előfizetésem
Hírlevél
Milyen a valóban egészséges munkakörnyezet és miért éri meg odafigyelni rá?
Az egészséges munkakörnyezetnek nem kiváltságnak, hanem alapvető követelménynek kellene lennie – és szerencsére egyre többen felismerik ennek fontosságát. De mi tesz egy munkahelyet valóban egészségessé? Mit tehetünk mi magunk ezért, és mit a munkáltatók? Kurucz Regina építészmérnök, egészséges épületminősítés tanácsadó, az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Munka-Tér-Élmény Munkacsoport vezetője segített eligazodni a témában.
Felmerülhet a kérdés, hogy miért, illetve mikortól beszédtéma egyáltalán az egészséges munkakörnyezet? Kurucz Regina rávilágít, hogy a téma szélesebb körben való elterjedése az épített, városi környezet térhódításához köthető, manapság pedig a fenntarthatóság és digitalizáció aspektusaival egészül ki.
„A fenntarthatóság előtérbe kerülése, az ESG szabályozás új lendületet adott az egyes irodaépületek egészségügyi szempontjainak vizsgálatához. A digitalizációval pedig elérhetővé váltak például olyan beltéri levegőminőség szenzorok, amelyek lehetővé teszik a munkahelyi levegőminőség folyamatos monitorozását” – mondja a szakember, hozzátéve, az egészséges munkakörnyezet mára az egyik legtöbbször felmerülő témakör a fizikai munkahelyeket illetően.
Miért fontos az egészséges munkakörnyezet?
Regina szerint egyéni, társadalmi és gazdasági szempontból is nagy jelentősége van az egészséges munkakörnyezetnek. Munkavállalóként elsősorban azért, mert hozzájárul a kiteljesedésünkhöz, ha olyan helyen dolgozhatunk, amely természetes biológiai és mentális szükségleteinket támogatja, és nem gátolja.
„Mind az egészség és a szépség megőrzése szempontjából a háton alvás a legideálisabb” - beszélgetés dr. Simon Márta neurológussal
Közösségi szinten azért lényeges ezzel foglalkozni, mert az egészséges munkahelyi miliő csökkentheti a megbetegedések kockázat. Ezt például érintésmentes megoldásokkal és megfelelő takarítási irányelvekkel lehet biztosítani. Mindezeken felül a gazdasági előrelépés szempontjából is esszenciális, hogy mennyire egészséges egy munkahely.
„Önmagában már a jó levegőminőség vagy a megfelelő hőkomfort akár 7 százalékkal is növeli a produktivitást. A produktív munkavégzéshez megfelelő levegővel, vízzel, tápanyagokkal és aktivitással ellátott szervezet szükséges” – hangsúlyozza a szakember.
Mitől lesz egy munkahely egészséges?
Kurucz Regina a nemzetközi WELL minősítési intézet által kidolgozott WELL standard alapján értékeli a munkahelyek egészségre gyakorolt hatását. Ez a rendszer tíz témakörben, több mint száz követelményt határoz meg ahhoz, hogy egy munkakörnyezetet egészségesnek nevezhessünk.
A szakértő kiemeli, hogy a minősítés során a leginkább mérvadó a fentebb már érintett jó levegőminőség. Emellett számottevő az ellenőrzött minőségű ivóvízhez és egészséges étkezési lehetőségekhez való hozzáférés, az emberközpontú, a bioritmust támogató természetes és mesterséges világítás. Elengedhetetlen az aktív, ergonomikus munkahelyi miliő, az egészséges anyaghasználat, a hőkomfort, az akusztikai komfort, valamint a mentális egészség támogatása és a közösségépítés.
„Ezek közül, épületminősítés esetén, öt témakört akkreditált helyszíni mérésekkel is vizsgálunk. Az egészséges épületüzemeltetést különösen fontosnak tartom – ehhez ma már számos helyszíni mérés és üzemeltetési irányelv áll rendelkezésre, amelyek segítenek a gyakorlatba átültetni a jogszabályi előírásokat” – összegzi Regina.
Készülj fel egy külső és belső tavaszi nagytakarításra a fengsuj jegyében
A „beteg épület szindróma” tünetegyüttese
A magyar munkahelyeken számos tényező nehezíti az egészséges munkavégzést. „Felmérések alapján a legalapvetőbb dolgok hiánya okozza a legnagyobb problémákat” – mondja a szakember. Rámutat továbbá, hogy a rossz levegőminőség leginkább az alulszellőztetett terek, a nem megfelelően karbantartott légtechnikai berendezések és szűrők, a penészes épületszerkezetek vagy légtechnikai berendezések, a bútorokból, szőnyegekből, festékekből és lakkokból kipárolgó formaldehid, vagy egyéb illékony szerves vegyületek számlájára írható.
