Online csalás áldozata lettél: hogyan tovább, ha már megvan a baj?
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az online világ tele van lehetőségekkel: soha nem volt még olyan egyszerű információhoz jutni a világtörténelem során, mint napjainkban! A lehetőségek kifogyhatatlan tárháza azonban veszélyekkel is jár, különösen, ami a pénztárcánkat illeti. Szakértővel jártunk utána, mit tehetünk, ha pénzügyi csalás áldozataivá váltunk.
Az internet világában nap mint nap pénzügyi tranzakciókat hajtunk végre: vásárolunk, bankolunk, ezzel pedig gyakran érzékeny adatainkat közvetítjük. Míg a digitális tér számos előnyt kínál (jóval gyorsabb, és sokszor gördülékenyebb is online az ügyintézés), jó, ha tudjuk, hogy rosszindulatú felhasználók is léteznek a digitális térben, akik előszeretettel használják ki a hiszékeny, gyanútlan felhasználókat. Az online pénzügyi csalások sokféle formában jelentkezhetnek, a „profik” pedig gyakran olyan trükkökkel operálnak, amelyek még a legóvatosabb embereket is megtéveszthetik. Mit tehetünk, ha azt észleljük: baj van? Biró Gabriella kiberbiztonsági szakértő volt a segítségünkre a kulcslépések feltérképezésében.
Az első sokk
„A kárcsökkentés a legfontosabb” – húzza alá az online visszaélések egyik legfontosabb tételét Biró Gabriella, amikor arról kérdezem, mi a „megfelelő ügyintézés menete”, amikor észleljük, hogy csalás áldozatai lettünk. A szakértő szerint ilyenkor az a prioritás, hogy próbáljuk megakadályozni, hogy az összes pénzünk eltűnjön a kártyánkról vagy bankszámlánkról. Emiatt fontos, hogy azonnal jelezzük a banknak a visszaélést! (Ezzel megelőzhetők a további károk, egyúttal – talán – még a pénzünk is visszaszerezhető.)
Fontos kitétel, hogy mindig ott érdemes először jelezni a „hibát”, ahol a pénzmozgás történt: legyen szó akár online piactérről, vagy fizetési szolgáltatásokról. A szakértő szerint a kárcsökkentés miatt érdemes lehet zároltatni a kártyánkat, bankszámlánkat. „Ha használunk banki mobil alkalmazást, vegyük le 1 forintra a kártyalimitet! Fontos tudnivaló, ha jelezzük a banknak, hogy zárolja a számlánkat, akkor mi sem fogunk tudni belépni a banki mobilalkalmazásba, ezért érdemes egy képernyőképet készíteni az egyenlegünkről, és a korábbi tranzakcióinkról, hogy azt később – amennyiben történik feljelentés – a rendőrség rendelkezésére bocsáthassuk,” – magyarázza a legfontosabb lépéseket Biró Gabriella.
Mikor érezhetjük végre magunkat biztonságban az online piactereken?
Bár laikusként azt gondolhatnánk, hogy az online pénzügyi csalások csak a társadalom egy megadott szegletét – különösképp az idősebb generációt – érintik, tévedünk: a szakértő szerint mindenki érintett a kérdésben. „A fiatalok a befektetési tanácsokkal járnak leggyakrabban pórul, a középkorú réteget főképp az online piactereken keresztül érheti támadás, az idősebbeket pedig a banki csalások érintik jobban. Az sem jelent feltétlen »védettséget«, ha az illető informatikus: számtalan olyan esetről tudok, ahol szakemberek is csalás áldozataivá váltak.”
A feljelentés menete
Miután megtörtént a banki bejelentés, érdemes mihamarabb a rendőrséghez fordulni. A szakértő szerint nagyon is megéri feljelentést tenni az ilyen ügyekben, mivel – a Mátrix Projekt keretein belül – mára már nemcsak a fővárosban, hanem a vármegyékben is kialakítottak olyan szakértői csapatokat, akik specifikusan ilyen bejelentésekkel foglalkoznak. (Bejelentést egyébként ugyanúgy telefonon, e-mailen vagy személyesen lehet tenni, mint bármely más ügyben.)
