Digitális demencia kora: hivatalosan is ellustult az agyunk

A folyamatos görgetés, online jelenlét miatt mentális és szociális készségeink romlanak, miközben a technológia egyre inkább átveszi az irányítást életünk felett. A 2024-es év szavát elnézve visszasírjuk 2013-at, amikor még a bájos „szelfi” kifejezést választották az év szavának az Oxford University Press szerkesztői. Az év hangulatait és korunk trendjeit tükröző díj sokat változott az elmúlt tíz évben: helyet kapott többek között a „klímavészhelyzet” és a „vape” is, míg eljutottunk az absztrakt és ironikus „agyrohadásig” (brain rot).

Ezáltal belengetve, hogy hiába lett egyszerűbb az életünk a technológia térhódításával, mégis akkora lejtmenetbe kerültünk, hogy innen már nehéz lesz a visszaút. Felmerül a kérdés: ezt követően milyen szó határozza majd meg a világot az idei évben? Hagyjuk, hogy a technológia teljesen átvegye az irányítást az emberek felett?

A kifejezés 1854-re nyúlik vissza, amikor Henry David Thoreau a Walden című művében a társadalom intellektuális hanyatlását, az iparosodás és a modern élet felszínességét, illetve az emberek anyagiasságát és elidegenedését kritizálta. A kifejezés használata 2023 és 2024 között 230%-kal növekedett. A szótár mai definíciója szerint a kifejezés arra utal, hogy a túlzásba vitt, sok esetben színvonaltalan közösségimédia- és online tartalomfogyasztás, valamint a kényszeres internethasználat szó szerint „rothasztja” az agyunkat, tönkreteszi a szürkeállományunkat, ami mentális vagy intellektuális állapotromláshoz vezethet.

A máglyától a popfeminizmusig: Hogyan alakult ki a rebellis nő, a boszorkány alakja?

A technológia hatása az agyra

A guardian.com szerint a jelenségre közel 20 évvel ezelőtt hívták fel a figyelmet a tudósok, miközben az „e-mail” hatásait tanulmányozták. A kutatások szerint a végeláthatatlan információáramlás és az állandó kognitív túlterhelés negatívabb hatással volt az agyra, mint a kannabiszfogyasztás: a résztvevők IQ-ja átlagosan 10 ponttal csökkent. És ez még jóval azelőtt volt, hogy az internet az okostelefonra költözött volna – ami azt eredményezte, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2024-es jelentése szerint a magyarok átlagosan napi három–öt órát is interneteznek, ami jelentős növekedés az előző évekhez képest.

Az elmúlt években az Oxfordi Egyetem mellett a Harvard Egyetem orvostudományi kara és a King’s College London akadémiai kutatásai is bizonyítékot találtak arra, hogy az internethasználat összefüggésbe hozható a figyelem csökkenésével és a memória működésének romlásával. Az állandó értesítések és a multitasking kiszolgáltatottá tesznek, megnehezítik a koncentrációt és a mélyebb információfeldolgozást. A közösségi média használata hatással van az empátiára, a társas interakciókra és az érzelmi intelligenciára.

A technológia, a képernyőfüggőség különösen az agy fejlődésének éveiben a digitális demencia kockázatát hordozza magában, ami miatt az élet számos területén nehézségekbe ütközhetünk. Például a felidéző- vagy az emlékezőképesség rovására „ellustul” az agyunk. Aggályos, hogy az agyrothadás hogyan hat a tanulásra, az alvási szokásokra és a fantáziára, hiszen szinte már semmit sem kell elképzelnünk.

Időzónák csapdájában: hatékony praktikák a jet lag, a modern világ legálmosabb mellékhatása ellen

Szakértői nézőpontok és a pszichológia szerepe

„A hatáshoz hozzátartozik, hogy mindig is kerestük az ingereket és az információkat, szórakoztató tartalmakat – a működésünk része ez a jelenség. Az utóbbi káros következmények pedig többfaktoros hatásmechanizmusok, amelyeknek egy ilyen vagy hasonló jelenség csak egy részét mutatja meg. Ellensúlyozni ugyanúgy tudjuk, mint hagyni, hogy rosszabbá tegye a dolgokat” – fejti ki Villányi Gergő pszichológiai tanácsadó.

Kiemeli, hogy stresszkezelésre, unalom ellen, egy kis jutalmazó dopaminlöket megszerzésére, szórakozásra, eszképizmusra is használjuk okoseszközeink megannyi funkcióját. A szakember úgy látja:

könnyű elterelni a figyelmünket, és az algoritmusok gyorsan megtanulják, nagy hatékonysággal hozzák elénk a nekünk tetsző tartalmakat.

„Szóhasználatban a Z és az Alfa generáció érintett leginkább, de a jelenség megjelenése minden és bármely korosztályt érintheti, aki kapcsolatba kerül a közösségi médiával és tartalmaival. Az agyunk plasztikussága – vagyis hogy képes sérülésekből és súlyos hatásokból is felépülni, újrahuzalozni magát – előnyt jelent abban is, hogy vissza- vagy újratanuljunk legyengült készségeket, és ez itt is igaz” – magyarázza Villányi.

Kreativitás helyett algoritmus

Úgy látja, mindettől függetlenül a társadalomra azért veszélyes ez a jelenség és az egyre több online térben töltött (képernyő) idő, mert gyengíti a szociális készségeinket, könnyen információs vagy véleménybuborékba zár, csökkenti az empátiát. Emellett hajlamosít az okoseszközökhöz és az applikációkhoz kapcsolódó túlhasználatra is, mert szinte csak itt keresünk megoldásokat, itt kompenzálunk hiányokat, és ide sodródunk át a gyorsaság és a hatékonyság érdekében.

A passzív tartalomfogyasztás, az algoritmusok által adagolt rövid, gyorsan felejthető tartalmak az agyat egyre inkább befogadó, nem pedig alkotó üzemmódba állítják, ami gátolja a kreativitást. Miközben felmerül a kérdés, hogy tudunk-e egyáltalán annyit, hogy felmérjük: a technológia milyen irányba viszi a társadalmat? Az idegrendszerünk, a testünk ugyanis jórészt még mindig ugyanazzal a huzalozással és sebességgel működik, mint több tízezer évvel ezelőtt.

Bántalmazó kapcsolat, romantikus köntösben - a dark romance hatása a párkapcsoalti mintákra

A Kaliforniai Egyetem informatika professzora, dr. Gloria Mark kutatásában rámutat, hogy koncentrációs képességünk annyira hanyatlóban van, hogy már csak 47 másodpercig tudjuk fenntartani a figyelmünket. Míg 2004-ben átlagosan még két és fél percig voltunk képesek koncentrálni egy monitoros feladatra, 2012-re ez az időtartam hetvenöt másodpercre, 2016-ra pedig negyvenhét másodpercre csökkent.