Otthon rendeznéd be az irodádat? Ismerd meg a magyar designmárka bútorait
A koronavírus-járvány egyik maradandó hatása minden bizonnyal az lesz, hogy sok cég a pandémia elmúlta után sem tér majd vissza az irodai munkavégzéshez, maradnak az addigra kitapasztalt, jól működő home office-nál. Az otthoni munkavégzéssel töltött idő minőségéhez, kényelméhez, testtartásra gyakorolt hatásához pedig sokat adhat, ha megfelelő széken ülünk hozzá passzoló asztallal. Ergonomikus, modern formatervezésű ülőalkalmatosságok után kutatva sokunknak skandináv márkák juthatnak először az eszünkbe, de nem kell odáig mennünk: a Magyarországon tervezett és gyártott Plydesign bútorok tökéletesen beteljesítik az említett elvárásokat. A márka két alapítójával a kezdetekről, a közösen elért sikerekről és terveikről beszélgettünk.
Ezeket láttad már?
A Plydesign Babits Tamás alapító és ügyvezető igazgató és Kerékgyártó András vezető tervező együttműködésével született meg.
Hogy jött a közös munka ötlete? Volt-e valamilyen előképe, előzménye a cégnek vagy a semmiből jött létre egy közös ötlet nyomán?
B.T.: Már gyerekkoromban az életem részévé vált a fafeldolgozás szépsége a ma már több, mint 30 éves családi vállalkozása révén. Amerikai akadémiai tanulmányaimat és szakmai tapasztalatokat követően visszatértem Magyarországra, és a családi vállalkozás értékesítési vezetőjeként dolgoztam. Megalakulása óta bútoralkatrészeket gyárt rétegelt lemezből a családi vállalkozásunk, prominens nyugat- és észak-európai designmárkák beszállítójaként. Látva a magyar faipari szakemberekben rejlő kiaknázatlan potenciált, eldöntöttem, hogy olyan saját termékpalettát fejlesztünk ki, mely hozzáadott értéket teremt, és a nemzetközi piacon is megállja a helyét. Ehhez az ötlethez kerestem tehetséges magyar formatervezőt, így találkoztam Kerékgyártó Andrással, aki Budapesten és Helsinkiben mélyítette el a formatervezési ismereteit.
K.A.: Bebizonyosodott, hogy kétfős startupként mind szakmailag, mind emberileg is ütős párosként funkcionálunk, a munkakapcsolatból egy mély barátság született, melyet a közös cél iránti elhivatottság fűtött és fűt most is. A márka születéskor is már hosszútávú célokkal kezdtünk neki a munkának a rövidtávú megtérülés helyett. Így született meg hat évvel ezelőtt a Plydesign ötlete.
Hogyan írnátok le ezt a 6 évet, mi történt veletek ez idő alatt?
B.T.: Mindenképp eseménydús és sűrű hat év volt. Csak az elmúlt rövid időszak úgy tűnik, mintha több naptári év eseményei torlódtak volna össze. Stratégiai döntést követően új szakemberekkel bővült a csapat, az értékesítést és marketingkommunikációs feladatokat erre dedikált munkatársak végzik, melynek eredménye érezhető hazai és nemzetközi partnerháló kiépítésével és új arculatunk bevezetésével. Idén megnyitottuk budapesti stúdiónkat a kilencedik kerületben, így a fizikai jelenlét mellett az interurbán kommunikációt is meg kellett erősítenünk (Veszprém-Kerta-Budapest), ezért új digitális technológián alapuló projektmenedzsmenti eszközöket vezettünk be. Az évek munkája az utóbbi években ért be szakmai elismerések formájában, egyedülálló módon két egymást követő évben nyertük el a hazai legrangosabb díjnak számító Magyar Formatervezési Díjat (2019, FRIGATE székcsalád) és a Design Management Díjat (2020).
K.A.: Valóban küzdelmes volt az elmúlt hat évünk, sok problémát kellett megoldanunk ahhoz, hogy előre tudjunk haladni. Azt gondolom, hogy minden felmerülő akadály ellenére megkerülhetetlen elem volt a humor, mint összetartó erő, amivel kezeltük a helyzeteket. Összekovácsoltak minket a mélypontok, melyekre utólag is derülten emlékezünk, és egyúttal belső erőforrást is adnak, önbizalmat, hogy megvan bennünk a szükséges kreativitás és lelemény a gordiuszi csomók kibogozásához.
