„Ha nincs a World of Warcraft, sosem találom meg életem szerelmét”: három kapcsolat, ahol a közös hobbi hozta össze a párt

Van egy olyan tényező, ami fiatalabb és idősebb korban is összehozza az embereket, remek ismerkedési terepet biztosít az egyedülállók számára: ez a közös hobbi. Míg évekkel, évtizedekkel ezelőtt sokkal inkább a kártyajáték, a bridzsezés, a bingó, esetleg az olvasás hozta össze a szingliket, addig ma már szinte végtelen lehetőségünk van arra, hogy párt találjunk.

Beszélhetünk a közös sportolásról, a videójátékokról, de meglepő módon a mai napig közös terep lehet az olvasás, a könyvtárba járás. Mindenkinek az ismeretségi körében vannak olyan párok, akik valamilyen közös érdeklődésnek köszönhetően jöttek össze, házasodtak meg. A szabadidő együttes eltöltése összetartó erő lehet egy párkapcsolatban, hiszen az együtt megélt élmények közelebb hozhatják egymáshoz a szerelmeseket. Nem kell túl nagy dologra gondolni, elég egy koncert, ahol véletlenszerűen találkoznak vagy egy futóverseny, ahol szintén csak olyanok fordulnak meg, akik szeretnek mozogni. Ez már remek alap lehet egy hosszú távú románchoz.

Egy videójáték miatt költözött Hollandiába

Lívia és párja például a World of Warcraft által ismerkedtek meg. A lány emlékei szerint 2009 körül játszottak mindketten vele, de számára még nagyon új volt ez az egész világ, nehezére esett csontvázak ellen harcolni. De végülis megérte. Ott talált rá Sam, aki segített neki bővebben elmagyarázni, hogy mire kell figyelnie a játékban, ezt követően minden nap együtt játszottak. Éveken át szórakoztatták egymást, majd a lány 2014-ben látogatta meg először Samet két hétre Hollandiában - amiből aztán több hét lett.

A poliamor kapcsolatok lelki háttere: Lehet-e egyszerre több embert szeretni?

Olyan jól sikerült, hogy később a férfi jött Magyarországra. Évekig csak barátok voltak, végül 2014-ben jöttek össze. Ennek az évnek a végén Lívia kiköltözött Samhez, azóta is együtt élnek. A játék továbbra is közös pont számukra, néha még mindig leszoktak ülni a gép elé és felidézik az emlékeket vele. De szerinte inkább a gaming, ami a közös, nem kifejezetten a videójáték, majdnem minden nap munka után játszanak valamit kikapcsolódásként.

„Visszagondolva, ha nem lett volna a játék, valószínűleg nem találkoztunk volna soha, vagyis lehet, hogy valamilyen formában mégis, mert biztos vagyok benne, hogy sorsszerű volt az egymásra találásunk.” - tette hozzá Lívia, aki már tíz éve él Hollandiában, megtanulta a nyelvet, ott is dolgozik, és tíz év múlva is ugyanott látja magát. Semmit sem változtatna az élete ezen részén.

A sport volt az élete

A mozgás sokak számára elsődleges, hasonlóan érzett Sára is, aki kiskora óta imádott futni. Sosem űzte versenyszerűen, de rendszeresen járt futóversenyekre, félmaratonokra, sokszor csapatként álltak a rajtvonalhoz a barátaival. Az egyik ilyen eseményen ismerkedett meg párjával, Patrikkal.

„Ott álltam a rajtnál, de már akkor sem éreztem jól magam. Máskor is futottam már betegen, de sosem volt belőle komolyabb problémám. Ezen a bizonyos futóversenyen azonban nem bírtam sokáig. Valahol 5 km-nél jártam, amikor éreztem, hogy nem fogom végig bírni. Nem vagyok az a feladós típus, így vonszoltam magam még egy kicsit. Nem sok sikerrel. Patrik nem sokkal mögöttem jött és látta, hogy valami nagyon nem stimmel. Elkísért a következő frissítőpontig, ahol szerzett nekem vizet és néhány szőlőcukrot.” - idézte fel a lány a közel 5 éve történt eseményeket.

