előfizetésem
Hírlevél
Nők az informatikában: Dr. Tóth Melinda és az ELTE közös küldetése
Az ELTE Informatikai Karán az oktatás túlmutat a lexikális tudás átadásán: a hallgatók ipari együttműködésekben vehetnek részt, és betekintést nyerhetnek az akadémiai életpálya lehetőségeibe is. A kar elkötelezett munkatársa, Dr. Tóth Melinda, a Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék egyetemi docense, valamint az Informatikai Kooperációs Kutatási és Oktatási Központ (IKKK) igazgatójaként kiemelt figyelmet fordít az informatikai utánpótlás-nevelésre.
Dr. Tóth Melinda munkája hozzájárul ahhoz, hogy a tehetséges fiatalok ne csak piacképes tudást, hanem hivatástudatot is szerezzenek. Az IKKK keretein belül pedig az egyetem és az ipar közötti együttműködés is új lendületet kap.
„Ugyan én nem emlékszem rá, de állítólag óvodás koromban azt mondogattam, hogy matematikus leszek, és az ELTE-n fogok tanulni. Mindig reál beállítottságú voltam, középiskolában a matematika- és fizikaórákat szerettem a legjobban. Versenyekre is jártam, a felkészítőben pedig ketten voltunk lányok. A szakmára a mai napig jellemző, hogy nyolcvan–kilencven százalékban férfiak dolgoznak ezeken a területeken, bár a mai, digitális technológia világában már mindenki számára nyitott a pálya.
Az informatikus szakma befogadó, ahol a szakmai szempontok számítanak, így bárki számára elérhető, aki érdeklődik a terület iránt” – kezdi a pályafutása bemutatását Tóth Melinda, aki már középiskolásként is a matematika alkalmazott irányai iránt érdeklődött, majd az egyetemen programtervező matematikusként végzett. A doktori cím megszerzése után is az akadémiai pályát választotta, és bekapcsolódott az egyetem oktatási és kutatási projektjeibe.
Közeledik a megújulás és az önvizsgálat hónapja - megérkezett Selenvie áprilisi előrejelzése
Sztereotípiák és AI
2024 őszén az ELTE Informatikai Karán a hallgatók körülbelül húsz százaléka volt nő. Tóth Melinda hisz abban, hogy az akadémiai életben nem a nemek aránya, hanem a tudás és a hozzáállás érvényesül. Véleménye szerint ezek töltik be a legfontosabb szerepet.
„Nem azért lesz valaki kutatócsoport-vezető, mert nő vagy férfi, hanem azért, mert megfelelő vezetői képességekkel rendelkezik. Lehet, hogy vannak különbségek, és egy nő vagy egy férfi másképpen áll egy feladat megoldásához, de hiszek abban, hogy az élettapasztalat és a környezet a befolyásoló tényezők. Egyéniségek vannak, amelyekhez a szakmai előképzettség, a kommunikációs, valamint problémamegoldó képességek is mind-mind hozzájárulnak.
Ezek összessége színesít, és tesz érdekessé egy csoportot” – magyarázza az egyetemi docens, aki arra is kitér, hogy az STEM-területek megítélése sokat változott az elmúlt évtizedekben. Ma kifejezetten menőnek számít, ha valaki informatikai pályát választ. A szakma nem telített, így sok egyetemi hallgató már az egyetemi évek alatt is dolgozni kezd.
„Az informatikai pálya nyitott, ennek megfelelően már elsőéves hallgatóként el lehet menni dolgozni. A cégek diploma nélkül is sokszor felveszik a hallgatókat. Sokszor hallani olyan félelmekről, miszerint a mesterséges intelligencia a jövőben átveheti a programozók munkáját, de én ebben nem hiszek. Egy programozó nem csupán kódsorokat készít. A munkánk nagy részét teszi ki, hogy megbizonyosodjunk róla, az általunk készített biztonságos rendszerek, szoftverek igazolhatóan jól működnek-e.”
Tóth Melinda úgy látja, hogy a mesterséges intelligencia egyes részfeladatok elvégzésére alkalmas lehet, de az életünk részét képező fontosabb rendszereket – mint például az egészségügyi, banki vagy telekommunikációs rendszereket – nem fogja teljes mértékben egy AI által készített program irányítani.
„Az AI alkalmazása sokat segíthet, és gyorsíthat is a programfejlesztési folyamatokon, de nem hiszem, hogy átveszi az informatikusok szerepét. A kritikus infrastruktúrákat egy gép által generált rendszer nem fogja irányítani, mert egy informatikus munkájában sokkal inkább meg fogunk bízni, így
jól képzett informatikus szakemberekre szükség lesz a jövőben is.
Itt lép be az egyetem szerepe. Sok mindent meg lehet tanulni képzések nélkül ugyanis, de úgy gondolom, ahhoz, hogy különböző szempontok alapján bonyolultabb szoftvereket fejlesszünk, azok helyes viselkedését ellenőrizzük, verifikáljuk és karbantartsuk, ahhoz képeznie kell magát az embernek.”
