Te képes vagy válaszolni a „ki vagyok én?” kérdésre? Ha nem, talán te is identitásválságban szenvedsz

2025. január 14.
Az identitásunk sokféle rétegből áll, és nem ritka, hogy egy tragédia teljesen lerombolja azt
Az identitásunk sokféle rétegből áll, és nem ritka, hogy egy tragédia teljesen lerombolja azt
Fotó: Kuzmichstudio/Getty Images

Van egy képünk magunkról, amit hosszú éveken át őrizgetünk, ápolgatunk, mígnem jön egy szörnyű csapás, aminek hatására az a kép ripityára törik és rájövünk: fogalmunk sincs kik vagyunk igazából. Ez az identitásválság, amit sokan megtapasztalunk anélkül, hogy nevén neveznénk és hatékonyan megküzdenénk vele.

33 évesen hallottam először az identitásválság szót, miután a terapeuta közölte velem, hogy ez az egyik következménye annak a veszteségnek, ami engem ért. Egy rettenetes tragédia után teljesen elvesztettem önmagamat, a motivációmat, az életcéljaimat. Az egész személyem és létem megkérdőjeleződött. Amit egészen addig hittem magamról, hogy milyen ember vagyok, váratlanul semmivé lett. Egy feladat keretein belül megkérdezte ki vagyok és csak a nevemet bírtam kinyögni és azt, hogy „újságíró” meg „feleség”.

Most már belátom, ezek csak címkék, de nem ÉN vagyok. Emlékszem, kérdezte, hogy de mi, ki vagyok még, és képtelen voltam válaszolni, egy hatalmas sötétség volt előttem. Azóta hosszú utat jártam be, és még mindig nem mondhatom, hogy teljesen felépítettem magam, de az biztos: már teljesen új és szilárdabb alapokon áll az identitásváram, ami folyamatosan gyarapodik.

glamour plusz ikon Gondolj bele: te tudod, ki is vagy valójában? Így alakítsd ki az énképedet

Gondolj bele: te tudod, ki is vagy valójában? Így alakítsd ki az énképedet

Elképzelt énkép vs. valóság

Amikor megkérdezik tőlünk kik vagyunk, automatikusan a nevünket mondjuk vagy a foglalkozásunkat, ám ezekből valójában nem sok derül ki rólunk. Deborah Heise pszichológus rávilágított arra a Psychology Today oldalán: kora gyermekkorunktól kezdve arra vagyunk késztetve, hogy a címre törekedjünk. Az időtlen kérdés, amit a felnőttek feltesznek a gyerekeknek: „Mi akarsz lenni, ha nagy leszel?" A kérdés valójában egy életre szóló azonosulást tesz lehetővé a címmel.

Harsányi Kata pszichológus azt mondja, az önmagunkról alkotott képet több dolog is befolyásolja, például a kultúra vagy a társadalom, amelyben élünk. Ugyanannak a viselkedésnek más-más megítélése lehet a környezet szemében és ez hatással lehet arra is, hogyan ítélem meg magam. Például az ázsiaiak körében gyakori megoldás, hogy amíg a szülők dolgoznak, a nagyszülők gondjaikra bízzák a gyermekeket, akár úgy is, hogy közben egy másik országban élnek.

Vagy egy másik példa: mást jelent nőként vezető pozícióban lenni itthon és az arab térségben. „Emellett azt is fontos látnunk, hogy a legmélyebb önismeret mellett is lehetnek vakfoltjaink, vagyis olyan területek, amelyeket nem ismerünk magunkkal kapcsolatban és mások sem látnak rá, így visszajelzéseket sem kapunk. Például lehet elképzelésünk arról, hogy mit tennénk egy süllyedő hajón, de addig nem tudhatjuk biztosan, amíg nem kerülünk ilyen helyzetbe” – magyarázza a szakértő.

Ha egy személy jócskán kilép a komfortzónájából és olyasmiket tapasztal meg, amik távol álltak az addig önmagáról alkotott képtől, az kibillentheti az egyensúlyából és okozhat identitásválságot. A fenti példánál maradva: ha valaki azt gondolta magáról, hogy határozott vezető típus, ám azon a bizonyos hajón meg sem tudott szólalni, akkor bizony újra kell fogalmaznia, mit is gondol magáról, mire építi az önértékelését.

glamour plusz ikon Az univerzum törvényei ráébresztenek, hogy te irányítod az életed, már csak felelősséget kell vállalnod érte

Az univerzum törvényei ráébresztenek, hogy te irányítod az életed, már csak felelősséget kell vállalnod érte

Hogy lehet megbirkózni az identitásválsággal?

Az olyan életesemények, mint a munkahelyváltás, válás, állásvesztés vagy nyugdíjba vonulás identitásválsághoz vezethet, és feltesszük magunknak a kérdést: „Ki vagyok én?" és „Mit mondok az embereknek, amikor megkérdezik, mit csinálok?". Ezeknek a kérdéseknek nem kell ijesztőnek lenniük. Előbb a pubertáskorban, majd a nagykorúvá válás idején tapasztalunk identitásváltást, és felnőttként is rendszeresen megtörténhet velünk, gondoljunk csak a következőkre: első munkahely elvesztése, családi állapot változása, szülővé válás.

Szerepeink megváltoznak, ha egy új társ, munka vagy gyerek adódik hozzá vagy éppen kiesik a képből. A szerepeink változásával a címeink és a „mit csinálunk” címek is változnak, de nem szükségszerű, hogy ezek mindegyike teljesen lerombolja az identitásunkat, még akkor sem, ha életközépi-válságot vagy egzisztenciális-válságot tapasztalunk.Szerencsére csak a legritkább esetben omlik össze az egész kártyavár, hiszen normál körülmények közt nem is kártyavárként, hanem jóval stabilabb építményként működik az énképünk, amit egy-egy külső hatás sem tud lerombolni.