Mindenkinek megvan a maga szeretetnyelve - beszélgetés Zele Dorottya pszichológussal

Sára ezt követően nem ment tovább, de a fiú sem. „Úgy érezte, hogy nem kéne engem magamra hagynia. Mivel nem a győzelemért ment, hasonlóan hozzám, csak hobbiból futott, úgy volt vele, hogy nem ezen múlik az élete. Segített visszajutni a startig, ahol megfelelő segítséget kaptam az orvosoktól. Végig mellettem állt, mert egyedül voltam. Végül felhívtam édesanyámat, aki azonnal eljött értem. Patrikkal végig beszélgettünk, számot cseréltünk, a többi pedig történelem.”

A lány a végén viccesen hozzátette, hogy utána öt napig ki sem bírt kelni az ágyból. Sosem érezte magát ennyire betegnek, de valahol örült neki, mert a fiú minden nap írt neki és megkérdezte tőle, hogy van. „Nagyon sokat beszélgettünk egymással abban az öt napban. Mire végre jobban lettem, lefixáltunk egy randit. Egy kávézóba mentünk, ahol négy órán keresztül folyamatosan beszélgettünk. Ezt újabb és újabb randevúk követték, és azóta is együtt vagyunk.

Van egy kutyánk és most szeretnénk házat venni egy Budapesthez közeli faluban. A közös hobbi is megmaradt, hiszen most már együtt járunk versenyekre, együtt készülünk és edzünk, még a nyaralások alatt is.”

Egy elvonuláson találtak egymásra

Maya és István története 2022-ben kezdődött, a lány ebben az évben vált állandó önkéntessé a Budapest Bike Maffiánál, ahol azóta is dolgozik. Ennek az évnek az őszén egy céges balatoni elvonulás keretein belül ismerte meg Istvánt, aki a civil szervezet marketingjében segédkezett akkortájt. “2022 őszén egy 3 napos elvonuláson találkoztunk, 2024 szeptemberében összeházasodtunk, decemberben pedig megszületett a kislányunk.” - idézte fel Maya a két év eseményeit.

Hozzátette, hogy az esemény után Messengeren kezdtek el beszélgetni, egy hétre rá pedig már az első randijukat is megtartották. Mindez már történelem, hiszen azóta már egy egészséges kislányt nevelnek közösen és boldogan élik az életüket. Bár Maya most a babával van otthon, továbbra is a Budapest Bike Maffia tagja. Mielőtt megszületett a gyermekük, a kommunikációs részlegen dolgozott és nagyon várják vissza, amint készen áll rá.

Az intimitás nem feltétlenül a nagy gesztusokról szól, sokkal inkább a figyelem és az empátia számítanak, amik hétköznapi események kapcsán is megjelenhetnek

A férjével nagyon hasonló az érdeklődési körük, a zenei ízlésük, nem tartja kizártnak, hogy korábban már elmentek egymás mellett, csak nem vették észre a másikat. Úgy gondolja, hogy két év alatt szinte kimaxolták a kapcsolatukat, hiszen 2024 rendkívül sűrű volt a számukra. 10 év múlva is hasonlóan látja magukat. Boldog családként egy egészséges 10 éves kislánnyal.

Nem csak online lehet

Az utóbbi két történet mind azt bizonyítja, hogy ma már nem csak online lehet ismerkedni. Elég, ha kimozdulunk a négy fal közül és valahogy ránk talál az igazi. Ha más nem, remekül szórakozunk, ismerkedünk, barátkozunk, élményeket gyűjtünk. Sosem tudhatjuk, hogy hol lelünk rá a szerelemre. Lehet ez egy futóverseny, egy közös munkahely vagy a világháló segítségével akár a videójátékok világa.

De sokszor az is elég lehet, ha levisszük a kedvencünket a kutyafuttatóba, hátha ott futunk össze a Nagy Ő-vel.

A hasonló érdeklődésű emberek könnyebben megtalálják a közös hangot egymással, hiszen van hol elkezdeni a beszélgetést. Ott már úgyis kiderül, hogy mennyire vagyunk egy síkon a másikkal. Akivel már az elején gördülékenyen megy a társalgás, azzal már később sem lehet akkora nehézség a kommunikáció. Utóbbi pedig mint tudjuk, minden kapcsolat alapja.