények lehetőséget adnak az olvasóknak, hogy elmerüljenek egy varázslatos világban, és elmélyüljenek egy másik történelmi korszakban.

Hosszú Katinka: „Előbb vagy utóbb véget ér az úszókarrierem”

A regényben elmeséli Margaret útját az önismeret felé. Ez az egyik legfontosabb küldetés, amire életünk során elindulhatunk, ám sokan nem tudják, hogyan is kezdhetnének hozzá. Mit tanácsolna azoknak, akik még az első lépést fontolgatják?

A legfontosabb dolog az utazás megkezdésekor annak a megértése, rendben van, hogy azzá váljunk, akik lenni szeretnénk. Ez az, amit felfedeztem, amikor regényíróként erre az új karrierösvényre léptem. Azt hiszem, az életben vég nélkül ítélkeznek felettünk, ám egyetlen ember írhatja meg a saját szabálykönyvünket, méghozzá mi magunk. Fel kell ismernünk a kételkedés szörnyű sikolyait, amelyeket mindannyian hallunk, és az ég felé kell nyújtózkodnunk.

Korábban írt egy rendkívül személyes memoárt is Finding Sarah: A Duchess's Journey to Find Herself címmel. Mondhatjuk, hogy az írás jelenti az Ön számára az önreflexiót és az önfelfedezést?

Igen, ez igaz. Az írás a módja annak, hogy jobban megértsem magamat és úgy általában az életet.

Mikor érezte azt, hogy önmaga leghitelesebb énjévé vált?

Továbbra is úgy tekintek magamra, mint egy folyamatban lévő projektre. Az életünk vásznát örökké festjük, ez a munka soha nem fejeződik be.

Melyik jelentett nagyobb kihívást az Ön számára? Az, hogy nyomoznia kellett valaki más élete után és bele kellett képzelnie magát a helyzetébe, vagy pedig a személyes titkainak és érzéseinek megosztása?

Egyértelműen a titkaim és az érzéseim megosztása, amit – azt gondolom - minden írásomban megteszek. Nem egyszerű őszintén beszélni magunkról és kiállni a világ elé. De megtanultam, hogy nem lehet mindig mindenkinek megfelelni. Ha belépek egy szobába, elfogadom, hogy az ott lévők 50 százaléka kedvelhet, 50 százaléka pedig talán nem, és ez így van rendjén.

Kutatások is bizonyítják, hogy ha arról írunk, ami fájdalmat okoz nekünk, az javíthatja a mentális egészségünket. Megtapasztalta már az írás ezen gyógyító erejét és ha igen, hogyan?

Segített abban, hogy a képzeletembe merüljek az elszigeteltség alatt, amelyen mindannyian keresztülmentünk a járvány miatt bevezetett lezárások során. Azt tapasztalom, hogy az írás megnyugtatja a lelkemet – állandóan ezt akarom csinálni.

Mit tanult magáról, miközben megírta ezeket a könyveket?

Önbizalomra, erőre, kitartásra és bátorságra leltem, és megtanultam, hogy mindig folytatni kell a küzdelmet. Kidolgoztam egy technikát is, amelyet „együttműködési írásnak” nevezek, ezt akkor alkalmaztam, amikor a szerzőtársammal dolgoztam. A könyv minden része igazi csapatmunka, ettől vált valódi együttműködéssé. Imádtam az írás folyamatát, azt, hogy elmélyülhettem a történelemben, és szabadon engedhettem a fantáziámat.

„Nem tudom, akarnék-e olyan világban élni, amiben az embereket nem érdekli, milyennek látszanak” - interjú Réz Annával

Milyen tanulságot szeretne átadni a fiatal lányoknak szerte a világon a történeteivel? Hiszen Lady Margaret Montagu Douglas Scott élete sok tekintetben párhuzamba állítható az Önével…

