Vigyázz, kész, jön a 200 első randi második évada!
A tehetséges Gáspár Kata színésznő immár második éve alakítja majd Luca szerepét a 200 első randi című sorozatban a Viasat3 tévécsatornán, melynek első részét hamarosan te is láthatod. Olvasd el exkluzív interjúnkat és ismerd meg a csodás színésznőt, aki az új évadban is gondoskodik arról, hogy ez a sorozat legyen az új kedvenced.
Ezeket láttad már?
Mikor körvonalazódott igazán az életedben, hogy színésznő szeretnél lenni, és miért?
15 évesen leforgattam az Apám beájulna című filmet, és akkor még egy csomó más dolog érdekelt, de amikor vége lett a forgatásnak, észrevettem magamon, hogy nagyon hiányzik ez a fajta koncentráció és munka – ha lehet ezt munkának nevezni, mert bár kőkemény meló, közben hobbi is valahol –, tehát onnantól már éreztem, hogy hiányzik az a fajta célkitűzés, ami kell a felnőtté váláshoz.
Mi volt az első szereped, hogy emlékszel vissza?
Az első filmes az Apám beájulna, igazi mélyvíz volt, de elképesztően jól éreztem magam, és felszabadult voltam. Az első komoly színházi szerep egy szerepátvételem volt az Alföldi Róbert rendezte Tartuffe-ben, a Nemzeti Színházban. Elképesztő partnereim voltak, sok figyelmet, szeretetet kaptam tőlük.
A világ legkedveltebb sorozatai és filmjei mostantól magyarul is elérhetők a Netflixen
A világ legkedveltebb sorozatai és filmjei mostantól magyarul is elérhetők a Netflixen
Köztudott, hogy színészcsaládból származol. Mennyire kéred ki szakmai fronton a szüleid véleményét? Egyáltalán: hogyan fogadták, hogy te is a nyomdokaikba akarsz lépni?
Igazából alternatívákat soroltak föl nekem nagyon sokáig. Nem akarták, hogy miattuk legyek színész, vagy azért, mert így nőttem föl. Azt szerették volna, ha felnőttként döntöm ezt el, és nem is engedtek se színházban, se filmben dolgozni. Az Apám beájulna volt az első szerepem, amikor már gimnazista voltam, nem gyerekszínészként kezdtem el. És a mai napig hálás vagyok azért, hogy megvolt a gyerekkorom. Nem tiltottak el, csak tényleg azt akarták, hogy ez a saját, egyéni döntésem legyen, és nekik ne legyen közük hozzá. Én azért vagyok ilyen szempontból nagyon kiegyensúlyozott ember, merthogy soha életemben nem kellett protekciót kérnem, és soha nem is kaptam protekciót tőlük. Ez engem mérhetetlenül boldoggá és talán egyenessé tesz, és ez nagyon nagy dolog.
Nagyon izgultak azért, hogy ne kelljen azt mondaniuk nekem otthon, hogy alkalmatlan vagy rá, és ezt ne csináld. Ettől azért nagyon féltek. Hál' Istennek, hiába elfogult egy szülő, mégis csak azt érezték, hogy igen, talán lehet belőle színésznő. És aztán úgy tűnik, hogy így lett.
Van álomszereped? Mi lenne az?
Nincs, szeretem, ha a dolgok engem találnak meg, és nem én őket. Szeretem a meglepetéseket ebben a szakmában.
Jelenleg a 200 első randiban láthatunk majd. Hogyan talált meg a sorozatban lévő szerep?
Egyszer csak felhívtak, hogy lenne itt egy sorozatfőszerep, és sorolták a partnereket, gyakorlatilag már a második-harmadik névnél azt mondtam, megyek. Éppen egy másik sorozatot, a Tóth Jánost forgattam, és mondtam, hogy nehezen tudok felkészülni, mert egész nap forgatok. Átküldtek egy hosszú szöveget, ez volt Luca első monológja, ami a fogadásról szól a rádióban. Nem volt időm megtanulni, nagyjából háromszor tudtam elolvasni, amíg mentem a castingra, így ott Kapitány Ivánékkal improvizálgatva, instruálva valami hasonló monológot adtam elő a saját szavaimmal. Így kaptam meg. Utána minden nagyon felgyorsult, egy héttel később már megkezdődött a pilot forgatás. Azt gondolom, pont ez volt az én szerencsém. Én nagyon rossz vagyok castingokban, nem tudok teljesíteni, mert izgulós vagyok. Itt meg az esélytelenek nyugalmával érkeztem, pont emiatt sikerülhetett ez a dolog.
Mennyire volt könnyű vagy nehéz azonosulni ezzel a szereppel?
Nagyon nagy segítséget kaptam a partnereimtől, a stábtól, ők is formálták Lucát, közösen gondolkodunk, és úgy érzem, nagyon jó dolog sült ki belőle. Úgyhogy a második évad vége fele azt mondhatom, hogy már megtanultam, ki az a Luca. Vannak szituációk, amikkel nem értek egyet, de mégis el kell játszanom, hiszen ez történik vele. Néha azért egy kicsit felpofoznám, néha pedig nagyon megölelgetném. De nagyon megkedveltem őt, nagyon jó vele foglalkozni.
Hogyan zajlanak a sorozattal kapcsolatos előkészületek? Avass be minket pár kulisszatitokba!
Állandóan forgatunk, igazából a napom felét elveszi a forgatás, de ha még a reggeli szövegátnézést és az esti tanulást is beleszámítjuk, akkor tulajdonképpen a napom 70 százaléka erről szól, a maradék 30-ban pedig alszom. És azért alszom, hogy másnap tudjak teljesíteni, tehát a 100 százalék – azt gondolom – most nem túlzás, hanem ez valóság. Dupla stábbal forgatunk, és ha még belevennénk a vágóktól kezdve az utómunkán dolgozó kollégákon keresztül a sofőrökön át mindenkit, 200-300 ember vagy még több is. Most más munkát nem is tudok elvállani. Amikor pedig szabadnapom van, akkor megpróbálok olyan dolgokat csinálni, amik engem töltenek fel: kimegyek a napra egy picit, hogy mégis csak érjen engem a napsugár, vagy finomakat eszem, hogy még vitamindúsabban tudjak táplálkozni. A lemerült telefont, ami jelen esetben én vagyok, azt töltőre rakom.
Mindjárt itt a Halloween! Ezeket a hátborzongató filmeket ne hagyd ki októberben a mozikban
Mindjárt itt a Halloween! Ezeket a hátborzongató filmeket ne hagyd ki októberben a mozikban
Miért ajánlod ezt a sorozatot az olvasóknak?
Én mindig megnézem a kollégáim munkáit. Bár nagyon sok sorozat készül Magyarországon, mégis azt gondolom, hogy ebben majdhogynem minden benne van egyszerre. Fantasztikus színészek vannak benne, és arányban van a humor a komoly dolgokkal. Életszerű a történet, rengeteget dolgozunk azon, hogy hiteles legyen. Az olvasók nem tudhatják, de akár egy éjszakán keresztül azon gondolkodunk a többi színésszel, hogy a másnapi jelenet őszinteségének mi lehet majd a kulcsa. Nagyon sokat agyalunk a történeteken, és megpróbáljuk minél hitelesebben, életszerűbben előadni ezeket. Szívünk-lelkünk benne van, és mindenki vagy magára, vagy a barátnőjére, vagy a kollégájára, vagy a testvérére, vagy az anyukájára tud ismerni.