Ezt az „építményt” több réteg alkotja: ide tartoznak a jelentős életesemények, mérföldkövek, amikről úgy gondoljuk, meghatároznak minket, valamint a tulajdonságaink, a másoktól kapott visszajelzések vagy a céljaink is. És természetesen egyfajta iránytűként az értékrendünk is benne van” – magyarázza Harsányi Kata. Ha valaki úgy érzi, bizonytalan önmagában, hogy ki is ő, kezdje a pszichológus által javasolt néhány egyszerű gyakorlattal:

glamour plusz ikon A pozitív belső monológ az öngondoskodás fontos része, így lehetsz kedvesebb önmagadhoz

A pozitív belső monológ az öngondoskodás fontos része, így lehetsz kedvesebb önmagadhoz
  • Írja le azt a 10-10 pozitív és negatív tulajdonságot, amit a legmeghatározóbbnak tart önmagával kapcsolatban. Ha ez nem megy, válogasson tulajdonságokat egy listából. Emellett bátran kérjen visszajelzést másoktól is, lehetőleg más-más szerepkörből (pl. rokon, kolléga, volt osztálytárs, stb.).
  • Egy idővonalon sorra veheti élete legjelentősebb állomásait, egyszerűen a benyomásai mentén vagy kijelölt szempontokkal (legnagyobb sikerek, kudarcok; legpozitívabb és legnegatívabb élmények).
  • Illetve átgondolhatja azt is, milyen az a kép, benyomás, amit legszívesebben keltene másokban és milyennek nem akar semmiképpen sem tűnni. Ez a gondolatkísérlet segít meghatározni a legfontosabb értékeket és a (rejtett) elvárásokat is önmagával kapcsolatban.

Természetesen, ha hosszú távon is azt érezzük, képtelenek vagyunk egyedül megbirkózni az identitásválsággal, akkor ne habozzunk szakértőhöz fordulni.

Honnan tudhatjuk, hogy valóban megtaláltuk az identitásunkat?

Mint azt olvashattuk, az identitásunkat több tényező is meghatározhatja: a kapcsolataink, a társadalmunk, a környezetünk és a vágyaink. De miből tudhatjuk, hogy megtaláltuk önmagunkat, és nemcsak másoknak akarunk megfelelni egy újabb szereppel? „Nagyon hasznos, ha egy-egy (új) szereppel kapcsolatban megfogalmazzuk az elképzeléseinket, elvárásainkat.

Így tudatosabban vághatunk bele a feladatba. Ugyanakkor ez még nem elég, érdemes menet közben is monitorozni, hogyan is érzem magam: elégedett vagyok? Tényleg jól érzem így magam? Mitől lenne komfortosabb ez a szerep vagy helyzet?” – javasolja Harsányi Kata. A legtöbb esetben elég feltenni a kérdéseket és máris közelebb kerülünk önmagunkhoz, az önazonos működéshez. Ha valaki önazonos, akkor a legtöbb döntése mellett kiáll jó szívvel vagy akár évekkel később is jólesően tud visszagondolni egy-egy időszakra.

Sajnos a hétköznapok mókuskerekében ez gyakran kimarad az önellenőrzés, így ha valaki szeretne strukturáltabban foglalkozni az elégedettségével, érdemes valamilyen naplózási technikát kipróbálnia. De van egy még egyszerűbb megoldás is a szakértő szerint: beszélgessünk! „Ha szavakba öntjük a gondolatainkat, érzéseinket és erre még reakciót is kapunk, az segíthet formálni bennünk az önmagunkról alkotott képet, sőt, nehezebb élmények feldolgozásához is elengedhetetlen egy narratíva kidolgozása (képes legyek megfogalmazni, mi is történt velem és ez mit jelent rám nézve, ki vagyok én ezek után)” – mondja Kata.

glamour plusz ikon Mindig is volt bennem egy kényelmetlen érzés, hogy nem vagyok jó helyen - így találtam vissza önmagamhoz

Mindig is volt bennem egy kényelmetlen érzés, hogy nem vagyok jó helyen - így találtam vissza önmagamhoz

Miközben az identitásunkat igyekszünk meghatározni és felépíteni van valami, amit fontos észben tartani a pszichológus szerint: célszerű lehet az identitásunkra, önmagunkra úgy tekinteni, mint egy élő lényre, mint egy fa. Elég stabil, vannak gyökerei, vastag törzse, de soha nincs teljesen kész. Alkalmazkodnia kell a külvilághoz és bizony, ez időnként arra készteti, hogy új irányokat vegyen, újradefiniálja magát. Ettől persze nem semmisül meg teljesen. Egy nagy trauma talán teljesen megcsonkolja, de még így is képes kihajtani a gyökereiből.

A stabilitás sem lehet egy fix „késztermék”. Valójában akkor tudunk legjobban lenni, ha képesek vagyunk a rugalmas alkalmazkodásra. Próbáljunk nyitottak lenni érzelmileg, kerüljük a merev gondolati berögződéseket („Mindig kihasználnak”; „A legjobb, ha több lábon állsz”; „Erre születni kell”) és figyeljünk önmagunk szellemi, fizikai és lelki táplálására is. Ha ez megvan - ami valljuk be, nem is olyan könnyű feladat - akkor az identitásunkkal kapcsolatos kérdéseket is könnyebben meg tudjuk válaszolni” – mondja a szakértő.