Digitális gyermekkor: A mesterséges intelligencia és az online világ pszichológiai hatásai
Ma már nehezen képzelhető el az életünk internet nélkül. Az online hálózat szinte teljesen átszövi a mindennapjainkat: legyen szó ismeretszerzésről, szórakozásról, vásárlásról vagy akár kapcsolatteremtésről, az internet állandó kísérőnkké vált.
Érdekesség, hogy az első magyarországi „.hu” domain regisztrációja harmincnégy évvel ezelőtt történt meg, hosszú előkészületek és egyeztetések után. Azóta az internet térhódítása megállíthatatlan. De vajon hogyan hat ez a technológiai változás a felnőttekre, illetve a gyermekekre?
Öröm, fenntartásokkal
Szabolcsi Ilona középiskolai tanárnő szerint a digitális világ megítélése nem lehet végletes: „Ma már nem ritka, hogy egy-egy diák úgy szerzi meg a felsőfokú angol nyelvvizsgát, hogy tudását online játékokon keresztül fejleszti. Érdekes módon a nyelvtani szabályokat hibátlanul alkalmazzák, mégis, amikor rákérdezünk, miért használják úgy, ahogy, nem tudják megmagyarázni. Ez emlékeztet arra a folyamatra, ahogyan a kisgyermek megtanul beszélni: ösztönösen helyesen használ kifejezéseket, de a szabályszerűségek tudatosítása csak később, nyelvtanórákon történik meg.
Az online játékok hatására ma már számos fiatal anyanyelvi szinten beszéli az angolt. A kollégáimmal együtt olyan feladatokat adunk a tanulóknak, amelyek önálló kutatómunkát igényelnek. Ma már egyetlen gyerek sem megy könyvtárba, helyette az internetet használja. Megdöbbentő gyorsasággal tájékozódnak, és olyan információk birtokába jutnak, amelyek korábban elképzelhetetlenek lettek volna.”
Ugyanakkor a digitális tér árnyoldalai is egyre nyilvánvalóbbá válnak. Az információbőség mellett egyre nehezebb a megbízható tartalmak azonosítása, nem is beszélve a mesterséges intelligencia térnyeréséről. Az álhírek és félrevezető tartalmak nemcsak politikai, hanem egészségügyi kontextusban is jelen vannak.
Egy betegséggel kapcsolatban keresve találkozhatunk olyan állításokkal, amelyek szerint az orvosi kezelés veszélyes, míg természetes szerek, például a kurkuma és a gyömbér kombinációja gyógyulást hoz. Emellett olyan nézetek is terjednek, miszerint a Föld valójában lapos. Az eligazodás az információk sűrűjében mind nehezebbé válik.
Divatforradalmároknak is hívják az IT-boyokat, akik többek, mint egy jól öltözött férfi
A mesterséges intelligencia berobbant
„A mesterséges intelligencia az elkövetkező években számos funkcióra válhat alkalmassá. Képes lesz megóvni egészségünket a nap huszonnégy órájában, akkor is, amikor alszunk. Például egy ágy mellé helyezett, parányi eszköz érzékelni fogja, ha éjszaka szívroham vagy tüdőembólia lép fel, és azonnal értesíti a mentőszolgálatot és a hozzátartozókat. Ez csak egyetlen példa arra, miként válhat életmentővé a technológia.
Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a veszélyekről sem. Léteznek olyan programok, amelyek képesek tökéletesen lemásolni egy ember hangját vagy mozgását. Elképzelhető, hogy éjjel megszólal a telefon, a gyermekünk hangját halljuk, amint segítséget kér. Ki ne reagálna azonnal? Hasonlóképpen, készíthető olyan videó is, amelyben a megszólalásig hasonló másolatunk szerepel, akár egy bankrablás résztvevőjeként.
A mesterséges intelligencia tehát egyaránt hordoz veszélyt és lehetőséget. A kérdés nem az, hogy fejlődik-e – mert az biztos, hogy igen, megállíthatatlanul –, hanem az, hogy a társadalom képes lesz-e lépést tartani vele. Ezzel kapcsolatban már vannak kétségeim” - vélekedik Novodomszky Dávid mesterséges intelligencia fejlesztő.