Veszprém megyében van a székhelyetek, a tervezéstől a gyártásig minden ott történik? Adottak Magyarországon a feltételek, alapanyagok, szaktudás, amelyekre szükségetek van a bútorok létrehozásához?
B.T.: A cég Veszprémben van bejegyezve, a bútorok Kertán, a Somló-hegy lábánál levő 55 fős üzemben születnek. Kerta az idompréselt rétegelt lemez Szilícium-völgye, hiszen a több, mint 30 éves működés alatt egyszerű beszállítóból régiós elismertséggel bíró, összetett gyártói know-how-al rendelkező gyártóvá nőtte ki magát. Mivel a Plydesign új tagokkal bővült, ezért nyitottunk egy stúdiót Budapesten a 9. kerületben, ahol mi is tudunk találkozni és dolgozni, valamint partnereinket is tudjuk fogadni.
K.A.: A tervezés maga hullámzó folyamat, igényli az önálló munkát és a folyamatos párbeszédet is az üzem gyártásvezetőjével és termékfejlesztőjével, annak érdekében, hogy megvalósíthatóvá alakítsunk egy ötletet. A kereskedelmi, értékesítési kérdéseket is már a tervezési folyamat korai szakaszában mérlegelni kell, erről Tamással szoktunk egyeztetni. Budapesten élek és tervezek, viszont sokszor lemegyek Kertára az üzembe, hogy testközelből lássam és értsem a gyártási folyamatokat, enélkül nem is lehetne érdemben bútordarabokat alkotni.
Elmondásotok szerint a holisztikus designfelfogás, a designszemélet vezérlik a céget. Mit jelentenek ezek a fogalmak, hogyan érvényesülnek a termékeitekben?
B.T.: A designszemlélet a termékeken kívül a vállalatirányítást is áthatja. Úgy tapasztalom, és az ebben a témában készült pedagógiai és menedzsmenti kutatások is ezt hangsúlyozzák, hogy a designszemlélet egy életvezetési stílus, gondolkodásmód is, mely évszázadok óta öntudatlanul a mindennapok működésének vezérfonala az emberek életében. A problémamegoldási stratégiák a hétköznapokban is akkor hatékonyak, ha az adott problémát megismerjük, megfelelő eszközöket rendelünk hozzá a megoldásukra, ezeket a folyamatokat monitorozzuk és ha nem hozzák a kívánt eredményt, rugalmasan változtatunk rajtuk. Például, ha valaki mindig elalszik reggel, felismeri, hogy az ágy mellett csörgő ébresztőt lecsapja félálomban, és visszaalszik, ezért inkább a szoba túloldalán levő asztalra helyezi, hogy fel kelljen állnia ahhoz, hogy kikapcsolja, így nem fog elaludni. Ez egy banális példa, de jól mutatja a designgondolkodás lépéseit: probléma megismerése (önismeret, kikapcsolom az ágyban az ébresztőt), ötletelés (messze helyezni az ébresztőt), tesztelés (másnap már így indul a reggel). A menedzsment folyamatai is hasonlóan működnek, például felismertük, hogy kétfős startupként nem tudunk szintet lépni, ezért be kell vonnunk új csapattagokat, hogy a feladatokat delegálhassuk, és mindenki a saját területére tudjon koncentrálni, ne aprózódjon szét az energia és figyelem, ami a minőség rovására menne. A holisztikus nézet a hosszútávú és rendszerben való tervezést jelenti, a rövidtávú megtérülések helyett a lépéseket a későbbi eredmények függvényében határozzuk meg, ezzel is tágítva a mozgásterünket.
