előfizetésem
Hírlevél
Ismerd meg a kutatónőt, aki a zöld innovációk hazai alkalmazásának egyik úttörője
Köztudott, hogy az üvegházhatású gázok felelősek bolygónk globális felmelegedéséért, amelyet az egyes országok saját stratégiákkal igyekeznek megfékezni. Közös célkitűzés, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 2050-ig teljes mértékben nullára csökkentsék. Dr. Szolnoki Pálma Tünde az energiaszektor úttörői közé tartozik, és a zöld innovációk hazai alkalmazási lehetőségein dolgozik.
A tudatos energiafogyasztás kulcsfontosságú az üvegházhatású gázok elleni küzdelemben, ami a lakosságtól is nagyobb odafigyelést és összefogást igényel. Szolnoki Pálma jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem keretein belül működő Zero Carbon Hub szervezet meghatározó tagja, ahol csapatával a dekarbonizációs megoldásokat kutatják.
Az innovációs megoldások szabályozása
A kétezres évek elején világszerte átalakították az energiaszektorokat, és új szabályozási keretrendszert vezettek be a hatékonyabb működés érdekében. Pálma a Corvinus Egyetem frissen végzett közgazdászaként már a kezdetektől aktívan részt vesz a hazai folyamatok kutatásában és fejlesztésében. A környezettudatos megoldások iránti érdeklődését otthonról hozta magával.
„Apukám nagy környezetvédő volt, így olyan családban nőttem fel, ahol ez mindig központi szerepet játszott. Engem elsősorban a terület szabályozási oldala fogott meg húsz évvel ezelőtt, ezért már az egyetemi éveim alatt elkezdtem dolgozni az akkor induló Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontban. A villamosenergia-szektor többszereplős modellje ekkor kezdett kibontakozni, amit közgazdászként rendkívül izgalmasnak találtam.
Kutatásokat végeztünk a hazai, valamint a régiós villamosenergia- és gázszektor piacnyitásával és szerkezetátalakításával kapcsolatban, és tanácsokkal láttuk el a piac szereplőit és a szabályozó hatóságokat azzal a céllal, hogy támogassuk az energiaszektor átalakulását.” Az energiaszektor következő nagy kihívása a dekarbonizáció, amely már a 2000-es évek során kijelölésre került, azonban a megvalósítás módja akkor még nem látszott. Pálma elmondása szerint csak a 2010-es évek végén lehetett először tapasztalni, hogy a fosszilis tüzelőanyagokról való leválás a gyakorlatban is megvalósítható.
Ahol a tudás találkozik a piaccal: jövőt épít az ELTE-Soft
„A 2010-es évek elején még azt láttuk, hogy a naperőművek által megtermelt energia tízszer annyiba került, mint a piaci árak, így a dekarbonizációs átállás szinte elképzelhetetlennek tűnt. Az elmúlt tíz évben azonban olyan mértékű technológiai fejlődés zajlott le, amely költséghatékonnyá tette a nap- és szélerőműveket. Ma már éppen az ellenkező kihívással nézünk szembe: rendszereink nem képesek akkora mennyiségű időjárásfüggő, megújuló energia termelő kapacitást befogadni, mint amennyi beruházási igény felmerül.”
Pálma és az okosmérők
Pálma eredetileg az okosmérők alkalmazásából szerette volna írni PhD-dolgozatát, azonban a technológia bevezetése akkoriban még a magas költségek miatt nem valósult meg. Ennek köszönhetően az akkoriban előrehaladottabb földgázpiaci folyamatok kutatása mellett döntött. Tézise alapját képező tanulmányával pedig első helyet ért el az Energy Regulators’ Regional Association nemzetközi Regulatory Research Award versenyén.
A digitalizációs fejlődésnek köszönhetően mára az okosmérők háztartásbeli alkalmazása elérhetővé vált, jelenleg Magyarországon is kötelező a napelemmel rendelkező háztartásoknál okosmérők felszerelése. A villamosenergia-rendszer hatékonyabb működése érdekében pedig előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik, hogy minden egyes fogyasztónál bevezetésre kerüljenek.
„Az okosmérés és az ezt kiegészítő okos technológiák, mint a smart boxok révén a fogyasztók a villamosenergia-piac részeseivé válhatnak, és akár önállóan, akár energiaközösségbe szerveződve sokkal jobban tudnak majd saját fogyasztásuk ellátásáról is gondoskodni. Ezáltal igazodni tudnak a rendszer aktuális állapotához, ami elengedhetetlen lesz az időjárásfüggő energiatermelés mix mellett.” - mondja a szakember.
„A dekarbonizációs folyamatnak a villamosenergia-szektor adja a gerincét, ugyanis a villamosenergia-termelést a legkönnyebb dekarbonizálni, így az energiafogyasztásokat, - akár fűtési, akár közlekedési célú, - áttereljük villamosenergiára. Tulajdonképpen ez az elektrifikáció. A fogyasztás, - beleértve az új fogyasztási berendezések fogyasztását, és a háztartási megújuló termelés pontos nyomon követését - teszi lehetővé az okosmérők alkalmazását egy lakás energetikai rendszerében.
Ez pedig lehetőséget nyújt a háztartások használatához igazított szofisztikált ellátási csomagok kialakítására, amelyek például arra ösztönzik a fogyasztókat, hogy fogyasztásuknak azt a részét, amelyet rugalmasan tudnak időzíteni, a naperőművi termelés időszakára helyezzék át. Ezáltal a villamosenergia-rendszer jóval gazdaságosabban lesz működtethető.”
Meglepő lehet, de a nők az energiapiac működésében is elengedhetetlenek
Zero Carbon Hub
A Zero Carbon Hub 2021-ben alakult meg öt közgazdász összefogásával, azzal a céllal, hogy segítse a zöld átállást az energiaszektorban. Kutatásaik során a BME különböző tanszékeivel együttműködve azon dolgoznak, hogy az energiaszektor szereplőinek tanácsokat nyújtsanak a zöld átállás folyamatában.
„A piaci szereplők örömmel fogadtak minket, hiszen szakemberként ismertek bennünket – mindannyian régóta a szakmában dolgozunk. A szabályozási kérdéseken túl az új piaci szereplőket is támogatjuk. Az energiatárolók villamosenergia-rendszerbe való beintegrálása például elengedhetetlen a dekarbonizációs folyamatok előrelépésében, ezért az egyes tárolók üzemeltetőinek is nyújtunk tanácsadást. Üzleti modelleket dolgozunk ki számukra annak érdekében, hogy működésük a lehető leghatékonyabb legyen.” Pálma egyik fő kutatási területe az energiaközösségek kialakítása. Ezeknek lényege, hogy a fogyasztók közösségekbe tömörülnek, hogy saját energiaellátásukat akár részben, akár teljes mértékben helyi, megújuló energia forrásokra alapozzák. A kutató részt vett a European Climate Foundation által támogatott, másfél éves vizsgálatban amely arra fókuszált, hogy a fogyasztók energiaközösségbe szerveződése milyen pozitív hatásokat tud eredményezni a villamosenergia-hálózat számára.
„Az eredmények alapján jelentős hálózatfejlesztési beruházásokat lehet megtakarítani azzal, ha például a háztetőkön lévő napelemek koordináltan kerülnek kihelyezésre, valamint a fogyasztás rugalmasan átütemezhető részét az energiaközösség irányítja. A háztartásoknál lévő egyedi tárolókat közösségileg vezérelhetik. Jelenleg is energiaközösségi kezdeményezéseken dolgozunk, a kaposvári önkormányzatot segítjük helyi energiaközösségi szervezet kialakításában.”