A digitális világ hatásai társas kapcsolatainkat is átalakították. 2025-re az online tér mindennapjaink szerves részévé vált. Nincs olyan információ vagy tevékenység, amelyhez ne férnénk hozzá néhány kattintással. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a társadalmi elszigetelődés mértéke is nőtt, és ez nemcsak hazánkat, hanem a globális lakosságot is érinti.
A kommunikációs szokások változása
„Az online elérhetőség csökkentette a személyes kapcsolatok iránti igényt. Ma már gyakran Messengeren beszélgetünk a szomszéddal, ahelyett, hogy átugranánk egy kávéra. Ez nem kizárólag a technológia hibája, hanem a felgyorsult életvitel következménye is. Sokan párhuzamosan dolgoznak több munkahelyen, gyermeket nevelnek, idősebb családtagokat gondoznak, és tanulnak. Az online tér így válik az egyetlen kapcsolódási ponttá. Ha nem lenne internet, a terhek ugyanúgy nyomnák a vállunkat, viszont a depresszió elterjedtsége minden bizonnyal fokozódna.
Ma már jellemző, hogy a Viber és a Messenger vált a kommunikáció elsődleges színterévé. Előfordul, hogy egy családon belül is ezek az alkalmazások közvetítik az üzeneteket, még akkor is, ha fizikailag egy légtérben tartózkodnak. Míg régen az édesanya szóban jelezte, hogy elkészült a vacsora, ma inkább üzenetet ír a közös csoportba. Hogy ez jó vagy rossz, mindenki maga döntse el.
Egy dolog azonban biztos: az emberi lélek az érinthető, valós kapcsolatokból merít erőt. Az online világ legfeljebb ideiglenes megoldás lehet” - magyarázza Teleki Emil kommunikációs szakértő, míg Novodomszky Dávid azt hangsúlyozza, hogy az interneten megosztott tartalmak sorsa is komoly kérdéseket vet fel. Amit egyszer feltöltünk, az gyakorlatilag örökre elérhető marad. Hiába töröljük, a technikai tudás birtokában visszanyerhető.
„Számos esetben hallani, hogy gyermekek fényképeivel élnek vissza. Teljes profilokat másolnak le a közösségi oldalakról. Egyetlen kép is elegendő ahhoz, hogy következtetni lehessen az illető anyagi helyzetére, lakókörnyezetére, sőt, akár pontos címére is. A visszatükröződő felületekből gyakran még utcanév is kideríthető. Ezért tartom különösen fontosnak, hogy a gyerekek online jelenlétére odafigyeljünk.
Sokszor maga a szülő teszi ki őket veszélynek, amikor fotókat oszt meg róluk. Egy képen látszik a szoba berendezése, a nyaralás helyszíne, a gyermek kedvenc kutyája, vagy akár az iskola neve. Ezekből az adatokból egy idegen könnyedén rekonstruálhat egy teljes profilt. Egy gyermek, aki ezeket az információkat hallja vissza saját magáról, könnyen elhiszi, hogy az ismeretlen valóban a szülő jó barátja” – figyelmeztetett Novodomszky.
Toxikus produktivitás: miért kell megtanulnod időnként semmit sem csinálni?
A digitális jövő iránya egyelőre bizonytalan. Egyvalami azonban biztosnak tűnik: a mesterséges intelligencia fejlődésének ütemét és következményeit egyre nehezebb követni és kontrollálni. Ahogy a legendás Stephen Hawking mondta:
„Vannak, akik szerint a számítógépek soha nem mutathatnak valódi intelligenciát, bármilyenek is legyenek. Számomra azonban úgy tűnik, hogy ha az emberekben a nagyon bonyolult kémiai felépítésű molekulák képesek úgy működni, hogy intelligensekké tesznek bennünket, akkor a hasonlóan bonyolult elektronikus áramköröket tartalmazó számítógépek ugyancsak intelligens működést tanúsíthatnak. Ha viszont intelligensek, akkor még náluk is bonyolultabb és intelligensebb számítógépeket tudnak tervezni.”