„Ahhoz, hogy valaki divatházzá tudjon válni, nem elég szép ruhákat tervezni és a közösségi médiában jól kommunikálni. Ennél sokkal több kell!” - interjú Baldaszti Péterrel, a Nanushka társtulajdonosával
Az első magyar világmárka jubileumi évfordulója apropóján Baldaszti Péter a Nanushka egyik legfőbb mozgatórugója mesélt a divatház életében betöltött szerepéről, üzleti sikerekről, iparági kihívásokról.
A Nanushka társtulajdonosa és vezérigazgatója, a Vanguards Group alapítója és vezetője Baldaszti Péter, akinek vezetésével a Nanushka mellett több sikeres divatmárka, az Aeron és az olasz Sunnei is jól szerepel a nemzetközi piacokon. A jelenlegi piaci környezetben rengeteg megkeresést kapnak a világ minden tájáról Los Angelestől Amszterdamig.
Az egyik leggyorsabban növekvő márka
Intenzív időszak van a Nanushka mögött: a huszadik születésnap körüli események mellett rengeteg izgalmas dolog történt a házuk táján. Kifutós bemutatót tartottak a New York-i divathéten, új helyre költözött a New York-i üzlet. Egy magyar festő kapcsán kollaborálnak egy nemzetközi galériával, emellett egy világhírű sneakercéggel dobják piacra az első Nanushka sportcipő-kollekciót, valamint érkezik az eozinmázas Zsolnay kollekció is.
A Nanushka az elmúlt évtizedben az egyik leggyorsabban növekvő európai márkává nőtte ki magát. Baldaszti Péter szerint ebben a versengő és nehéz divatipari helyzetben már a tizedik születésnap is óriási dolognak számít, még jelentősebb, ha nem csak túléli, de üzletileg is sikeres lehet egy márka, mire betölti a huszadik születésnapját.
„A Nanushkát Sándor Szandra, a feleségem alapította 2005-ben, én 2016-ban csatlakoztam. Akkor még egy kicsi, tizenvalahány fős, százmillió forintos árbevételű vállalkozás volt egy budapesti bolttal és minimális globális jelenléttel” – idézi fel a kezdeteket. Azóta óriásit fordult velük a világ, ezért is büszkék arra, hogy vannak, akik több mint tizenöt éve velük dolgoznak.
Vargabetűk és kitérők
A széles körű tapasztalattal rendelkező vállalkozó szerint nincs olyan sikertörténet, ami nyílegyenes görbén haladna felfelé. Ők is vargabetűk és kitérők révén jutottak el idáig. „Mikor 2016 végén csatlakoztam a céghez, nagyon gyors növekedésnek indult, de ez korántsem csak az én érdemem. Teljesen tapasztalatlanul, de ambícióval és vállalkozói ösztönökkel indultunk el a nemzetközivé válás útján.”
Sikerük titka abban is rejlett, hogy olyan tehetséges fiatalokat gyűjtöttek maguk köré, akik motiváltak voltak abban, hogy részt vegyenek egy globális márka építésében. Ők külföldön tanultak és dolgoztak, rendelkeztek minimális divatipari tapasztalattal. A Nanushka alakulására olyan külső körülmények is hatással voltak, mint az erős konjunktúra, ami jellemző volt 2016-ban Magyarországra és a globális piacokra egyaránt.
A világ egyre jobban kinyílt, ez volt az Instagram globális berobbanásának időszaka.
„Olyan ablakot nyitott a világra, ami a kisebb márkák számára lehetőséget teremtett arra, hogy világszerte elérhessék azokat, akiknek tetszik az, amit csinálnak. Szerencsés pillanat volt.” Péter úgy látja, akkor kreatív kommunikációval, gondolkodással könnyen lehetett eredményeket elérni.
Emellett a kisebb márkák kezére játszott, hogy az ipar nagy szereplői lassabban nyitottak a digitális megoldások felé, ők a Nanushkával gyorsabban mozogtak ebben a térben. Ennek is tudható be, hogy viszonylag hamar egy értelmezhető méretű szeletet sikerült kihasítaniuk a teljesen átalakulóban lévő globális divatpiacból.
Lerakni egy valódi divatház alapjait
„Az első évek sikerei exponenciálisak voltak. Három év alatt meghúszszoroztuk a cég méretét. 2016-ban háromszázmillió forint volt a bevételünk, a 2019-es évet húszmillió euróval zártuk. Minden drasztikusan megváltozott, mára több mint kétszázan dolgoznak a Nanushkánál.” Ennek hatására bátrabb nemzetközi lépéseket tettek afelé, hogy a menő, feltörekvő, jópofa Insta-márka pozíciójából kitörjenek, és lerakják egy valódi divatház alapjait.
