előfizetésem
Hírlevél
Két kisfiú mellett vezet sikeres vállalkozást: ez Kovács Móni textiltervező titka
A várandósággal kapcsolatos kérdések között az elsők között szerepel a „hogyan tovább?”. Mi lesz a munkával, hogyan folytatódhat a karrierépítés? Ezekre válaszol nekünk egy sikeres vállalkozó, Kovács Móni, aki ma két kisfiú édesanyja.
Fotó: Bognár Bogi
Nincsenek egyszerű helyzetben az egy személyes vállalkozások. Gondoljunk csak bele, hogy mennyi helyzetet kell egyedül megoldaniuk, miközben egyszerre kell érteniük a pénzügyekhez, a kommunikációhoz, a konfliktuskezeléshez és a marketinghez. Arról nem is beszélve, hogy a saját szakmájukban is kimagasló eredményt kell nyújtaniuk, ha sikeresek akarnak lenni. Ez önmagában is nagy feladat, hát még akkor, ha az élet fenekestül felfordul.
Márpedig egy kisgyerek érkezése a sok örömmel együtt rengeteg új feladatot ad az anyáknak. Ne szépítsük: az anyaság első nekifutásra igenis nagy kihívás, és nem szégyen, ha problémákba ütközünk – elvégre az anyaságot nem tanítják sehol. Mert amíg egy vállalkozó mindent megtanulhat az iskolában vagy online képzések során, ami az üzlet hez kell, addig az anyaságra nem készítenek fel ezeken a helyeken. Minden nőnek magának kell kitaposnia az utat, amely a harmonikus családi élethez vezet, mert nincs egyetlen jól működő recept.
Ahány anya, annyi történet. Közülük is kiemelkednek a vállalkozó anyák, akik egy ponton szembesülnek azzal, hogy gyermekük születésével már bizony több gyermekük is lesz – az egyik a kisfi uk vagy kislányuk, a másik pedig a vállalkozásuk. Kovács Móni esete tankönyvi példája annak, hogy milyen kérdésekkel és nehézségekkel találkoznak a vállalkozó édesanyák. Ahogy pedig megtalálta a meg oldást ezekre a kérdésekre, úgy teremtette meg a családi egyensúlyt is. Története egyszerre inspiráló és tanulságos.
Harmadik gyerek: a vállalkozás
Kovács Móni, a Komonka alapítója, saját vállalkozást vezet, miközben egy négy- és egyéves kisfiút nevel. Az édesanya textiltervezőként kezdte karrierjét, majd 2017-ben indította útjára a Komonka márkát, amelyet egyedi, falra szánt textilek tervezésére és gyártására épített. „Kezdetben nem tudtam pontosan meg fogalmazni, mit képviselek. Az itthoni piac nem volt nyitott az egyedi, modern textilekre, de egy ösztöndíj lehetőséget adott arra, hogy kísérletezzek a fém szálakkal, és ezzel egyedülálló irányt teremtsek” – kezdi a beszélgetést Móni egy kedd reggelen, míg a nagyobbik fiú már óvodában van, és a kicsi a szomszéd szobában alszik.
Anya vagyok és vállalkozó szeretnék lenni, mi a teendőm?
Nincs sok időnk az interjúra, de Móni nem kapkod, látszik rajta, hogy mára tökéletességig fejlesztette, hogyan neveljen egyszerre három gyereket, amelyek közül a harmadik a vállalkozása. Merthogy egy üzlet nem megy magától, ugyanúgy terelgetni kell az útját, akár egy gyerekét. Móni számára az áttörést az első fia születése előtti években egy nemzetközi kiállítás jelentette, ahol felfigyeltek a munkáira. Bár a külföldi sikerek nem hoztak azonnali megrendeléseket, a tárlat elég volt ahhoz, hogy egyre többen megismerjék a Komonka márka nevét.
„Először Londonban, majd Párizsban mutattam be az általam tervezett és készített textileket, majd szép sorban érkeztek a megrendelések. Főként magánszemélyek kerestek fel, én pedig minden együttműködést lelkesen vállaltam. Naponta tíz órát dolgoztam, és közben élveztem, hogy egyre sikeresebb a vállalkozásom.” Így ment ez 2020-ig, amikor a járvány idején megszületett Móni első gyereke. Ez az időszak egyszerre hozott lassulást és új kihívásokat.
„A járvány alatt minden megállt, így természetes volt, hogy a munkámat is felfüggesztem. Ugyanakkor nem tudatosan nem kommunikáltam a terhességemről nyilvánosan, mert attól tartottam, hogy másképp fognak megítélni a megrendelők” – mondja. Nem ritka, hogy a kismamák a munkával kapcsolatban sok-sok előítélettel szembesülnek, ilyen az „attól még, hogy terhes, tud dolgozni” vagy az „egy kismamával nem lehet számolni” kijelentések. Habár tény, hogy egy várandós nő kevesebb terhelést bír, ettől még igenis jár neki a bizalom a munkában.
„Mindenki máshogy gondolkodik a munkáról terhesség alatt. Emlékszem, hogy engem is nagyon frusztrált a kérdés: hogy lesz mostantól? Majd megosztottam az aggodalma mat az első védőnőmmel, aki egy megnyugtató választ adott. Fogok én még eleget dolgozni, és ami azt illeti, életem hátralévő részében gyakorlatilag végig dolgozni fogok – mondta nekem, és ekkor felismertem, hogy igaza van. Ha jobban belegondolunk, akkor életünk nagy részét munkával töltjük.
Miért ne engednénk meg magunknak, hogy legalább a gyermekvállalás után tartsunk egy nagyobb pihenőt? Az első fiam születése után egy évig nem dolgoztam, mi több, nem is hiányzott a munka. Hozzáteszem, hogy a férjem támogató hozzáállása nélkül ezt nem tudtam volna megtenni, és nélküle ma sem tudnám így csinálni a vállalkozást gyerekek mellett.”
Amit a szülés után nem mondanak el: az anyaság valódi arca az első évben
Örök változás
A második gyereke születésekor, egy évvel ezelőtt, Móni már részben visszatért a munkába, igaz, egészen más tempóban. „Egy ösztöndíj révén új alapokra helyezhettem a vállalkozásomat, ami lehetőséget adott arra, hogy ne az addigi tempóban dolgozzak, hanem lassítsak egy kicsit, hiszen már nem hajtottak a megrendelők, vagy legalábbis nem úgy, mint korábban.” Az édesanya elmondása szerint a megrendelések teljesítése helyett most inkább olyan projekteken dolgozik, amelyek hosszú távon fenntarthatóbbak.
„Rájöttem, hogy nem tudom ugyanúgy folytatni a munkát, ahogy régebben. Ma elképzelhetetlen, hogy tíz órát dolgozzak, de még a nyolc óra is annak tűnik. Áthelyeződött a fókusz, így elkezdtem felépíteni egy új kollekciót, ami kevesebb gyártási folyamattal jár” – magyarázza Móni, majd hozzáteszi, hogy persze így is nagyon szoros az időbeosztása, de mára az ösztöndíj biztosítja a stabil hátteret ahhoz, hogy megvalósíthassa a terveit. Ahogyan továbbra Móni a tudatos anyákra jellemző könnyedséggel mondja, nem fogja feláldozni a gyereknevelést a munka oltárán.
Szeretné, ha a gyerekei maradnának előtérben, ugyanakkor nem akarja, hogy úgy nőjenek fel, hogy közben semmit sem tudnak az édesanyjuk munkájáról. Ezért a nagyobbik fiút már bevezette a kiállítások világába, és több művészeti eseményre is elvitte magával. „Hasznosnak tartom, hogy a gyerekeim lássák, az anyaság mellett is van életem. Szeretném, hogy megértsék, amit csinálok, és részesei lehessenek annak.” Ez is igazolja, hogy a karrierépítés és az anyaság nem zárja ki egy mást, sőt az egyik a másik javát szolgálhatja.
Az anyaság nem azt jelenti, hogy teljesen hátat kellene fordítani minden addigi elképzelésnek. Az álmainkat a gyerekek mellett is valóra válthatjuk, sőt az így megvalósult vágyak lesznek azok, amelyeknél megtapasztaljuk, hogy többre vagyunk képesek, mint gondolnánk.
Stylist: Gál Nóra, Smink: Papp Charlotte, Haj: Szanyi Zsuzsa