előfizetésem
Hírlevél
Elképesztően lekezelő stílusban viselkednek a turisták a vietnámiakkal, protokollszakértő mondja el, te hogy lehetsz különb náluk
Bár a mindennapokban gyakran juthatunk arra a következtetésre, hogy a tiszteletteljes attitűd kihalófélben van, egy, a sajátunktól merőben eltérő kultúrában még inkább felértékelődik a helyi szokások és hagyományok iránti tiszteletteljes viselkedés szerepe. Vietnámban járva egyértelművé vált számomra, hogy a kultúrák közötti különbségek sok esetben konfliktusokhoz vezethetnek, hazatérve pedig az is gyorsan kikristályosodott, hogy ezt a tanulságot nemcsak turistaként, hanem bárhol a világon – így idehaza is – érdemes szem előtt tartani. Mire érdemes figyelni egy Ázsiában tett utazás előtt és hogyan készítsd fel magad a kultúrsokkra? Protokollszakértő segítségével ennek jártunk utána!
Talán nem túlzás azt állítani, hogy a kulturális különbségek szinte minden utazás során új kihívások elé állítják az embert. Épp emiatt döntöttünk úgy a férjemmel, hogy a nászutunkat egy, a sajátunktól teljesen különböző kultúrában, Vietnámban fogjuk eltölteni: szerettük volna, ha az ázsiai kultúra kizökkent minket a saját komfortzónánkból, újratölt és elgondolkodtat arról, mire érdemes helyezni a fókuszt. (Mind az utazás során, mind azt követően, a hétköznapi életünkben.)
Miután sokadszorra fordulunk meg Ázsiában, tisztában vagyunk vele, hogy már a repülőre ülve érdemes eldobni az „európai szemüveget”, hogy egy sokkal színesebbel helyettesíthessük azt. Ugyanakkor szomorúan (és olykor felháborodva) vettük tudomásul, hogy egy-egy turistatársunk az alázat teljes hiányával utazott a kontinensre. Teli olyan elvárásokkal, követelésekkel és szükségletekkel, amelyeket képtelenség lenne kielégíteni: ellehetetlenítve ezzel a saját utazásukat, és – gyakran – megnehezítve a helyiek és turistatársaik életét.
Figyelj és tanulj!
„Ha vendégségben vagy idegen helyen (országban) járunk, figyeljük meg, hogyan viselkednek a helyiek, és próbáljunk meg – amennyire lehet – igazodni,” – válaszolja dr. Veszelszki Ágnes kommunikációkutató, protokollszakértő, a @protokollkommunikacio Instagram oldal alapító szerkesztője arra a kérdésre, milyen mindsettel érdemes egy, a sajátunktól teljesen más kultúrába utazni.
Az „utánzás” a „besimulás” egyik legegyszerűbb metódusa, hiszen ilyenkor semmi más információra nincs szükségünk, mint azokra, amelyeket a saját érzékszerveinkkel gyűjtünk, tapasztalunk. Nem véletlen, hogy a popkultúra is ezt a módszert propagálja: Leonardo DiCaprio munkásosztályból származó karaktere például csak úgy tudott kiigazodni az evőeszközök tömkelegén a Titanic című filmben, hogy utánozta az urak viselkedését, de a nagy sikerű Shogun című Netflix-sorozat Anjinja is csak gyors alkalmazkodóképességének (és a szerencsének) köszönheti, hogy túlélte a megpróbáltatásokat egy, a portugáltól teljesen különböző kultúrában. (Jelesül Japánban.)
Bár azt gondolhatnánk, hogy a protokollszakértő tanácsa (a belénk sulykolt popkulturális elemek miatt) mindenki számára alap, Vietnámban járva számtalanszor szembesültünk a csúf valósággal: hogy milyen lekezelő stílusban viselkednek a turisták a helyiekkel. Egy indiai család például szinte feldúlt egy éttermet szilveszter estéjén csak azért, hogy mindannyian egy kupacban tudjanak leülni (ezzel együtt alig rendeltek valamit, és a saját chipsüket majszolták ahelyett, hogy rendeltek volna az étterem kínálatából).
