A többezer éves tetoválóművészet, ami aranykorát éli: ismerd meg a handpoke-ot

A handpoke – a kézi tetoválás – művészete, pontosabban annak eredete évezredekre vezethető vissza. Ma olyan, mintha aranykorát élné, hiszen egyre több tetoválóművész tér vissza az eredeti technikához, az alapokhoz. Vajon mi vonzza ehhez az embereket és miben más, mint egy gépi tetoválás?

Amikor még nem volt elektromosság és gépek, akkor is volt tű. Az ősi kultúrákban már időszámításunk előtt 5200 évvel is létezett a tetoválás, az egész világon elterjedve. A legtöbb esetben ezeknek extra jelentése volt a személyiséghez, kultúrához vagy törzsi hierarchiához kötve. Az eszközök, amikkel a tetoválást végezték, is folyamatosan változtak, például volt olyan tű, ami fából vagy épp csontokból volt faragva.

Ezeket az ősi eszközöket és technikákat van, hogy elszigeteltségben élő törzsek a mai napig használják. De nemcsak ők, hanem olyan helyeken is, ahol a tetoválógépek nem elérhetőek valamilyen szabályozás miatt – például börtönökben. Az 1930-as években az amerikai börtönkben különösen nagy jelentősége volt a különféle gangekhez kapcsolódó tetoválásoknak, amik személyes történeteket mondtak el.

A tetoválás csak az elmúlt pár évtizedben lett szélesebb társadalmi körben elfogadott, hiszen akik tetováltak voltak, azok sok esetben valamilyen szubkultúrákhoz tartoztak. Az utóbbi években azonban a handpoke technika már igazi kuriózum lett és egyre többen keresik, mert a művész sokkal jobban bele tudja vinni a személyes stílusát, és a végeredmény egy egyedi, egyszeri és megismételhetetlen alkotás lesz.

„Célom, hogy megmutassam a tetoválás művészetének lényegét” - interjú Kovács Hédával

+ 5

Handpoke vagy gépi tetoválás?

Természetesen mindkét technikához kell egy alkotó, aki ismeri a folyamatot és művészi szintre emeli azt. A legnagyobb különbség, hogy míg a kézi tetoválás közben egy vonal megalkotása sok-sok kis tűszúrás egymásutániságából lesz – ezért sokkal lassabb folyamat - , addig a gépi tetoválás másodpercenként százszor szúrja át a bőrt. Ugyan sokan azt gondolják, hogy a gépi tetoválás a kevésbé fájdalmas, de mivel a kézi technika nem tud annyira mélyre szúrni, ezért ezt kevéssé érezzük.

A költségét tekintve nincsen számottevő különbség a kettő között, ellenben a felszereltséget illetően jóval költséghatékonyabb a handpoke technika. Mindkét eljárás során ugyanúgy be kell tartani a nagyon szigorú higiéniai előírásokat, így tudjuk elkerülni a fertőzést.

Egyszerűség és tökéletlenség

Miért választja valaki ezt a technikát? Papp Virág tetováló művészt kérdeztük arról, miért tette le a voksát a handpoke technika mellett. Virág már több éve alkot ezzel a technikával és a @virageknal művésznév alatt tetovált már több száz embert az évek alatt, ez is mutatja a technika népszerűségét. „Már öt éve foglalkozom handpoke tetoválással és azért ezt választottam, mert alapvetően szeretem az analóg dolgokat. A filmre fotózást, a határidőnaplóba írást. Ebben a technikában is ez tetszett meg először, hogy nem egy elektronikai eszköz van a kezemben, hanem csak egyszerűen a tetováló tű. Az egyszerűsége és a technika tökéletlensége fogott meg.”

Virág azért választotta ezt a technikát, mert elmondása szerint ez illett a legjobban az alkotási módjához és a kifejezéséhez. Elmesélte azt is, hogyan lehet ezt a módszert kitanulni. „Covid időkben tanultam ki egy online tanfolyamra fizettem be magam, amit egy német tetováló csinált, mikor nem tudott dolgozni. Ez természetesen önmagában nem volt elég, rengeteg tetoválás kellett ahhoz, hogy ügyesebben bánjak a tűvel.”

Ebben az időszakban jellemzően igencsak megnőtt a handpoke alkotók száma, sokan fordultak az eredeti technikához és éledt új reneszánsza ennek a folyamatnak. Ám azt is tudni kell, hogy nem elég technikailag jól dolgozni, hanem kell egy stílus is, amivel tudják azonosítani az alkotót. Ezt nem lehet egyik iskolában sem megtanulni vagy Youtube videóról ellesni.