előfizetésem
Hírlevél
„A megjelenés nem csak személyes ügy, hanem szociális valuta”
Kimondva, kimondatlanul, de mindannyian érezzük, főleg a mai kirakatvilágban: igenis lényeges a kinézetünk. A kérdés inkább az, hogyan viszonyulunk a testünkhöz, hol húzódik a határ a megjelenésünk egészséges fejlesztése és a beteges vékonyságra törekvés általi elsorvadás között. Bereczki Enikő generációkutató és mentálhigiénés szakember segítségével feltérképezhetjük a testképzavar témakörét, miközben ráébredünk, hogy ez a betegség sokkal mélyebbre mutat, mint a filmekben látott ábrázolása.
A testképzavar görbe tükre
Először is fontos különbséget tenni a testképzavar és a testelégedetlenség között. Utóbbit szinte mindenki tapasztalta már élete során. Tipikusan ide sorolandók a kisebb-nagyobb, de sokszor csak saját magunk által látható tökéletlenségek, mint néhány plusz kiló, vagy egy nem tetsző orr. Bereczki Enikő elmondta, hogy a testképzavar ezzel szemben a WHO meghatározása szerint egy pszichés zavar, amely során a személy torz képet alkot saját testéről, és ez a torz észlelés jelentősen befolyásolja a hangulatát, viselkedését és életvitelét.
A testképzavar legsúlyosabb formáiban akár életveszélyes evészavarokhoz, önsértéshez vagy súlyos depresszióhoz is vezethet, amely orvosi és pszichológiai beavatkozást igényel. A testképzavar specifikus típusai például az anorexia nervosa és a bulimia nervosa, amikor súlyos étkezési zavarok jelennek meg az egyénnel kóros soványságot célozva. Ide tartozik továbbá az izomdiszmorfia, amely főleg a férfiaknál jelentkező, a test „vékonyságára és izomhiányára” irányuló probléma, vagy épp a testdiszmorfiás zavar, amikor az egyén egy-egy konkrét testrészét látja torznak, miközben az mások szemében arányosnak bizonyul.
Tükröm, tükröm, mondd meg nékem, mindenki testdiszmorfiás zavarral küzd e vidéken?
„Képzeljünk el egy fiatal lányt, aki normál testsúlyú, mégis minden tükörbe nézéskor egy »körvér lány« képe néz vissza rá. Emiatt szorong, kerüli a strandot, nehogy fürdőruhában lássák, extrém, egészségtelen diétába kezd, vagy túlzásba viszi az edzést. Ez már túlmutat a hétköznapi elégedetlenségen. Az anorexia pedig olyan komplex folyamat, amely nemcsak a testet, hanem a pszichét is mélyen befolyásolja, és mindenképpen szakszerű kezelést igényel.”
A hiteltelenség filtere
Az idő és a kultúra nagyban befolyásolja, hogy éppen milyen testképet idealizálunk, viszont jelenleg a nyugati kultúrában e téren egyértelműen a közösségi média diktál. Az elmúlt évtizedekben jelentősen erősödő szociális média mindenkire nagy hatást gyakorol, különösen a Z generáció tagjaira.
A mai tinédzserek és fiatal huszonévesek beleszülettek az online térbe, és egy olyan világban nőttek fel, ahol a külső megjelenés szinte azonnali értékmérővé vált.
A folyamatosan jelenlévő »tökéletes testek« látványa torzítja az önképet, növeli az összehasonlítgatást, és gyengíti az önértékelést. A rejtélyes Z generáció című könyvemben részletesen írok arról, hogy a fiatalok számára a közösségi média világában az elvárt külső megjelenés válik a legnagyobb nyomásforrássá. Az irreális szépségideálok és a lájkok alapján mért »érték« gyakran háttérbe szorítja a valódi életben nyújtott teljesítményt, súlyos következményeket vonva maga után a testképzavarra és evészavarokra nézve” - hangsúlyozta Bereczki Enikő.
Az intuitív étkezésbe akár egy hamburger is belefér! - Interjú Kurucz Salome táplálkozástudományi szakemberrel
Hozzátette, hogy sajnos a testképzavarok egyre korábbi életszakaszban, akár már a prepubertás korban kialakulnak, amelynek egyik fő oka a közösségi média helytelen használata. „A legfiatalabbakat meg kell tanítani kritikusan gondolkodni és tudatosan használni a médiát, hogy képesek legyenek felismerni a közösségi médiában látható torz képeket, amelyek nem ritkán photoshoppolva vagy filterekkel manipulálva kerülnek nyilvánosságra.”
„Megvan már a nyári formád?”
Óhatatlanul is szembe találjuk magunkat a „hogyan fogyj le egy hét alatt”, vagy az „ezzel a csodaszerrel Te leszel a legkívánatosabb” típusú hirdetésekkel. A szakember úgy fogalmazott, hogy „a megjelenés nem csak személyes ügy, hanem szociális valuta is”, hiszen a kortárs csoportokban az egy közösséghez való tartozást gyakran az egyén megjelenése határozza meg, amelyet nem ritkán a közösségi médiában látott trendek befolyásolnak.
Statisztikák alapján a testképzavarban szenvedők hetven-nyolcvan százaléka nő, azonban a férfiak esetén is növekvő tendencia figyelhető meg, főleg a fiatalabb korosztály esetén. Hölgyek esetén a „vékony test” az idealizált, míg az urak a minél „szálkásabb, izmosabb” testet tartják követendő példának. A testünkkel kialakított viszonyunk számos területen meghatározó, köztük az identitásunk szerves részét képzi.
A Z-én időm podcast testképzavarral foglalkozó epizódjában Dr. Pászthy Bea pszichoterapeuta szakorvos megfogalmazása alapján „nagyon sok fiatal úgy érzi, hogy ő valójában semmi, hogy a világ egy megfoghatatlan valami, és ő a semmit éli meg. Szerintem nincs félelmetesebb, mint a semmiben létezni. Az anorexia ezzel szemben egy kézzelfogható valami, amiért »harcolni« lehet.
Ha a motiváció irányát, amelyet egy anorexiás a test lefogyasztására fordít, jó irányba tereljük, akkor nem az anorexiát választja majd identitásaként, hanem egyéb dolgokat, önfejlesztő, kreatív módon. Az anorexia nagyon nagy erőre vall, hiszen képes küzdeni, csak eddig rossz volt az irány és az üzenet. Meg kell mutatni, hogy az identitás nem a test lesoványításában rejlik, nem ezzel találja meg a helyét a világban, nem ezzel válik érvényessé, hanem például azzal, hogy kreatív alkotó munkát végez vagy segédkezik egy kisállatotthonban.
Nagyon sokféle módja van az önigazolásnak, és nem ez a betegség az, amivel ezt meg kell tenni.
Kontroll vagy egészség?
A mindennapok során sokszor csak sodródunk az árral, amely ide-oda dobál minket a munka, az elvárások és az egyéb feladatok tengerén. Joggal ragaszkodunk hát foggal-körömmel az életünk azon részeibe, amelyek fölött miénk a kontroll, és tipikusan ilyen a fogyás kérdésköre is. