előfizetésem
Hírlevél
Példát mutat a fiatal generáció, ebben mindenképp követnünk kellene őket
Egyre többen választják a közösségi autómegosztást, a különféle használt ruhákat és termékeket áruló platformokat, hiszen ezekkel megóvhatjuk a környezetünket, nem beszélve arról, hogy pénzt is spórolhatunk. Mit is érdemes tudni a sharing economy-ról?
A megosztáson alapuló gazdaság, más néven a sharing economy, az utóbbi években világszerte jelentős növekedést mutatott, és ez várhatóan ez a jövőben sem változik meg, meghatározó trend marad a mindennapokban. Ez a gazdasági modell lehetőséget ad az emberek számára, hogy megosszák egymással az erőforrásaikat, a termékeiket és a szolgáltatásaikat, általában valamelyik digitális platformokon keresztül.
A sharing economy térnyerése számos társadalmi, gazdasági, valamint technikai tényezőnek köszönhető, amelyek közül kiemelkedik a technológiai fejlődés, a fogyasztói szokások változása, valamint a fenntarthatóság iránti növekvő igény.
A sharing economy egyre hódít
Elemzések szerint 2025-re az európai sharing economy öt legjelentősebb ágazatának – közösségi finanszírozás, közösségi alapú szállásmegosztás, személyszállítás, on-demand háztartási és szakmai szolgáltatások – összes tranzakciója a jelenlegi 28 milliárd euróról 570 milliárd euróra emelkedhet, ami hússzoros növekedést jelent. Az öt kulcsszektor közül a háztartási szolgáltatások platformja terén várható a leggyorsabb növekedés, amely 2025-re éves szinten közel 50%-os jövedelemnövekedést jelent.
A szektor fejlődését a fogyasztók új generációjának köszönheti, akik az on-demand szolgáltatásokat választják háztartási szükségleteik kielégítésére. De mit is jelent ez valójában? A puszta tények és számok sokak számára nem mondanak túl sokat, és bár fel tudunk sorolni néhány megosztáson alapuló szolgáltatást, az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy pontosan mit is takar ez. Ami a háztartást illeti, ide sorolhatjuk az étel-házhozszállítást, a ház körüli munkákban történő segítségnyújtást.
De, ha jobban belegondolunk, akkor utóbbi tulajdonképpen mindig is jelen volt. Régebben itthon, a falvakban, kisebb közösségekben a szomszédokat, barátokat kértük meg, hogy segítsenek például egy építkezés során. Aztán, ha utána az egyik segítőnek kellett támogatás, akkor szintén mindenki ment, és ott volt, hogy megvalósítsa az álmait. Manapság viszont már senki sem ér rá ilyenre, sokszor még a szomszédot sem ismerjük.
Alig vagyunk otthon, nem szocializálódunk ilyen tekintetben, ezáltal ez a fajta munkamegosztás teljesen megszűnt. De az utóbbi időben újra fellángolt, ugyanis az emberek nagy részének nincs annyi pénze, hogy a feladatok ellátásához, a hibák kijavításához drága szakembert fogadjon.
Követendő példák: Ősi civilizációk, akik fenntarthatóbban éltek mint mi
A technológia szerepe a sharing economyban
A digitális technológia fejlődése alapvetően megváltoztatta a fogyasztói szokásokat és lehetővé tette a jelenség gyors terjedését. Korábban szájról szájra terjedtek a hírek, a segítségkérések, ma viszont ezt is az interneten intézzük. Az okostelefonok, az internet és a különböző alkalmazások elterjedése lehetővé teszi, hogy a felhasználók könnyedén hozzáférjenek a megosztás alapú szolgáltatásokhoz.
Ilyenek például a közösségi autómegosztós alkalmazások és weboldalak, ahova feltehetjük a járművünket, hogy mások ki tudják bérelni. De ide sorolhatjuk a szintén autókhoz és utazáshoz köthető Oszkár TeleKocsi-t, ami egyfajta online útitárskereső. Ha például tudjuk, hogy hétvégén autóval Budapestre utazunk, akkor ezt feltölthetjük erre az oldalra, ahova aztán csatlakozhatnak hozzánk azok, akiknek megfelel az időpont és a helyszín. Ezzel a tulajdonos és az utas is pénzt spórolhat magának. Ezek a lehetőségek a technológia fejlődésével azonban sosem jöttek volna létre.
Megváltozott fogyasztói szokások
A fogyasztók egyre inkább a tulajdonlás helyett a hozzáférést részesítik előnyben.
Ez a szemléletváltás különösen a fiatalabb generációkra jellemző, akik számára fontosabb a rugalmasság és a tapasztalatok gyűjtése, mint a hagyományos értelemben vett birtoklás. Ez a trend hozzájárul a sharing economy növekedéséhez, hiszen a nyitottabbak vagyunk a megosztás alapú szolgáltatások igénybevételére. A környezettudatosság növekedése szintén hozzájárul a sharing economy terjedéséhez.
