Önbizalomhiányt is okozhat ez az apró hiba, de egy szakember könnyen segíthet rajta

Logopédushoz járni nem ciki! Meglehet, 20-30 éve kigúnyoltuk egymást gyermekként, ha hibásan ejtettünk ki bizonyos szavakat, vagy logopédushoz ment valaki, és talán ma is nevetünk, amikor egy társunk még mindig „lókának” hívja a rókát. Pedig az égvilágon semmi tréfás nincs ebben. A beszédhiba dacára mindannyian teljesértékű nők vagyunk. Nem azért kell változtatni ezen, mert így kilógunk a sorból. A logopédiai problémákat inkább azért érdemes korrigálni, mert valamilyen társuló probléma is állhat a háttérben.

Sosem felejtem el, amikor Erős Antónia egy interjúban azt nyilatkozta, hogy máig beszédtechnika tanárhoz jár. Hogy lehet? - kérdeztem magamban, elvégre egy profi hírolvasóról van szó, aki évtizedek óta szerepel a televízióban. Mint kiderült, nem egyedi esetről beszélünk. Színészek, hírolvasók, előadók is rendszeresen gyakorolnak, hogy fenn tudják tartani a beszédük magas színvonalát, és járnak beszédtechnika tanárhoz, logopédushoz.

„A beszédtechnika fejlesztése kicsit olyan, mint az edzés. Nem számít, hogy ki milyen profi sportoló, minden edzést bemelegítéssel kezd. Hiszen ahogy a test izmainak, úgy a száj és a nyelv izmainak is szüksége van az átmozgatásra” - kezdi a beszélgetést Varga Enikő, gyógypedagógus, logopédus, a Lurkó Fejlesztő alapítója. A beszédtechnika órák nem a beszédhibák javításáról szólnak, sokkal inkább a tudatos, tiszta, jól érthető artikulációról, a helyes légzésről, hangképzésről és ritmusról.

Máris következik is a kérdés, hogy ezek szerint minden korban fejleszthető a beszéd, javíthatóak a beszédhibák? A válasz röviden: igen. Csakhogy a beszédhibák korrigálásához nem elegendő néhány átmozgató csücsörítés, ajakbiggyesztés vagy más ajak körüli izmot erősítő torna. „A korai beszédfejlődésnek és fejlesztésnek alapvető szerepe van abban, hogy milyen a beszédünk felnőttként. Öt éves korig élettaninak tekintjük a beszédhibákat, ez azt jelenti, hogy ilyenkor még spontán is rendeződhetnek ezek a hibák.

Viszont ha már ezen túl is fennállnak, akkor minden esetben fontos logopédushoz fordulni, különben később is megmaradhatnak, és felnőttként is jelen lehetnek ezek a beszédhibák.” Hogy milyen hibákra kell gondolni? Elég lehet annyi, hogy felnőttként sem tudjuk helyesen képezni a „r” hangot, ez máris frusztrációt okoz számunkra a mindennapokban, a munkahelyen vagy egy nyilvános megszólalás előtt.

Magyar logopédus a nevadai vadnyugaton

Mi a megoldás?

De vajon miért feszélyez minket egy-egy kiejtési hiba, miközben – mint kiderült – még a képzett színészek is járnak logopédushoz? Fontos különbséget tenni, hiszen ők leginkább beszédtechnikai okokból gyakorolnak, hogy kommunikációjuk kifinomultabb és kifejezőbb legyen, addig az artikulációs terápiák a helyes hangképzésre, a beszédhibák kezelésére fókuszálnak. „Hangsúlyoznám, hogy a korai beszédfejlesztésnek nemcsak a helyes hangképzésről kell szólnia, hanem arról is, hogy könnyedén és magabiztosan tudjunk kommunikálni a világgal, tehát a beszédünk minősége a tét.”

A Lurkó Fejlesztő és a Mélylevegő Projekt közös kutatásával pszichológusok és logopédusok is megvizsgálták, hogyan befolyásolják a beszédhibák a felnőttek önbizalmát. Ugyanis sokunknál jelentős stresszfaktort jelent egy-egy beszédhiba, és emiatt sokkal bátortalanabbá válunk a személyes kommunikáció során. Bár mások talán észre sem veszik, hogy például rosszul képezzük az „s” hangot, mi magunk mégis zavarban érezhetjük magunkat miatta.