A traumafeldolgozás új iránya: ismerd meg a brainspotting módszert

A traumafeldolgozás és az önismereti munka terén egyre nagyobb figyelmet kap a brainspotting nevű módszer, amely hatékony kiegészítője lehet a hagyományos terápiás eljárásoknak. Scheller Virág pszichológus – aki a sématerápiás megközelítést is alkalmazza – úgy véli, hogy a brainspotting különösen eredményes eszköz lehet a mélyebb lelki blokkok feltárásában és oldásában.

De pontosan mi is az a brainspotting? Hogyan működik a gyakorlatban, és milyen szerepet játszik szemmozgásunk a terápiás folyamat során? Ezekre a kérdésekre keressük a választ, miközben betekintést nyerünk a módszer elméleti alapjaiba és gyakorlati alkalmazásába is.

Bevallom őszintén, a ’brainspotting’ hallatán elsőre a ’trainspotting’ szó jutott eszembe, de a két dolognak nyilvánvalóan semmi köze nincs egymáshoz. De na, azok a bizonyos kilencvenes évek (és persze a korai kétezres évek) emlékei nem múlnak el nyomtalanul… Komolyra fordítva a szót, Scheller Virág aktív alkalmazója a brainspottingnak, amely tapasztalatai alapján sokaknak elsőre furcsa, illetve kevesen gondolják, hogy terápiás eljárásként is működtethető.

A brainspotting módszere azon alapszik, hogy a szem egy bizonyos pontra fókuszál a látótérben – ezt a „brainspotot” közösen találja meg a kliens és a szakember a terápiás alkalmakon. Bár kissé misztikusan hangzik, a technika valójában mély agyi rétegeket céloz meg, olyanokat, amelyek a tudattalan élményeket, blokkokat is tárolják.

„Ha megtaláljuk a megfelelő pontot, az segít beindítani az agyunk természetes öngyógyító folyamatait. Emellett azt tapasztalom, hogy ez a módszer kicsivel gyorsabb blokkoldást, traumafeldolgozást eredményezhet, mint más módszerek” – mondja a pszichológus. A terápiás folyamatot Virág egy találó képpel szemlélteti: „Olyan, mint amikor egy rendetlen könyvespolcot próbálsz átrendezni. Ez a polc tele van régi könyvekkel – traumákkal, emlékekkel, érzésekkel –, amikkel egy ideje nem foglalkoztál, feléjük sem néztél.

A megfelelő pontra fókuszálva azonban eszedbe jut az egész történet, és rájössz, hogy máshová kéne azt a könyvet tenned. Ahogy egyesével előveszed és újrarendezed őket, a polc egyre átláthatóbb lesz. Valami ilyesmi történik az elmédben is a brainspotting során.”

Digitális demencia kora: hivatalosan is ellustult az agyunk

Mikor segít igazán a brainspotting?

A módszert elsősorban traumák és PTSD kezelésére ajánlják – nem véletlen, hogy az EMDR terápiából fejlődött ki. „Lehet szó akár felnőttkori traumákról – balesetekről, sérülésekről, bántalmazásról –, akár gyerekkori elhanyagolásról vagy abúzusról: a brainspotting segít a traumatikus élményeket feldolgozni, az ebből adódó érzelmi nehézségeket oldani” – emeli ki a szakember.

De nem csak a súlyos traumák esetén lehet hatékony a módszer. Segíthet a gyász, a szorongás, pánikrohamok, pszichoszomatikus tünetek (pl. IBS, migrén), krónikus stressz, depresszió, motivációhiány és önbizalom-problémák feldolgozásában is. Scheller Virág szerint mindezen felül a brainspotting hasznos lehet azoknak is, akik próbáltak már más terápiás irányzatot, de úgy érzik, nem jutottak el igazán mélyre.

Nem beszélni kell róla – érezni kell

A brainspotting módszertana radikálisan eltér a hagyományos beszélgetős terápiáktól. „A módszer abból indul ki, hogy az érzések megrekedhetnek a testben, az emlékfeldolgozás beakadhat valahol. A szemmozgás révén mély agyi rétegeket érünk el, ahol ezek az érzelmi blokkok tárolódnak. Sokszor olyan emlékek is előkerülnek, amelyek nagyon pici korból származnak, így tudatos emlékek sincsenek róluk, vagy akár olyan élményekkel is dolgozhatunk, amiket nem tudtál szavakba önteni” – hangsúlyozza a pszichológus.

Virág terápiás gyakorlatában gyakran kombinálja a brainspottingot sématerápiával, ami a gyerekkorunkból magunkkal hozott sémákra és mintázatokra épít. „Van, hogy egy felnőttkori elakadáson dolgozunk, máskor gyerekkori traumák is előkerülnek – ilyenkor a két módszert párhuzamosan alkalmazom. Ha egy sématerápiás folyamatban elakadunk, nagyon jól működik egy-egy brainspotting ülés beiktatása.”

Negyven éve varázsolja szebbé a nők arcát - interjú Sipos Zita sminkmesterrel

A szakember fő célja, hogy úgy alakítsa ki az alkalmazott módszereket és gyakorlatokat, hogy a kliens igényeinek megfeleljen, és hogy közösen egy személyre szabott folyamatot tudjanak kialakítani.

Hogyan zajlik egy brainspotting ülés?

„Az első néhány alkalommal még csak ismerkedünk, körbejárjuk a problémát, célokat tűzünk ki közösen. Elmagyarázom, hogyan működik a brainspotting, és kipróbáljuk egy pozitív emlék felerősítésével – így a kliens biztonságos környezetben ismerkedhet a módszerrel” – magyarázza Virág.

Ezután kezdődhet a mélyebb munka. A terápiás alkalom során kiválasztanak egy témát vagy emléket a klienssel. Ezt követően meghatározzák a brainspotot – ehhez Virág egy pálcát használ, amit a kliens tekintete követ. A kliens ebben a szempozícióban marad, és figyeli, milyen emlékek, érzetek bukkannak fel ezen a ponton. Végül beindul az agy természetes feldolgozó mechanizmusa.