A megosztás alapú szolgáltatások lehetővé teszik az erőforrások hatékonyabb felhasználását, csökkentve a pazarlást és a környezeti terhelést. Például a már említett autómegosztó szolgáltatások csökkenthetik a forgalmat és a károsanyag-kibocsátást, míg a közösségi alapú szállásmegosztás optimalizálja a meglévő lakóterek kihasználtságát. Muszáj megemlíteni továbbá a ruhacserét is, hiszen a fenntarthatóság jegyében létrejött weboldalak segítségével csökkenthetjük a vásárlásaink számát, ezzel együtt kevesebb hulladékot termelünk.
A divatipar manapság a világ legszennyezőbb iparága, amely hatalmas terhet ró a környezetünkre. Ennek oka a jelentős mennyiségű üvegházhatású gázok kibocsátása a gyártás és az ellátási lánc során. De nem ez az egyetlen probléma, hiszen az óriási mértékű vízszennyezés szintén károsan hat a bolygóra. Ha még ez sem lenne elég, akkor érdemes tudni, hogy a ma legyártott ruhák több mint fele egy éven belül szemétté válik, de nem is feltétlenül ez okozza a nehézséget, hanem az, hogy ezek 65%-a műszálas anyagból készülnek, ami szintén környezeti károsodást okoz.
A fenntarthatóbb divatipar a közös ügyünk - az Európai Unió textilipari szabályozásai
Csak egy érdekes adat: egy átlagos európai lakos évente nagyjából 26 kiló ruhát vásárol meg és 11 kilót dob ki a kukába. Ennek megakadályozására jött létre például a Swappis, amely nem más, mint egy ruhacsere bolt, ahova a helyiek leadhatják a már megunt, azonban még jó, és hordható állapotban lévő szezonális ruháikat, amiért cserébe pontokat kapnak. Amikor először adunk le valamit, akkor kapunk egy felhasználói fiókot, majd innentől fogva a pontokért cserébe féláron vásárolhatunk. És akkor ez csak egy a sok közül, ami a divatipar szennyezésének mértékét próbálja meg enyhíteni.
Facebookos vásárlások
Gondoltad vagy sem, de a Facebook Marketplace szintén a sharing economy részét képezi, mégpedig a használtáru-gazdaság területén. Míg az autómegosztás a termék-szolgáltató gazdaság része, addig a Taskrabbit az on-demand gazdaságba tartozik. Ez amúgy egy olyan piactér, amely a szabadúszó munkaerőt a helyi kereslethez igazítja, lehetővé téve az emberek számára, hogy segítséget találjanak bizonyos feladatok elvégzéséhez.
Visszatérve a használtáru-gazdasághoz és a Facebookhoz: az sem véletlen, hogy manapság számtalan terméket ezen keresztül, használtan veszünk meg. Sokszor úgy, ahogy van kerül be az otthonunkba, máskor átalakítjuk - a lényeg, hogy olcsóbb és fenntarthatóbb. Aki például lakást újít fel, az nem biztos, hogy mindenáron tud vagy akar új bútort vásárolni az otthonába. Ilyenkor dönthet úgy, hogy inkább szétnéz a használtpiacon, ahol igazi kincsekre lehet lelni, általában töredék áron, mintha újat akarna venni.
Én rengetegszer alkalmaztam már ezt a módszert. Amúgy is szívem csücske a bútorokba új életet lehelni, így nem egyszer kutakodtam már Marketplacen néhány éjjeliszekrény vagy polc után. De vásároltam már ott magaságyáshoz anyagot, virágot, virágmagot vagy éppen elektronikai cikket. Ez mind csökkentette a kiadásaimat, valamint lehetővé tette, hogy ne egy új dologba ruházzak be, ami helyére aztán újat gyártanak.
De milyen előny származik ebből?
A világon minden és mindenki a profitra van kiélezve. De hogyan lehet ebből a mozgalomból gazdasági előny? A sharing economy pozitívumai közé tartozik a költséghatékonyság és a rugalmasság. A fogyasztók számára lehetőséget nyújt arra, hogy alacsonyabb áron vagy akár ingyenesen jussanak hozzá különböző termékekhez és szolgáltatásokhoz. Emellett a szolgáltatók számára is előnyös, hiszen lehetőséget biztosít extra jövedelem szerzésére a meglévő erőforrásaik megosztásával.
A fent említett tényezők alapján a sharing economy várhatóan tovább fog növekedni a jövőben. A technológiai fejlődés, a változó fogyasztói szokások és a fenntarthatóság iránti igény ugyanis átalakul, megváltozik, aminek hatására egyre többen ismerik fel a megosztás szükségességét. Nemcsak gazdasági vagy környezettudatossági szempontból fontos, hiszen van egyfajta etikai oldala is. Aki ugyanis kevesebbet vásárol vagy fogyaszt, utazik egyedül egy autóban, az sokkal etikusabbá válik, ami rá és a környezetére is pozitív hatással lesz.