„Ahhoz, hogy valaki divatházzá tudjon válni, nem elég szép ruhákat tervezni és a közösségi médiában jól kommunikálni. Ennél sokkal több kell” – fogalmaz Péter. A 2019-es év vízválasztónak bizonyult. A járvány új helyzetet teremtett az iparág számára. Nanushka két üzletet is nyitott ebben az időszakban, New Yorkban és Londonban, ami óriási nehézségeket okozott számukra. Miután 2021-re elérték az éves harmincötmillió eurós bevételt, Párizsban és Kínában folytatták a terjeszkedést.
A luxuspiac elképesztően Kína-központú lett.
„A világ luxusfogyasztásának közel ötven százaléka a kínai piacon történik. Mikor elkezdtünk dolgozni a kínai üzletek nyitásán, kitört a szomszédban a háború” – mondja Péter. A helyzet miatt erősödött az inflációs nyomás és megkezdődött az átrendeződés a globális ellátási láncokban, amire nem volt felkészülve az ágazat.
Kísérletezés és tanulás
Baldaszti Péter szerint az infláció és a középosztály csökkenő fogyasztása miatt van egy általános bizonytalanság a divatpiacon, amit ők is éreznek. „Az a fajta áremelkedés, amit a luxuspiac produkált az elmúlt öt-tíz évben, az plafonba ütközött, és a fogyasztók azt mondták, eddig és ne tovább.” A Nanushka nem a csúcsluxus Hermés-vel vagy a Chanellel versenyzik, hanem a „new luxury” szektorban, ahol megőrizték versenyképes árazásukat, és bíznak abban, hogy több tér is nyílik nekik.
Péter szerint a fast fashion márkák közül a Zara jár a legelőrébb körkörösségre való átállásban. Úgy látják, a divatházakkal való kollaborációk esetében inkább a kísérletezést és tanulást tartják szem előtt. A Nanushka a versenytársaikkal ellentétben nem a fenntartható varázs szóval szeretné vágyottá tenni termékeit, inkább átláthatóvá teszik ezirányú törekvéseiket. Úgy látják, csak emiatt nem fognak tőlük vásárolni, ahogy többet fizetni sem hajlandóak csak azért, mert fenntartható egy ruhadarab.
„Ami a körkörös gazdasági törekvéseket illeti, ez egy bonyolultabb kérdés, ott egyelőre az EU is csak kapargatja a felszínt. Erősen utópiakategória. Nálunk szabályozva van, hogy egy kollekción belül hány százalékban legyen beépítve az újrahasznosított kasmír vagy petpalack.”
Megcélozni a globális piacot
Milyen tanácsai vannak az üzletembernek azok számára, akik vállalkozni szeretnének? Szerinte mindig lesznek válságok, kihívások, jobb és rosszabb időszakok, de mindig a negatív periódusok döntik el, hogy valaki alkalmas vagy sem. „Nagyon szeretem a divatipari szektort, de más területeken is kipróbáltam magam.
Szeretek vállalkozásokat építeni.
Húszévesen az egyetem alatt indítottam el az első vállalkozásomat, az egyetlen dolog, amit ismerek, az a vállalkozás, kockázatvállalás, valaminek az építése” – mondja Péter, aki szerint a rengeteg előnye ellenére mégsem való mindenkinek a vállalkozói lét.
„A divatpiacon vállalkozást építeni borzasztóan nehéz, és nulla forintból szinte lehetetlen. Ennél könnyebb vállalkozási szektorok is vannak, ahol a globális verseny is kisebb. A divatban viszonylag kicsi a belépési korlát, el lehet kezdeni egy vállalkozást csak pólókkal is, de nem árt, ha az ötlethez jó márkanév is társul.”
A márkaépítéshez csapat kell, mivel nagyon ritkán van meg egy emberben a kreatív tervező, a profi marketinges és a racionális üzletember egyszerre. Véleménye szerint ez egy tőkeigényes piac, ahol kizárólag annak van értelme, ha valaki ambiciózusan a globális piacot célozza meg. Baldaszti Péter szerint a magyar és a régiós divatvállalkozások általában provinciálisan indulnak, és először a helyi piacból próbálnak megélni, de az képtelenség.
Nincs elég vevő, aki eltartaná őket. A magyar piaci helyzet messze van a skandináv modelltől. Az ottani sikeres márkáknak csak a helyi piacról megvan az évi ötvenmillió eurós árbevételük. Úgy látja, ettől a mi régiónk évtizedekre, vagy annál is többre van.
Smink és haj: Marencsák Zsófia