A kitartás és a szakma iránti rajongás tesz sikeressé - interjú Varga Eszter űrmérnökkel
Varga Eszter fiatal magyar űrmérnök, aki egyedi ékköve a magyar tudományos életnek. Amerikában tanult aerospace mérnök szakon, ma pedig már mentorként segíti a legfiatalabb nemzedéket a saját weboldalán. Mindkét diplomáját a Virginia Tech-en szerezte, nemzetközi diákként tanult az Egyesült Államokban. 2019-ben kezdte meg az útját és álmát, hogy mérnök legyen. Jelenleg Csehországban él és biztonsági és megbízhatósági légiipari mérnökként dolgozik.
A tehetséges magyar fiatal Aviation Week 20 Twenties díjazott, a 2023-as évfolyam kiemelkedő végzőse, a világ legnagyobb légiipari konferenciájának irányító koalíciójában tevékenykedik. Tizenöt éves koráig író szeretett volna lenni, és soha nem érdekelte a tudományos pálya. Ez akkor változott meg, amikor megírta az első kódját a Prezi budapesti irodájában, és két nap múlva befejezte első játékát. Az élmény hatására elkezdte érdekelni a multiverzum elmélet, a Pluto és mások segítése, majd a légi ipari mérnöki pálya felé.
Álomból valóság
Most úttörőként, magyar női légiipari mérnökként új példát mutat arra, hogy néha azzá válhatunk, amit nem látunk. „Nem szerettem magolni, így inkább nyelvi előkészítő gimnáziumba mentem. Tiniként sokszor unatkoztam, így anyukám tanácsára több dolgot is kipróbáltam. Ő találta meg a Skool nonprofit szervezetet, ahol programozást tanítanak lányoknak. Ugyan azonnal nemet mondtam, mégis elmentem egy workshopra, ahol beleszerettem a programozásba” - részletezi Varga Eszter, aki két nap alatt írta meg az első videójátékát.
A mérnök azt vallja, hogy nem kell különösebben tehetségesnek lenni semmiben, mivel a kitartás és a szakma iránti rajongás az, ami valakit sikeressé tesz. „Tizenhét éves voltam, amikor a bátyám egy péntek este dokumentumfilmet nézett a CERN-ről. Végignéztem vele, és nagyon tetszett, hogy testközelből, emberi szemszögből mutatta be öt tudós pályáját.
Teljesen lenyűgözött, hogy mennyi felfedezetlen dolog rejlik a körülöttünk lévő világban.
Az űrkutatás mindig is érdekelt, és tudtam, hogy Amerikában a NASA foglalkozik ezzel. Így találtam rá a Virginia Tech Egyetemre, majd a weboldalukat böngészve az aerospace mérnök szakra, és egy kis Youtube-os kutatás után már biztos voltam benne, hogy ezzel szeretném tölteni az életemet. Így jelentkeztem erre a szakra.”
A modern világban már mindent lehet művészetnek nevezni?
Egyedülálló mérnöki pálya
„Az alapdiplomám alatt rakéta tervezésre szakosodtam, a mester diplomámat pedig eVTOL-okból (vertical take off and landing, vagyis elektromos fel- és leszálló járművek - a szerk.) szereztem, amelyek a repülő taxik. Jelenleg rendszerbiztonsági mérnökként dolgozom, de értek a rakétákhoz, a drónokhoz, és valamilyen szinten a tengeralattjárókhoz is” - mondja Varga Eszter, aki két rakéta jogosítvánnyal rendelkezik, amelyek magas meghajtású modell rakétákhoz szólnak.
Azt mondja, a mai napig minden nap rácsodálkozik arra, hogy rakéta tudósként dolgozhat. A repülő autóipar beindulását hatalmas népszerűség övezi, és ha minden igaz, tíz éven belül már valósággá válhat a sci-fi filmek kedvelt utazó járműve. „A repülő taxikat úgy kell elképzelni, mint a helikoptereket, mivel a fel- és leszállást vertikálisan irányban végzik. Ezek a járművek kisebb létszámú személyi utaztatásra alkalmasak, általában négy-hat utast képesek szállítani. Jelenleg több cég fejleszt hasonló járműveket.
A mester diplomám alatt másfél évet dolgoztam a WISK cégnél, amely a Boeing egyik leányvállalata. Náluk egy négy személyes pilóta nélküli taxin dolgoztam, amely előreláthatólag egyik fő termékük lesz a jövőben. Ugyan a tesztek és demonstrációs bemutatók már lezajlottak, de jelenleg még egyik fejlesztő cég sem tart ott, hogy elindítanának egy ilyen jellegű szolgáltatást.”
