előfizetésem
Hírlevél
6 elutasítás, ami ha nem történik meg, a világ ma nem itt tart
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a legsikeresebb embereket elkerülik a kudarcok, hogy őket sosem utasítják el, hogy nekik senki nem mond nemet. Pedig nem ritka, hogy a saját tehetségüket kérdőjelezi meg a szakma, vagy hogy a saját cégük fordít nekik hátat. Mit kezdenek ilyenkor? Mit kezdenek a világ leghíresebb személyei a kudarcokkal? Talán meglepő lesz a válasz: erőt merítenek belőle. Mutatjuk is, hogyan.
Mondják: a kudarcok megerősítenek. De amikor nyakig benne vagyunk, valahogy nem ez jut eszünkbe a kudarcokról. Inkább csalódottságot, szomorúságot és kiábrándultságot érzünk, arra pedig egy kicsit sem gondolunk, hogy egy nehéz helyzet erősebbé tehet. Hogyan is tehetne? Az elutasítás hallatán egy épeszű ember nem fogja rózsaszínben látni a világot. Holott a kudarcok igenis megedzenek, és igenis segítenek abban, hogy jobbak legyünk. Mert az embert így teremtették: megbotlik, egy darabig földön marad, aztán feláll, és tovább megy - ki tudja, milyen messze.
A hétköznapi kudarcok láttán talán nehéz elhinni ezt az optimista képet, ezért gyűjtöttünk össze néhány híres kudarcot, amelyek láttán még egy nehezebb időszakban is elhisszük: mindig van tovább.
Walt Disneynek nem volt elég fantáziája?
„Önben nincs elég fantázia” - így szólt az ítélet, amikor a fiatal Walt Disneyt elbocsátották egy kansasi újságtól, mondván ő csak egy álmodozó, akit nem érdemes komolyan venni. A kudarcot csak tovább fokozta, hogy ez volt az első munkahelye a konzervgyár után, ahol húszas évei elején dolgozott. Vagyis az elbocsátás egyet jelentett a szakma teljes elutasításával, lévén hogy nem volt referenciája grafikusként.
Beletelt egy kis időbe, mire a pályakezdő grafikus újra munkát keresett, ebben az időszakban alkotta meg ikonikus mesefiguráit, hogy aztán rajzfilmkészítőként megpályázzon egy újabb munkát. A történet folytatását ismerjük. Walt Disney hamarosan a világ egyik legismertebb rajzfilmkészítője és producere lett, létrehozta a Disneyland vidámparkot, és fivére, Roy O. Disney segítségével megalapította a Walt Disney Companyt. A világ ma már tudja, milyen súlyos tévedés volt a kansasi újság elutasítása, de ki tudja, ha nincs ez a kudarc, talán Walt Disney soha nem alkotja meg Mickey egeret, Dumbót vagy Donald kacsát.
Hogyan lett a szexuálisan bántalmazott Oprah Winfreyből „minden média királynője”?
Oprah Winfrey nem való a képernyőre?
Ma egy dollármilliárdos médiabirodalommal büszkélkedhet az a televíziós műsorvezető, akit első televíziós munkájából kirúgtak. Az elbocsátásáról döntő vezetőség arra hivatkozott, hogy a lány egyszerűen nem való képernyőre. Oprah ekkor hírolvasó volt, pontosabban szeretett volna hírolvasóként dolgozni, de hiába. Szerencse, hogy túl fiatal és túl forrófejű volt, amikor szembesítették az elutasítással, különben talán soha nem ismerjük meg tehetségét. A kudarc hatására a pályakezdő műsorvezető sorra kopogtatott a televízióknál, csak hogy megmutassa, igenis képernyőre való. Már tudjuk, hogy neki lett igaza.
A The Beatles nem való a show businessbe
1962-ben a Decca Records történelmi hibát követett el: nem szerződtették a Beatlest, mert szerintük a bandának semmi keresnivalója a könnyűzenei szcénában. A fiúk pedig egy rövid időre elhitték, hogy nekik itt bizony befellegzett. Hogy ki ragaszkodott a folytatáshoz? Erről megoszlanak a vélemények, mindenesetre annyi biztos, hogy a kudarc után John Lenon és bandája nem adta fel a próbálkozást. Végül a lemezcég, aki elsőként szerződött velük, milliókat keresett. Az elutasított zenekarból éveken belül a világ egyik legismertebb zenei formációja lett, amely ráadásul újradefiniálta a popkultúrát.
Steve Jobs nem jó cégvezető?
1985-ben, tíz évvel az Apple megalapítása után Steve Jobsot eltávolították a cég éléről. A magyarázat a következő volt: ez az ember nem való egy informatikai cég élére. Steve maga is elhitte az érveket, azonban a vezetői ambíciókról nem tett le, és nem sokkal az elbocsátás után megvásárolta a Pixart, amit sikerre vitt. Ez kellett ahhoz, hogy az Apple később visszahívja. A cégvezető pedig mindenáron bizonyítani akart, és rövidesen megalkotta az iPodot, az iPhone-t, valamit az iPadet. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ez a kudarc egyszer és mindenkorra megváltoztatta az informatikapiacot.
Mikor és ki döntötte el, hogy csak a férfiak játszótere lehet a Star Wars és a képregényes univerzumok?
Michael Jordan túl gyenge a csapathoz?
A világ talán legismertebb kosárlabdázóját a középiskolai csapatából is kivágták. A fiatal Michael Jordan akkor szinte összetört: sírva ment haza, és úgy érezte, hogy nincs helye a sport világában. De nem adta fel. A kudarc hatására még keményebben kezdett dolgozni, és minden idejét annak szentelte, hogy jobb legyen. Sikerült neki, nem is akárhogy, ugyanis később hatszoros NBA-bajnok lett, sportikon, aki a Nike márkát is új szintre emelte. Később ő maga mondta, hogy több mint 9000 dobást hibázott el karrierje során. Több mint 300 meccset elveszített. 26 alkalommal rá bízták a győztes dobást, és elrontotta. Újra és újra és újra elbukott, és pontosan ezért lett ennyire sikeres.
J.K. Rowling történetét senki nem olvasná?
Az egyedülálló anya, aki szociális segélyből nevelte gyermekét, szabadidejében megálmodott egy varázslatos világot. Hogy némi pluszt tehessen az asztalra, elküldte egy kiadónak, ám azonnal visszautasították. Majd elküldte még egynek és még újabb tíznek, de mindenhol ugyanazt a választ kapta: a Harry Pottert nem érdemes kiadni, mert nem olvasnák. Végül a tizenharmadik kiadó bólintott rá a kéziratra, és az egyedülálló anya nemcsak némi plusz betevőt szerzett, hanem világra szóló sikert. Ehhez pedig nem egy, hanem tizenkettő kudarc kellett.
Ezek a történetek is igazolják, hogy egy kudarc után nem érdemes feladni.
Mert lehet, hogy ma épp visszautasítanak, és meglehet, hogy holnap is, de talán csak azért, hogy holnapután sokkal-sokkal jobb legyen.