Nászútra mentem Vietnámba, új alapokra helyeződött a házasságom
Egy motorkölcsönzőben egy orosz pár csettintgetve adta a vietnámi tulajdonos tudtára, hogy azonnal szükségük lenne a járműre, mert mihamarabb elindulnának („Chop-chop! Davaj-davaj!” – szólt a kétnyelvű utasítás). Az éjszakai piacon egy dél-koreai turista addig erősködött, hogy jobban jár az eladó a dél-koreai wonnal, mint a saját pénznemével, hogy az végül rábólintott, csak végre megszabaduljon az erőszakos vásárlótól, de az európaiak között is akadtak olyanok, akik minősíthetetlen stílusban beszéltek például a hotel menedzsmentjével vagy egy-egy utazásszervezővel, mert valamiféle (általában apró) hiba csúszott a terveikbe.
Kérés és kérdés helyett gyakran követelőzéssel, elfogadás helyett előítéletekkel találkoztunk. Univerzális tapasztalat, hogy a legtöbben még mindig „a hódító fehér ember” tudatával indulnak el keletre, megfeledkezve például arról a történelmi tényről, hogy a vietnámiak már minimum egy háborúban bebizonyították: le lehet őket becsülni, csak nem érdemes.
Tedd és ne tedd
Visszakanyarodva az utánzáshoz: a szakértő szerint kezdetben az olyan alaptevékenységeknél érdemes kiélezni a receptorokat, mint például az étkezések vagy egy egyszerű adásvétel a boltban. „Ha a helyiek étkezés közben csöndben vannak, vagy legfeljebb halkan és keveset beszélnek, ne mi legyünk a leghangosabbak! Ha a vendéglátók lassabban esznek, mi se kapkodjuk be az ételt, ha pedig a helyiek valamilyen összetevőt nem javasolnak az ételhez, ne kérjük azt erőszakoskodva vagy felháborodva!” – javasolja dr. Veszelszki Ágnes, aki egyúttal kiemeli: odafigyeléssel és tapintattal elkerülhetjük a kínos illembakikat, és kellemes benyomást tehetünk a vendéglátóinkra. „Ne feledjük, turistaként az országunkat képviseljük!”
– teszi még hozzá.
A protokollszakértő szerint, ha egy nemzetközi tárgyaláson, konferencián veszünk részt, érdemes lehet felkészülni a partnerek kulturális „jellemzőiből”, de ugyanez érvényes akkor is, ha turistaként látogatunk egy, a sajátunktól eltérő kulturális berendezkedéssel rendelkező kontinensre, országba.
Utazás előtt érdemes utánajárni annak:
- Milyen értékeket tartanak fontosnak az adott kultúrában?
- Hogyan (egyénileg vagy csoportosan) hoznak-e döntést?
- Milyen az időkezelésük? Fontosnak tartják-e a pontosságot, vagy a ciklikus (visszatérő) időben hisznek, esetleg az időhúzást manipulatív technikaként alkalmazzák?
- Mit jelentenek számukra a különböző szimbólumok, számok, színek?
- Milyen saját, nonverbális jeleik vannak, amelyekre érdemes ügyelni?
Vietnám lüktetése arra sarkallt, hogy félretegyem az egocentrikusságot és merjek kapcsolódni másokhoz
Ami az ázsiai kultúrát illeti, se szeri, se száma azoknak az aprónak tűnő, mégis fontos információknak, amelyekkel érdemes lehet felvértezni magunkat utazás előtt. Az étkezés témájánál maradva a protokollszakértő megjegyzi: ha például az evőpálcikát beleszúrjuk az ételbe (beleállítjuk a rizsbe), az az ázsiai országok lakóit a halálra emlékezteti (egy temetési ceremóniának a része): hitük szerint balszerencsét hoz a mozdulat.