A magyar mérnöknő azon dolgozik, hogy a jóváhagyási folyamatok beinduljanak, és teljesen biztonságosan lehessen bevezetni az újfajta légiközlekedést. Ebben a szakmában nagyon kevés a női mérnökök száma, ugyanúgy, ahogy az egész világon: átlagosan tíz-tizenöt százalék. Ez a szám alacsonyabb itthon, kifejezetten diplomás aerospace mérnökből pedig Varga Eszter elmondása szerint néhányan vannak csak.
Bár a magyarok szinte csak télen utaznak ide, Zakopane kincseiért megéri egész évben felkeresni a lengyel gyöngyszemet
„A legnagyobb probléma, hogy sokan tényleg azt hiszik, hogy zseninek kell lenni, hiszen túl van misztifikálva a szakma. Nem szabad arra gondolni, hogy valami lehetetlen. Nem kell semminek zseninek lenni, keményen kell dolgozni és eléggé kell szeretni amit csinálunk ahhoz, hogy valaki ezzel tudjon foglalkozni. Nyilvánvalóan egy hihetetlenül nehéz és bonyolult szakma.
Nagyon sok mindenben nem vagyunk biztosak, így folyamatosan fejlesztünk és változtatunk dolgokon. Új szintű meghajtást kifejleszteni - például a repülőtaxi esetében – azt jelenti, hogy teljesen új alapokra kell helyezni mindent, hiszen nem áll rendelkezésünkre egy történelmi tudás ezzel kapcsolatban.” Varga Eszter úgy véli, szakmájában rengeteg különféle dologra lehet specializálódni, attól függően, hogy kit milyen terület érdekel jobban.
„Én a rendszerbiztonságot és megbízhatóságot választottam, így az egész napomat azzal töltöm, hogy gondolkozom, mi a legrosszabb, ami történhet és hogyan. Ez ugyan borzasztóan hangzik, az ember mégis megtanul nem félni a dolgoktól, mivel legtöbbször attól félünk, amit nem értünk, vagy nem tudunk darabokra szedni. A munkám során hardver szempontból modellezem azt, hogy egyes események milyen valószínűséggel történhetnek meg.
Tervezünk a lehetetlenre is, vagyis arra, hogy ha bármelyik hardvernél fellép egy esetleges probléma, az milyen következményekkel járna. Tudni kell, hogy a mi szakmánkban nagyon sokat kell várni az eredményekre, de nagyon remélem, hogy jövőre már fog repülni olyan jármű, amelyen dolgoztam.”
Pályaválasztás és tudománykommunikáció
Varga Eszter nyolc éve foglalkozik tudománykommunikációval, rendszeresen jár táborokba gyerekekkel beszélgetni a szakmájáról. Számára fontos, hogy segítse a következő generációt a pályaválasztásban. Sokan keresik meg egyetemi pályaválasztással kapcsolatban is. „Rengeteg különféle lehetőség létezik. Minden egyetemnek más-más cégekkel vannak kiépített kapcsolatai.
Érdemes utána nézni, hogy később ki hova szeretne akár ösztöndíjprogramra vagy gyakorlatra jelentkezni. Ahová én jártam például, az egy egyetemi város. Blacksburg-ben semmi más nincs, csak az egyetem. Azt kell megnézni, hogy kinek mi a további cél. A lehetőségeket tekintve ugyanis
sokat számít, hogy ki melyik ország állampolgára.
Az én pályám közvetlenül köthető a háborús termékekhez, hiszen minden vállalat, aki rakétákon dolgozik, háborúban bevethető rakétákat is fejleszt. Ez minden céget érint. Nyílt tény, hogy nem amerikai állampolgárként ezeknél a vállalatoknál nem lehet dolgozni. De állandó probléma, hogy nagyon nehéz munkahelyet találni a szakmában.”
Milyen ma nőnek lenni a katonaságban?
Eszter jelenleg a Honeywell Aerospace cégnél dolgozik. Emellett az egyetem kezdetétől blogot ír, valamint saját weboldalán keresztül mentorálja a szakmába vágyókat. „Mentorálni nagyon érdekes élmény, amiből rengeteget tanultam. Többen is megkerestek, akik negyven-ötven éves koruk környékén váltani akartak és elindultak az űrmérnöki szakma irányába.
Erre egyáltalán nem számítottam. Foglalkozunk álláskereséssel, motivációs levéllel, de LinkedIn profil felépítésével is. Néha kicsit úgy érzem magam, mint egy terapeuta. Sokszor az embereknek csak arra van szükségük, hogy meghallgassa őket valaki, aki belelát a szakmába, és megnyugtassa őket, hogy jó amit csinálnak, és az apróbb bukások mással is előfordulnak.”