előfizetésem
Hírlevél
Napi 20 perc ezen a helyszínen jelentősen csökkentheti a stresszt és a szorongást
Az emberi kéz által formált világban, ahol a beton és aszfalt uralja a tájat, egy apró, de annál erőteljesebb mozgalom eresztett gyökeret, ez pedig a mikroerdők létrehozása. Ezek a parányi erdőségek, amelyek néha nem nagyobbak egy teniszpályánál, új reményt jelenthetnek a városi klímakatasztrófák, és a biológiai sokféleség hanyatlása ellen vívott harcban. Sokan azonban kétkedve nézik ezt a jelenséget, hiszen mit számít még egy apró zöld terület, ha közben mindenki pazarol, irtja az erdőket, szemetel, és tönkretesz mindent maga körül. Nem beszélve az iparról és a közlekedésről.
A mikroerdők kifejezés elsőre talán érdekesnek hangozhat, hiszen hogyan lehet valami egyszerre erdő és mikro? A válasz a japán botanikus, Akira Miyawaki tevékenységében rejlik. A tudós még az 1970-es években fejlesztette ki ezt a módszert, amely természetes, őshonos növényfajokat használva sűrű, öngondoskodó erdőket hoz létre alig pár év alatt. Ez a „Miyawaki-módszer” mára már az egész világon elterjedtté vált, Tokiótól egészen Párizson át Budapestig.
A mikroerdők célja, hogy visszahozzák a természetet oda, ahonnan az szinte teljesen kiszorult: a városokba. Egy ilyen erdő telepítése nemcsak ökológiai, hanem szimbolikus tett is, hiszen ez egyfajta zöld lázadás a szürke hétköznapok ellen. Persze nem egyszerű ezt megvalósítani egy hatalmas metropoliszban. De nem is lehetetlen.
Kis hely, nagy hatás
A mozgalom során olyan parányi erdőket hoznak létre, amelyek gyakran csak néhány száz négyzetméter nagyságúak, hatásuk azonban túlnő az árnyékot adó lombkoronáikon. A mikorerdők ugyanis hozzájárulhatnak a városi hősziget-hatás csökkentéséhez, szűrik a levegőt, emellett csökkentik a zajszennyezést, és menedéket nyújtanak az állatok, a madarak, a rovarok vagy éppen a kisemlősök számára. Ők ugyanis már alig találnak maguknak élőhelyet a betondzsungel közepén, pedig nagy szükségük lenne rá, és nekünk is.
Hogy megértsük a globális felmelegedés hatásait, meg kell ismernünk a sarkvidékeket - Interjú dr. Lehoczky Annamária klímaváltozás-szakértővel
Rovarok nélkül nem porozódnak be a növények, madarak nélkül pedig elszaporodnak a kártevők. Egy németországi projekt annyira sikeres lett, hogy már az első évben 95 rovarfaj, 12 madárfaj, illetve több mint 30 különféle növényfaj tért vissza egy olyan területre, ahol korábban a fű és kavics uralkodott. De, ami talán a legjobb, hogy egy korábbi kutatás szerint egy 200 négyzetméteres mikroerdő évente képes lehet akár 250 kilogramm szén-dioxidot is elnyelni, ami nagyjából egy kisebb autó által kibocsátott éves mennyiség.
Emellett kulcsfontosságú szerepet játszanak a talajnedvesség megtartásában, ami különösen fontos az egyre gyakoribb városi áradások és aszályok idején. A hatalmas esőzések ugyanis nemcsak a vidéki területeken okoznak nehézséget, ráadásul, ha nincs, ami elszívja, megállítsa a vizet, akkor az behatol a házakba, pincékbe, ami további károkat okozhatnak az embernek.
Bár elsőre teljesen természetes, egyfajta „analóg” képződményeknek tűnnek, valójában meglepően sok technológia és tudományos megfontolás áll mögöttük. Talajmintavételezés, biodiverzitás térképezés, mesterséges intelligencia által vezérelt ültetési tervek. Ezek mind hozzájárulhatnak egy mikroerdő hatékony kialakításához. Egyes városokban, mint például Amszterdam, már drónokat is bevetnek a legalkalmasabb helyszínek felderítésére és a talajviszonyok feltérképezésére. A holland startup, az Urban Rewilding Lab, egy olyan szoftvert fejlesztett ki ezzel kapcsolatban, amely a városi hőszigetek és biodiverzitási hiányterületek alapján javasol mikroerdő-telepítési pontokat.
Budapest is szépen zöldül
Hazánkban is egyre több mikroerdő nő ki a földből. A 10 millió Fa Alapítvány például az elmúlt években több tucat mikroerdőt telepített Magyarország különböző pontjaira, így a főváros belső kerületeibe is.
Az említett mozgalom nemcsak, hogy közelebb hozza a természetet az emberhez, hanem közösséget is formál.