Talán bele sem gondolunk abba – magyarázza Regina –, hogy a zajos munkakörnyezet, zajgátló megoldások nélkül, jelentős stresszt okozhatnak, amit a természetes fény hiánya és/vagy a rosszul beállított világítás tetézhet. Ezek ugyanis befolyásolhatják a hangulatunkat, a mentális egészségünket, sőt, hormonális egyensúlyunkat is megzavarhatják. Az árnyékolás hiányosságai is gondot jelenthetnek: a nagy üvegfalú épületekben végzett, képernyő előtti munka esetén szemkáprázást idézhetnek elő.
Ez mind a koncentrációra, mind a szem egészségére nézve káros lehet. Télen a rosszul beállított fűtés és légtechnika a páratartalom csökkenése miatt kiszáríthatja a nyálkahártyákat, szem-, száj- és bőrszárazságot okozhat. „A nem megfelelő munkahelyi környezet az úgynevezett »beteg épület szindróma« tünetegyütteséhez vezethet, amire a folyamatos ülőmunka is ráerősít” - hangsúlyozza Munka-Tér-Élmény Munkacsoport vezetője. Ezek alapján jól látható, hogy számos területen szükséges fejleszteni a munkahelyi környezetet Magyarországon.
Mit tehetünk mi és mit a munkáltatónk?
Ha a munkakörnyezet, amelyben dolgozunk, nem felel meg nekünk, fontos, hogy ne féljünk jelezni az a feletteseinknek, álljunk ki magunkért és az egészségünkért. „Jó gyakorlat, ha a dolgozók éves elégedettségi kérdőíveken keresztül adják át visszajelzéseiket a munkáltatóknak. Sok vállalatnál már wellbeing nagykövet is segíti az ilyen jellegű ügyeket, felismerve a munkavállalói jóllét jelentős hatását a produktivitásra, elköteleződésre és a munkáltatói brandre” – magyarázza Kurucz Regina.
A borderline és a nárcisztikus személyiségzavar a modern pszichológia fókuszában
Kihangsúlyozza továbbá, hogy a cégek számára elengedhetetlen, hogy legyen egy szakember, aki menedzseli az épület egészségügyi tényezőit, és problémák esetén hatékony beavatkozást, megoldást tud eszközölni a munkahelyen, az épületen belül. „Kevés olyan képzés van még a piacon, amely az épületek egészséges tervezését és üzemeltetését célozza. Ezért hoztuk létre a Munka-Tér-Élmény Munkacsoportot az EMEGY-en belül, hogy elterjesszük ezt az új egészségszemléletet a gyakorlatban is.”
A munkacsoport vezetője szerint ebben a mi szerepünk is jelentős: minden munkahely egyedi, ezért egy új munkakörnyezet kialakításakor a legelső lépés a munkavállalók meghallgatása és bevonása a tervezési folyamatokba. Tudnunk kell, hogyan működnek az ergonomikus, elektronikus és okoseszközök, és ismernünk kell a tér használatára vonatkozó vállalati irányelveket is. Például, hogy melyik tér alkalmas halk vagy hangos munkavégzésre. Hogy mindezzel mielőbb képbe kerüljünk munkavállalóként, nyitottság, hajlandóság szükséges a részünkről is.
Az inkluzív munkahelyi környezet
A szakértő szerint nem szabad megfeledkezni az inkluzivitásról sem. „Az egészséges munkakörnyezet mindenki számára elérhető kellene, hogy legyen. Az akadálymentesítés nem merülhet ki a mosdó és a munkaállomás kialakításában, a teljes épületre kell kiterjednie. Találkoztam olyan irodával, ahol a kerekesszékes munkatárs a három teakonyha közül csak egybe tudott bemenni. Ezt nem tartom inkluzív megoldásnak” – húzza alá Regina.
Támogatja a bélflóra egészségét, erősíti az immunrendszert és otthon is bevethető - ezért érdemes fermentálni
Emellett fontos figyelembe venni a látás- és hallássérült munkavállalók, valamint az allergiával élők és neurodiverz személyek igényeit is. Egy olyan környezet, amely például por-, allergén-, villódzás- és zajmentes, nemcsak a speciális igényű embereknek kedvez, de mindenki számára kedvezőbb és egészségesebb munkakörülményeket jelent. Összességében az egészséges munkakörnyezet kialakítása közös érdekünk és felelősségünk: a munkáltatók és a munkavállalók is tehetnek azért, hogy a munkahely egy jól működő, emberközpontú tér legyen.