Utánpótlás-nevelés
Melinda rengeteget dolgozik a hallgatókkal annak érdekében, hogy ne kizárólag tudást, hanem teljes pályaképet kapjanak az egyetemisták az informatikai területről. Vezetőként és mentorként is aktívan részt vesz az egyetem TDK (Tudományos Diákkör) mozgalmában, amely keretében bevonják a hallgatókat az egyetem berkein belül zajló ipari együttműködési és kutatás-fejlesztési projektekbe.
„Szeretném közelebb vinni a művészetet azokhoz, akik erre nyitottak” – Interjú a Havas Művészeti Ügynökség és Galéria tulajdonosával, Dr. Havas Csillával
„Olyan feladatokat adunk nekik, amelyek valós problémákra keresik a megoldásokat. Az eredményeikből diákköri dolgozatok születnek, amelyeket bemutathatnak tudományos konferenciákon. Amennyiben az eredmények publikálhatóak, bevonjuk őket a publikációs folyamatokba is. Nemzetközi konferenciákra is elvisszük őket, hogy belelássanak az akadémiai életbe.
Reményeink szerint minél több BSc-hallgatót tudunk az egyetem MSc-képzésére csábítani” – mondja Tóth Melinda, aki arra is kitér, hogy az ELTE Informatikai Karán 2024 őszén több mint kétezer-nyolcszáz alapképzéses hallgató tanult, akik magyar és angol nyelven folytatják tanulmányaikat. Mesterképzésen azonban már csak nyolcszázhatvannégy hallgató vesz részt, a doktori képzésben pedig csupán százhuszonöt.
„Sokan helyezkednek el az iparban az alapképzés után, és már mesterképzésre sem maradnak az egyetemen. Az akadémiai élet számára azonban a növekvő számú doktori hallgatók jelentenék az utánpótlást. Próbáljuk őket segíteni, hogy ne szakadjon meg a képzési folyamatuk, mert tíz év múlva is szükség lesz olyan mentorokra, amit most mi csinálunk.
A tehetséggondozó műhelyek ráadásul különféle tudást biztosítanak a tehetségeknek. Itt a hallgatók elsajátítanak bizonyos soft skilleket: megtanulnak prezentálni, csoportban dolgozni, megfelelően kommunikálni, eredményeiket bemutatni és termékesíteni. Ezek a képességek később is fontosak lehetnek a számukra, akkor is, ha az iparban akarnak elhelyezkedni.”
Ipari hasznosíthatóság és kutatás
Tóth Melinda kutató-fejlesztő, projektvezető, és egyben az ipari együttműködések vezetője az ELTE-Soft Nonprofit Kft.-nél. A kutató-fejlesztő kezdeményezés keretein belül az egyetem több informatikai céggel dolgozik együtt. A nagy múltú Ericsson cég több mint tizenöt évvel ezelőtt kereste fel az egyetemet. „Az Ericsson azzal keresett meg minket, hogy programok statikus elemzésével, refaktorálásával, valamint kódok megértésével felvetődött problémákon dolgozzunk együtt.
Ez volt a RefactorErl projekt, amely egy széles körű ipari együttműködést mozdított előre. Ennek köszönhetően 2010-ben megalapítottuk az ELTE–Ericsson Szoftvertechnológia Labort az egyetemen. Az együttműködésünket ennek mentén számos projekttel egészítettük ki az évek során. Több ipari és akadémiai eredményt köszönhetünk a labornak azóta, valamint több száz publikációt, konferencia-előadást, TDK-dolgozatot és diplomamunkát is, a diákok közreműködésével” – fejti ki a docens, aki arról is beszél, hogy a RefactorErl Laborban az Ericsson-projekt befejezése után is tovább folyt a munka.
Szakértők figyelmeztetnek: egy megfelelően beállított antidepresszáns javíthatja az életminőséget, de nem oldja meg a problémát
A kialakított open source – vagyis szabadon elérhető – elemzői infrastruktúra felhasználásával a kutatócsoport szoftverek biztonsági elemzésén dolgozott tovább, amelyet az Erlang Solutions vállalattal közösen szeretnének bemutatni a piacon.
„A laborban azon dolgoztunk, hogy olyan biztonsági sérülékenységeket keressünk forráskódokban, amelyeket nem etikus felhasználók kihasználhatnak. Ez egy nagyon kiemelt és érzékeny terület. Az általunk kifejlesztett módszer egy preventív, megelőző módszer, amely felderíti a szoftverek sérülékeny pontjait, így a fejlesztők még a piacon való megjelenés előtt képesek kiküszöbölni a lehetséges támadási felületeket.
Az Erlang Solutions vállalattal közösen, a kifejlesztett módszerünkre épülve egy olyan biztonsági szolgáltatást tudunk nyújtani, amely a forráskódok elemzésével egy biztonsági jelentést készíthet a fejlesztők számára.” Az egyetem által fejlesztett forráskódelemző rendszert az Erlang Solutions a széles kapcsolati infrastruktúrájával egészíti ki. A szolgáltatás iránt nagy az érdeklődés, mivel a szoftverek biztonsága és annak igazolása kiemelten fontos feladat a szoftverfejlesztő cégek számára. A piacra lépést nagy várakozások előzik meg.