Igen, van néhány nyilvánvaló párhuzam a hősnőm, vagyis az üknagynéném, Lady Margaret Montagu Douglas Scott és köztem: vörös hajú; eltökélt szándéka, hogy a saját útját járhassa az életben; és hozzám hasonlóan önfejű is tudott lenni. Írói karrierről álmodozott ő is, és keményen dolgozott azokért a jótékonysági ügyekért, amelyek felé oly nagy szenvedéllyel fordult. A könyv három helyszínen játszódik, ezek nagyon sokat jelentenek számomra: Skóciában, ahol a Skót-felföld a kedvenc helyeim egyike a világon; a Powerscourt Estate-ben Írországban, ahol valaha a családom élt; és az Egyesült Államokban, ahol újjáépítettem az életem. De végső soron A szív iránytűje egy fikciós mű, nem pedig önéletrajz. Ez egy felnőtté válásról szóló történet, amely egy önálló gondolkodású fiatal nő útját mutatja be, aki küzd, hogy összeegyeztesse azt a vágyát, hogy eleget tegyen a családja révén vállalt társadalmi kötelességének saját szíve késztetéseivel. A tanulság, amit remélem, az emberek levonnak a regényből, az az, hogy mindig kérjenek segítséget, ha szükségük van rá.

Nőként gyakran még ma is félünk a szívünk iránytűjét követni a társadalom elvárásaival szemben. Mit gondol, miért van ez így? Hogyan törhetnénk ki ebből az ördögi körből?

Szerintem ez a probléma nemcsak a nőket érinti. Mindenki érzi magán a nyomást és az elvárások súlyát. A legtöbben életünk egy pontján önbizalomhiánytól szenvedünk. A kulcs az, hogy feltárd problémáid okát, illetve természetét, és lépj tovább előre.

Azt a nőt, aki kiáll a véleménye mellett, sokszor lázadónak titulálják, sok támadás éri őket a médiában, illetve a környezetükben is, mint Önt, vagy Diana hercegnét. Egyfajta küldetésének tekinti, hogy támogassa azokat, akik hasonló helyzetben vannak, és erőt adjon nekik?

Nem nevezném küldetésnek, egyszerűen ez vagyok én, aki kiáll amellett, amiben hisz. Mindig küzdeni fogok azért, amit helyesnek tartok, nem számít, mit mondanak mások.

„Ők képesek addig adni, amíg maguknak már nem jut semmi” – Mégis mit kezdhetünk az érzelmi kiégéssel?

A néhai Erzsébet királynő világszerte nők millióit inspirálta – és inspirálja még ma is. Hogyan vihetnénk tovább az örökségét? Miként léphetnénk a nyomdokába a mindennapokban?

Őfelsége, a királynő iránymutatásának óriási hatása volt az életemre. Ő volt a legkülönlegesebb nő, államfő és anyós. Számomra a következetessége és a kötelességtudata az, ami hihetetlenül inspiráló, és az a példa, amit mutatott, lesz az öröksége. Halála hatalmas űrt hagyott a családban; jobban hiányzik mindannyiunknak, mint azt szavakkal kifejezhetnénk.

Mi a legfontosabb tanács, amit valaha kapott a királynőtől?

Nem szívesen beszélnék a királynővel folytatott magánbeszélgetésekről. De nagyon hálás voltam neki azért a kedvességért, amit felém tanúsított, még a válásom után is.

Nemcsak Ön, hanem a két lánya, Beatrix és Eugénia hercegnő is a nyilvánosság előtt élik az életüket. Így sajnos mindannyiuknak szembe kell nézniük olyan támadásokkal, melyek a közösségi médiában érik Önöket. Mivel mások véleménye köztudottan káros hatással lehet a mentális egészségünkre, meg kell kérdeznem Öntől, mi segített abban, hogy megtanulják figyelmen kívül hagyni a negatív megjegyzéseket?

A közösségi média nemcsak nagyszerű kommunikációs platform, hanem rémálom is lehet. Őszintén szólva, többnyire egy szennyvízcsatornához hasonlít. Az emberek itt olyan dolgokat mondanak egymásnak, amiről a való világban nem is álmodnának, hogy ki merik ejteni a szájukon. Felháborítónak tartom, sokan mennyi időt és energiát töltenek azzal, hogy ilyen szinten kegyetlenek legyenek másokkal. Meg kell tanítanunk gyermekeinket arra, hogy az internetnek van egy árnyoldala is, ahol gyakran nem kedvesen fordulnak hozzájuk. Túl könnyű gyűlöletről posztolni és epéskedni mindenféle következmény nélkül. Ha ilyesmit szeretne valaki közzétenni, szerintem követelnünk kellene tőle, hogy a saját nevét vállalva ossza meg azt. Elegünk van a névtelen gyűlöletkeltésből.