Miután nemcsak kulturális, hanem gasztronómiai tekintetben is óriási különbségek lehetnek a megszokott ételek, textúrák és ízek között, könnyedén belefuthatunk abba a problémába, hogy fogalmunk sincs, miféle ételt tálaltak fel nekünk. „Próbáljuk megkóstolni az ismeretlen ételt is. Ha nem tudjuk, miképpen kell fogyasztani a fogást, figyeljük a házigazdát, és próbáljuk meg utánozni!” – javasolja a szakértő.
Az ajándékozásnál is érdemes odafigyelni arra, pontosan hogyan járunk el: míg a mi kultúránkban azonnal illik az ajándékot kibontani (hogy az átadó láthassa az ajándék okozta örömet), a kínaiak például félreteszik a kapott ajándékot és csak később bontják fel, nehogy kapzsinak tűnjenek. Ugyanitt: az ázsiai kultúrák nagy többségére jellemző, hogy a tárgyakat két kézzel illik átadni és átvenni. „Ezzel fejezik ki az egymás iránt tanúsított tiszteletet” – magyarázza dr. Veszelszki Ágnes.
Noha a vietnámi (és a legtöbb ázsiai) piacon teljesen magától értetődő a(z ésszerű keretek közötti,) tiszteletteljes alkudozás, a szakértő kiemeli: a vizsgálatok szerint a keleti kultúrákra általában jellemző a konfliktuskerülés, a direkt ellentmondástól való tartózkodás. „Thaiföldön például nem mondanak a másik embernek közvetlenül nemet. Ez egy direktebb, explicitebb kommunikációhoz szokott személynek nehezen értelmezhető lehet.”
Ízek, imák, szemétdomb és patkányok - Bali az Instagramon túl
Hasznos tartalmak és információk
Bár Ázsiában járva borítékolható egy-egy jóhiszemű baki, felkészüléssel ezek is könnyedén elkerülhetők!
- Szakértőnk, dr. Veszelszki Ágnes Illemkalauz című könyve nemcsak abban ad támpontokat, hogyan viselkedj egy eltérő kultúrában: az utazás előtt, közben (így például a repülőn) és után követendő szabályok és javaslatok is helyet kaptak a kötetben. Ha a lapozgatás helyett gyorsan emészthető információkra vágysz, keresd fel a @protokollkommunikacio oldalt Instagramon, ahol szintúgy hasznos információkra lelsz!
- Protokolláris terepen maradva érdemes lehet elmélyedni Sara Jane Ho munkásságában is: a hongkongi születésű etikett-szakértő számos olyan interkulturális témát boncolgat Instagram-felületén (@sarajaneho), amelyek betekintést engednek az ázsiai (főképp kínai) kultúra hétköznapi rejtelmeibe. Sara világnézete olyannyira megkapó, hogy még a Netflix is lecsapott rá: 2023-ban jelent meg a Mind Your Manners, magyarul Viselkedj rendesen! című Netflix-sorozat, amelyben a szakértő a testi-lelki-szellemi egység jegyében alakította át a hozzá fordulók külsejét és tanította meg őket arra, hogyan aknázzák ki a bennük rejlő potenciált az etikett mentén.
- Egy fokkal mélyebb kulturális merülésre invitálja követőit Zoey Xinyi Gong, aki saját Instagram-felületén (@zoeyxinyigong) főképp étkezéssel és egészségmegőrzéssel kapcsolatos (javarészt kínai) technikákat ismertet meg a közönséggel.
Felkészülés ide vagy oda, a legfontosabb, amit egy másik kultúrába való utazás során magunkkal vihetünk, az a nyitottság és az empátia. Ha képesek vagyunk elvonatkoztatni a saját szokásainktól, és figyelmesen, tisztelettel közelítünk a helyiekhez, sokkal gazdagabb élményekben lehet részünk. Különösen akkor, ha nyitott szemmel és szívvel fogadjuk el azokat a különbözőségeket, amelyek gazdagítják a saját tapasztalatainkat.