A lakók ugyanis gyakran maguk is részt vesznek az ültetésben, valamint a későbbi gondozásban. Sokan persze nem hiszik, hogy ez tényleg működőképes, azonban éve alatt igazi kis oázissá nőnek, ami vonzza a méheket és a lepkéket, ráadásul a gyerekek is játszhatnak alatta. A növények ültetésével tulajdonképpen egy új élet kezdődik.
Zöld válasz a klímaváltozásra
A városi zöldterületek növelésének témája nem most vált fontossá. Jó ideje napirenden van. Azonban a mikorerdők eltérnek a megszokott parkoktól és fasoroktól, hiszen jóval intenzívebb ökológiai funkciót töltenek be. Az őshonos növények gyors növekedése és sűrű telepítése miatt az erdő háromszor gyorsabban fejlődik, emellett tízszer sűrűbb és százszor biodiverzebb lehet, mint egy klasszikus zöldfelület a város közepén. A világon ma már több mint 3000 mikroerdő működik.
A közösségi kertek titkai: Így hozza össze a városi embereket a természet ereje
A mozgalom hatására Indiában, Franciaországban, Hollandiában, de még az Egyesült Államokban is létrehoztak zöld területet az egyes nagyvárosokban. Tokió külvárosában például több mint 1000 mikroerdőt hoztak létre, amelyek együttesen évente több tízezer tonna szén-dioxidot kötnek meg. De a zöld válasz nem csak környezetvédelmi szempontból fontos. Egyre több pszichológus és várostervező hívja fel a figyelmet arra, hogy a természet közelsége jelentősen javítja a mentális egészséget.
Tanulmányok bebizonyították, hogy napi 20 perccel egy zöld területen, legyen az park vagy erdő, jelentősen csökkenthető a stressz, a szorongás, ami növelheti az általános jóllétet. Tanulmányok igazolják, hogy azok a városrészek, ahol legalább 10% zöldterület van, 15%-kal alacsonyabb arányban számolnak be depressziós és szorongásos tünetekről. A mikroerdők tehát nem csak a légkört, hanem az elmét is tisztítják, így a modern élet egyik legsürgetőbb kihívására, a mentális egészség romlására is gyógyírt jelenthetnek.
Erdő a falakon: vertikális megoldások a klímaváltozás ellen
De mi van akkor, ha nincsen rendelkezésre álló hely, ahol megvalósítható lenne akár egy cseppnyi erdő telepítése is? Itt jönnek képbe a függőleges zöldterületek. A városokban gyakran éppen az a legnagyobb kihívás, hogy nincsen elég tér a fák ültetésére. De nem mindig a földön van a megoldás. Az úgynevezett vertikális mikroerdők koncepciója egyre nagyobb teret hódít: élőfalak, zöld homlokzatok, mini lombkoronák kerülnek a házfalakra, iskolákra, buszmegállókra.
Ezek mind hatékonyan csökkentik a hőmérsékletet a nyári időszakban, emellett rengeteg állatnak adnak otthont. Itt említeném meg Milánó híres Bosco Verticale, azaz a Függőleges Erdő lakótornyait, amely több mint húszezer növénnyel büszkélkedhet, és azóta több nagyvárosi is követi a példáját. Ezek a vertikális erdők ugyanolyan jó megoldást jelenthetnek a levegő tisztítására, valamint a hőmérséklet szabályozására, mint a földi változatai, csak éppen nem foglalnak akkora helyet, sőt, kihasználnak olyan területeket, amelyek csak melegítenék a bolygót.
A természettel való kapcsolódás az idegrendszeredre is hat, ezért jó, ha sokat tartózkodsz vidéken vagy a szabadban
Erdő a házak között
Ahogy a klímaváltozás hatásai egyre intenzívebben érzékelhetőek a mindennapjainkban, úgy nő meg az igény az olyan megoldásokra, amelyek gyorsan és költséghatékonyan, nem utolsó sorban fenntartható módon képesek kezelni a hőhullámok, a vízhiány, valamint a légszennyezés problémáit. A mikroerdők létrehozása alig pár millió forintból megvalósítható, fenntartási költsége minimális, és alig két-három év elég ahhoz, hogy elérje a teljes ökológiai kapacitását.
Nem csoda tehát, hogy egyre több önkormányzat és civil szervezet dönt úgy, hogy zöld utat ad ezeknek a kezdeményezéseknek. Lehet, hogy a jövő városa nemcsak intelligens és digitális lesz, hanem újra vad is, tele zöld foltokkal, amelyek nemcsak az éghajlatot hűtik vissza, hanem összekötik az embert a természettel. Bár tény, hogy mikroerdők nem váltják ki a globális klímapolitikát vagy hoznak nagyobb, rendszerszintű változásokat, de jelentős lépést jelenthetnek egy élhetőbb, emberibb városi környezet felé.
Ahogy a mondás tartja: aki fát ültet, az hisz a jövőben.