A közösségi oldalán láttuk Önt a királynő kutyáinak társaságában, és köztudottan szeret lovagolni is. Terápiás hatással van Önre az állatokkal töltött idő?

Az állatok és a gyerekek annyira ártatlanok, imádok velük lenni. Feltétel nélküli szeretetet adnak nekem.

Több jótékonysági látogatáson is részt vesz a budapesti tartózkodása alatt. Mely ügyek azok, amelyek a legközelebb állnak a szívéhez most?

Mindannyian azt akarjuk, hogy véget érjen Putyin rémisztő ukrajnai háborúja, ez az, ami állandóan a fejünkben jár. Jótékonysági szervezetem, a Sarah's Trust a lehető legtöbbet megtesz annak érdekében, hogy segítsen a menekülteknek, akik mindent elvesztettek. Úgy tudom, hogy a háború februári kitörése óta Ukrajnából közvetlenül vagy harmadik országokon keresztül közel 2,5 millióan haladtak át Magyarországra, többségükben nők és gyerekek, valamint idősek és fogyatékkal élők. Nagyszerű volt hallani arról, hogy önkéntesek speciális iskolákat biztosítanak az ukrán diákok számára, aminek köszönhetően jobban beilleszkedhetnek a magyar iskolarendszerbe. Tudom, hogy a kulturális és munkaerő-fejlesztő tanfolyamok mellett felnőtteknek is tartottak nyelvtanfolyamokat. Szeretném, ha a magyar kormány több menekültnek adna „ideiglenes védelmi” státuszt, amely hozzáférést biztosít számukra a helyi egészség-, és társadalombiztosítási rendszerhez, és mindannyiunknak felelősségre kell vonnunk Vlagyimir Putyint az Ukrajnában történtekért.

Talán még soha nem volt ennyire fontos, hogy összefogjunk és segítsük egymást. Mivel minden apró lépés számít, Ön szerint mit tehetünk akár már ma is ezért?

Mélyen hiszek a csapatmunka erejében. Sokkal többet érhetünk el, ha közösen dolgozunk.

61 évesen adta ki az első regényét, és hisz abban, hogy bármit megtehetünk, amit csak akarunk. Mi a következő mérföldkő, amelyet el szeretne érni?

Mark Gill forgatókönyvíróval dolgozom egy Lujza hercegnőről, Albert herceg édesanyjáról szóló forgatókönyvön - remélem, hogy film is készül majd belőle. Már van tapasztalatom ebben a világban, hiszen kidolgoztam Az ifjú Viktória királynő (The Young Victoria) című film ötletét, és producerként is közreműködtem a készítésben. Abban is bízom, hogy A szív iránytűje életre kelhet a képernyőn: tévésorozatként tekintek rá. Beszélgettünk néhány programkészítővel arról, milyen lehetőség nyílna arra, hogy történelmi drámává váljon.

Több gyerekkönyvem is megjelenik a Serenity Pressnél: egy év alatt havonta kihozok egy újat, hogy egy könyvtárat teremthessek belőlük az unokáimnak. A Montegrappának is nagykövete vagyok: ez az a tollmárka, mellyel Hemingway az összes művét lejegyezte. Együtt dolgoztam velük, hogy megtervezzünk egy gyönyörű tollat, amit arra használok, hogy megírjam a könyveimet. Kineveztek a Nemzetközi Montessori Nagykövetek Csoportjának elnökévé is. A lányom, Eugénia 1992-ben egy windsori Montessori óvodában kezdte tanulmányait, és ez adta neki a legjobb kezdetet az életében, ezért örülök, hogy együttműködhetek velük.

Olvass még több inspiráló interjút a GLAMOUR.hu-n:

Ez is érdekelhet

5 történelmi pillanat a 2023-as Grammy-gáláról, amire örökké emlékezni fogunk

5 történelmi pillanat a 2023-as Grammy-gáláról, amire örökké emlékezni fogunk

Tedd & Ne tedd

Katalin hercegné újrahasznosított kabátban kezdi új életét

Katalin hercegné újrahasznosított kabátban kezdi új életét

Monitor

Marilyn Monroe ritkán látott utolsó fotói

Marilyn Monroe ritkán látott utolsó fotói