előfizetésem
Hírlevél
A bélrendszer egészsége a tányérodnál kezdődik
A táplálkozással kapcsolatos hagyományos népi hiedelmek – például hogy „a répa javítja a látást”, vagy „a kenyér héjában van a vitamin” – gyakran nélkülözik a tudományos megalapozottságot. E mondások egy része idővel elveszítette érvényét, mások pedig soha nem is állták ki a tudományos vizsgálatok próbáját. Ugyanakkor olyan, korábban helytálló állítások is vannak, amelyek mára részben vagy teljesen megdőltek.
Ilyen például az a közkeletű nézet, miszerint „a tej erőssé tesz”. Ezzel szemben mára dokumentált tény, hogy 1956 és 2000 között a tehéntej kalciumtartalma 20%-kal, magnéziumtartalma 21%-kal, vastartalma pedig közel 60%-kal csökkent, elsősorban a nagyipari termelési módszerek következményeként.
A „minőségi” éhezés
A modern táplálkozás egyik kevésbé ismert, de egyre aggasztóbb jelensége a minőségi éhezés. Ez az állapot akkor alakul ki, amikor a szervezet nem jut elegendő mennyiségben olyan létfontosságú vitaminokhoz, ásványi anyagokhoz és mikrotápanyagokhoz, amelyekhez kiegyensúlyozott táplálkozás mellett normál esetben hozzáférne – még akkor is, ha a kalóriabevitel látszólag megfelelő.
Egyrészt a nagymennyiségű ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztásának, másrészt a zöldségek és növények tápanyagtartalmának csökkenése miatt a WHO hivatalos közleményében ajánlja a napi szintű étrendkiegészítő tabletták fogyasztását. Nézzük csak meg a vitamin-, kollagén- és fehérjepor márkák egyre intenzívebb előretörését. Régebben nem kellett tápérték-kiegészítőkre támaszkodnunk, ha egészségesek szerettünk volna lenni.
„A brit kormány adatai alapján 1940 és 1991 között a burgonya réztartalma 47%-kal, vastartalma 45%-kal csökkent. A sárgarépánál a magnéziumtartalom csökkenése 75%, a brokkoliban a kalciumtartalom csökkenése ugyancsak 75% volt. Kanadai adatok szerint 1955 és 1999 között a burgonya elvesztette az összes A-vitamin-tartalmát, valamint C-vitamin-tartalmának 57%-át. A narancsból eltűnt az A-vitamin-tartalom 76%-a „– olvasható a Greenpeace A bió táplál, nem csak etet című kiadványában.
Felejtsd el a divatdiétákat – így étkezz, ha sokáig akarsz élni
Romokban az élelmiszeripar
A bolygón ahány kultúra, annyi fajta földművelési technikát jegyeztek fel a történelem során. Az ezeréves hagyományokat az iparosodás átírta, és megkezdődött a monokultúrák elterjedése. Ennél a földművelésnél a termőterületen csupán egyfajta zöldséget, gyümölcsöt vagy gabonát termesztenek. Így ezek a fajok sérülékenyebbé válnak, melyet növényirtókkal kezelnek, és a terméshozam maximalizálása érdekében műtrágyát is bevetnek, amely hosszú távon teljesen terméketlenné és élettelenné teszi a talajt.
A növényekbe beépülnek ezek az anyagok – mint a talajfertőtlenítő, a műtrágya, a gyomirtó, a rovarölő és gombaölő szerek –, és az alapos megmosás sem elegendő ahhoz, hogy ne vigyük be ezeket az anyagokat a szervezetünkbe.
„Ehhez még hozzáadódnak a feldolgozás során használt ipari technológiai segédanyagok, az adalékanyagok, valamint a tárolásnál és csomagolásnál használt anyagok maradékai. Az állati eredetű termékekben ezen felül esetlegesen megtalálhatók még a hormonok és az állatgyógyászati szerek maradékai. Ezekre az intenzív állattartás miatt van szükség, mivel a természetellenes körülmények között tartott állatoknál ilyen anyagokat rendszeresen használni kell” – hívja fel rá a figyelmet Prof. Dr. Bardócz Zsuzsanna biokémikus.
A termőföldek 75%-án az állatok takarmányozása céljából termelnek túlnyomórészt gabonát és kukoricát, és csupán a fennmaradó 25%-a kerül emberi fogyasztásra. Ez a rendszer szemlátomást nem képes arra, hogy a Földön élő több milliárd embert ellássa megfelelő minőségű és mennyiségű étellel. Dr. Bardócz Zsuzsanna az agroökológia elveit igyekszik népszerűsíteni.
Ez a módszer lehetővé tenné olyan élelmezési és mezőgazdasági rendszer létrejöttét, amely nemcsak ökológiai értelemben egészséges, hanem gazdaságilag is életképes. Nem költözhetünk mindnyájan vidékre, és a balkonkertészkedésből kinevelt koktélparadicsomunk sem biztos, hogy kitart év végéig. De akkor honnan is szerezzük be azokat a zöldségeket és gyümölcsöket, amelyek valóban az egészségünket szolgálják? Miért fontos a bio, és miről is szól a fenntartható mezőgazdaság?
Annyira hiányoljuk a gondtalan kétezres éveket, hogy ez a divatiparon is meglátszik
Az étel, ami valóban táplál
A Tarcalon található Terrapolisban a betérő vendégek, a kertben megtermett növényekből és a közeli termelők terményeiből készült fogásokat kóstolhatják meg, miközben a házigazda, Bartha Gabó minden felszolgált alapanyagról elmesél egy történetet. Miközben a Tokaji-hegy közelségében élvezzük a jobbnál jobb fogásokat, olyan növények változatos elkészítési lehetőségeit ismerhetjük meg, amelyeket más kertekben csak gyomként tartanak számon. A kertet permakultúrás elvek mentén gondozzák, a vegyszerek itt szóba sem jöhetnek. Az ételek pedig minden egyes falattal táplálnak.
Ez az élmény emlékeztethet arra az időszakra, amikor az élelmiszerek még szorosabb kapcsolatban álltak az otthoni termesztéssel, ha nagyszüleik vidéken élve árasztották el őket egész évben különböző lekvárokkal, befőttekkel, savanyúságokkal – olyan ételekkel, amelyeknek valóban lelkük volt. Ha saját kerttel rendelkezünk, hasznos lehet elmerülni az önfenntartó mezőgazdaság, más néven permakultúra alapelveiben.
Azonban az is fontos, hogy fogyasztói jogainkkal élve nyomást gyakoroljunk az élelmiszeripari mágnásokra, ezzel pozitív társadalmi változásokat idézve elő az ökológiai gazdálkodás és agrárökológia szempontjait figyelembe véve. Ennek a szemléletmódnak a népszerűsítése lehetővé tenné a humánusabb élelmiszertermelést, hiszen tiszteletben tartja azokat a társadalmakat és kultúrákat, amelyeknek részét képezi.
„Az ökológiai gazdálkodás egyik legnagyobb erőssége a változatosság. Viszont ez azt is jelenti, hogy az ökológiai gazdálkodási gyakorlatok nem általánosíthatók, hanem az adott helyre jellemzőek. Az ökológiai gazdálkodás ugyanúgy folytatható kisgazdaságban, mint nagyüzemben” mutat rá a Tittonel, 2013-as tanulmánya.
Ez megcáfolja azt a tévhitet, hogy nagy mennyiségű élelmiszert csupán vegyszerek tömkelegének segítségével lehet termelni. A bio, valamint ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek vegyszermentesek, és emellett több vitamint, ásványi anyagot és sejtvédő flavonoidot tartalmaznak. Az amerikai Organic Association megkért négy szakembert, hogy nézzen át minden addig megjelent cikket, amely a nagyüzemi mezőgazdaságból és az ökogazdálkodásból származó élelmek tápértékét hasonlítja össze.
„A vizsgált cikkek 61%-ában a leírt kutatás eredménye az volt, hogy az ökotermékek több hasznos összetevőt tartalmaznak. Arra a következtetésre jutottak, hogy az ökogazdálkodásból származó szárnyasok és egyéb állatok teje, tojása valamivel több fehérjét, szignifikánsan több vitamint és ásványi anyagot tartalmazott, több volt benne az omega-3 zsírsav és a konjugált linolsav (CLA), amelyek a szív és az érrendszer egészségét támogatják” - hívja fel a figyelmet Bardócz Zsuzsanna.
A közösségi kertek titkai: Így hozza össze a városi embereket a természet ereje
Elsőre úgy tűnhet, hogy ezeknek az élelmiszereknek a fogyasztása luxus, azonban ha kerüljük a félkész, feldolgozott ételek vásárlását, és helyettük teljes értékű alapanyagokból dolgozunk, úgy kompenzálni tudjuk a magasabb árukat. Egy kis odafigyeléssel és előre tervezéssel nem kerül többe, mint ha szokásos bevásárlásunkat intéznénk egy jól ismert szupermarketben. De mégis milyen alternatívák állnak rendelkezésünkre a boltok polcain található bio termékeken túl?
A hipermarketek polcain túl
Az étkezésünkre szánt idő elképesztő mértékben lecsökkent. Így egyeseknek a saját zöldség- vagy gyümölcstermesztés gondolata egyenesen radikálisan hathat. A városszerte felbukkanó közösségi kertek jó lehetőséget adnak, amennyiben szeretnénk lépéseket tenni az önfenntartás felé. Az évenként igényelhető, majd bérelhető magaságyások és parcellák nem fogják fedezni egész éves gyümölcs- vagy zöldségfogyasztásunkat, mégis tudatosabbá tehetnek minket az étkezési szokásaink terén.
Termelői piacra járni egyenesen élménynek számít, hiszen a szabadtéren felállított asztalok roskadoznak a házi sajtoktól, dzsemektől és kézműves kovászos pékáruktól. Itt ugyan az árak is magasabbak lehetnek, de ha már csak egyes élelmiszereket sikerül innen beszereznünk, sokat tettünk – mind saját magunkért, mind a termelők megélhetéséért, akikkel szemtől szemben találkozhatunk és beszélgethetünk.
A szezonális étkezés segíthet, hogy olcsóbban hozzájussunk az éppen aktuálisan termő növényekhez – még akkor is, ha bio terményekből válogatunk. Erre remek lehetőség a kosárközösségek: olyan ökológiai gazdálkodások, akiktől hétről hétre rendelhetünk zöldséges és gyümölcsös ládákat. Általában a kertek maguk válogatják és szedik frissen az éppen aktuálisan termő növényeket. Előzetesen közzéteszik, milyen mennyiségben mit tartalmaznak az adott heti ládák, így előre tudunk tervezni és kiegészíteni saját preferenciánk alapján.
Minden kosárközösség különböző, de több szállít ki Budapesten belül is, különböző átvételi pontokra. Így a fővárosiaknak sem kell lemondaniuk a vegyszermentes, tápláló terményekről. Érdemes megvizsgálni jelenlegi élelmiszer-vásárlási szokásainkat, ami az élelmiszereket illeti. Szóljanak az étkezéseink a fenntartható és lokális alapanyagokról, a kapcsolódásról, valamint a testünk és környezetünk tiszteletéről.