Bár tény, hogy sok dolog szerencsés együtt állása kell ahhoz, hogy viszont lássuk a bankszámlánkról illetéktelenül leemelt összeget, a gyorsaság kulcstényező lehet az ügyben. „Ha azonnal jelezzük a bank felé, hogy illetéktelenek fértek hozzá a bankszámlánkhoz, van esély arra, hogy a bank megállítsa és visszahívja a tranzakciót. Ugyanígy a gyorsaság elve kell érvényesüljön a rendőrségi feljelentések esetén is, mivel ha a rendőrség ilyenkor azonnal felkeresi a bankot, az jogalapot képez a banknak arra, hogy visszatartsa a pénzt. (Ezt „szimpla” esetben nem tehetné meg,)” – magyarázza a szakértő.
Noha nincs pontos adat arra vonatkozóan, mennyire tekinthetők gyakorinak az online csalások, Biró Gabriella szerint gyakrabban fordulnak elő, mint azt gondolnánk. Nehezítő tényező, hogy – a szégyen-faktor miatt – gyakran súlyos tabuk övezik a károsultak részéről a csalásokat: „tipikusan a romantikus csalások azok, amikor az áldozat inkább hallgat és nem megy rendőrségre,” – teszi hozzá. Biró Gabriella az MNB pénzforgalmi statisztikai idősoraira hivatkozva állítja: 2024 harmadik negyedévében több, mint 14.000 online csalást érintő sikertelen kísérlet történt (ez csak azoknak a visszaéléseknek a száma, amelyekről a bankok tudnak), ezen felül pedig nagyjából 4800 volt sikeres. (Ennek értéke közel 6 milliárd forint.)
„Sosem tudhatjuk, melyik eszköz gyűjt rólunk adatokat” - Mégis hogyan védekezhetünk az adathalászok ellen?
Áldozatsegítés és tájékozódás
„Köszönhetően” annak, hogy egyre gyakoribbá válnak az online csalások, egyre több olyan platform és közösség alakul, amely az edukációt és az áldozatsegítést tűzte ki céljául. A 2022-ben létrejött Kiberpajzs kezdeményezés weboldalán számos olyan információ található, amelyek óriási segítségként szolgálhatnak a „tűzoltásban”. (A főoldalon fellelhető „visszaélés áldozata lettem” menüpont például lépésről lépésre végigvezeti a károsultakat azon, mi a teendő.)
Az Igazságügyi Minisztériumon belül működő Áldozatsegítő Központban nemcsak megértő fülekre, hanem összetett segítségre is számíthatunk: azon kívül, hogy a szakértők elmagyarázzák, mi a teendő online pénzügyi csalás esetén, a károsultak pszichológiai tanácsadást és anyagi segítséget is igénybe vehetnek. (Erről bővebb tájékoztatás a vansegitseg.im.gov.hu oldalon lelhető fel.)
Ami a megelőzést illeti, Biró Gabriella szerint
- első körben érdemes gondoskodni a technikai eszközök biztonságáról: egy naprakész antivírus szoftver és spam-szűrő alapkellékei ennek! Telepítsük az aktuális biztonsági frissítéseket és ahol csak lehet, használjunk két faktoros hitelesítést!
- Másrészt minden alkalommal gondolkodjunk, mielőtt bárkinek megadnánk a banki adatainkat. Mérjük fel, melyek azok az adatok, amelyekre például egy utaláshoz egy másik félnek szüksége lehet! (Senki nem kérheti el például a bankkártyánk kódját, amikor egy nekünk szóló utalásról van szó.) Intő jel lehet, ha az illető sürgetően lép fel velünk szemben. A bankok soha nem helyezik nyomás alá az ügyfeleiket!
- Legyünk nagyon gyanakvók a különböző online piactereket és befektetési platformokon! Ezeken a digitális tereken különösképp figyeljünk oda arra, milyen adatokat adunk meg másoknak.
- +1 hasznos tanács: a kulcstevagy.hu oldalon a leírtakhoz hasonló, edukatív tartalmak találhatók meg!
A pénzügyi csalások elleni védekezés egyik legfontosabb eleme a tudatosság. Minél inkább tisztában vagyunk a leggyakoribb átverési módszerekkel, annál nagyobb eséllyel kerülhetjük el őket. Ne hagyjuk, hogy a digitális világ adta kényelmetlenségek és gyorsaság hatására figyelmetlenek legyünk! Tartsuk szem előtt, hogy ha valami túl szép, hogy igaz legyen, akkor valószínűleg nem is az. Mindig legyünk körültekintőek, és ne habozzunk ellenőrizni minden pénzügyi tranzakciót, mielőtt véglegesen rábólintanánk. A biztonságos online pénzügyek kulcsa a tudatos választásokban és a folyamatos tájékozódásban rejlik. Vigyázzunk magunkra és a pénzünkre!