K.A.: A tervezésben kulcsfontosságú a designszemlélet. Tervezőként feladatomnak tekintem, hogy nem pusztán valamilyen székeket vagy bútordarabokat tervezzek, hanem kilépjek a szigorúan vett formatervezői attitűdből, és társadalmi, gazdasági és ergonómiai összefüggésben értelmezzem a megszületendő tárgyat. Ez egy mátrixszerű kritériumrendszert jelent, ahol minden érintett igényeit figyelembe veszem annak érdekében, hogy senkinek az érdeke ne sérüljön. A végfelhasználónak egy olyan tárgyat szeretnék létrehozni, amely a lehető legjobban kiszolgálja fizikai szükségleteiket: nem vágja az ülés és a palást a combot és a lapockát, a karfa ideális magasságban helyezkedik el a nyugvópontot kereső karoknak, a térdek 90 fokos szöget zárnak be üléskor. Az értékesítés szempontjai már a gyártástervezésnél felmerülnek, hiszen az ott alkalmazott megoldások határozzák meg a kereskedelmi árát a tárgynak: a kérdés az, hogyan tudjuk a legmagasabb minőséget nyújtani egy elfogadható áron. Bonyolult szempontrendszer, aminek meg szeretnék felelni, ezért van szükség a designszemléletre, ami a kísérletezés, kíváncsiság, ötletelés lehetőségét nyújtja a bemerevedett gyakorlatok helyett.
Otthoni használatra és nyilvános terekbe is készítetek bútorokat, milyenek ezek a munkafolyamatok? A tervezésnél, gyártásnál más szempontokat kell figyelembe vennetek a két esetben?
A nyilvános terekbe, más néven közületek készített bútoroknak megadott kritériumrendszernek kell megfelelniük. Az éttermek, szállodák, koncerttermek, előadótermek, egyetemek székei és asztalai nagy igénybevételnek vannak kitéve. A termékeink minősítési ellenőrzésnek (stabilitás, biztonság, felületellenállás) lettek alávetve, hogy mindenképp megbizonyosodjunk afelől, hogy bírni fogják a gyűrődést. Kárpitszöveteinket is olyan cégektől rendeljük, melyek magas kopásállóságú (Martindale szám), lángmentesített (flame retardant) szöveteket gyártanak, valamint fontos szempont számunkra a fenntartható és környezetvédő előállítás.
A koronavírus hatására nagyban átalakultak a mindennapok, sok cég teljesen búcsút mondott az irodai munkának, rengetegen dolgoznak otthonról. Ennek a jelenségnek van rátok hatása cégműködés vagy tervezés szempontból? Másfajta megrendeléseknek kell eleget tennetek, születtek újfajta vásárlói igények?
B.T.: Az online kapcsolattartás és projektmenedzsment eddig is bevett gyakorlat volt a cég működésében, mert a csapat egyik fele Kertán, a másik fele Budapesten dolgozik, így a kijárási korlátozások idején nem kellett kapkodva átállnunk a digitális munkára. A megrendelések természetében érzékelhető változás, megnőtt az igény a home office-hoz szükséges irodai asztalokra és székekre.
Ha jól tudom MOME-s hallgatókkal is dolgoztok, meséljetek erről kicsit.
K.A.: A MOME bútortervező hallgatóinak 2016. óta készítünk projektkiírásokat. 2017-ben a Stockholm Furniture and Light Fair kiállítási stand tervezését hirdettük meg, melynek az építésénél, bontásánál, valamint a kiállítás négy napján is részt vettek Svédországban. A többi alkalommal tervezési feladatokat teljesíthettek a hallgatók, anyagokkal (furnér) és palástokkal támogattuk őket. A tervezés mellett több hallgató dolgozott nálunk szakmai gyakornokként is.
B.T.: Szívügyünk a fiatal tehetségek szakmai támogatása, hiszen hosszútávú célunk egy olyan ernyőmárka létrehozása, mely stabil üzleti modellel működő szellemi műhelyként funkcionál, és platformot biztosít a hazai fiatal formatervezőknek az alkotásra és közös gondolkodásra.
Mik a terveitek a jövőre?
Az eddigi nemzetközi partnerkapcsolatok bővítése mellett a hazai piacra fókuszálunk, érzünk még kiaknázatlan potenciált az itthoni közegben, és úgy érezzük, egyre éledezik a kereslet magyar minőségi termékek iránt, ezt a designérzékeny célközönséget szeretné megszólítani márkánk.
Szöveg: Dózsa Kamilla
Fotók: Hernád Géza
Facebook: https://www.facebook.com/plydesign.eu/
Instagram: https://www.instagram.com/plydesign.eu/
Honlap: https://plydesign.eu/
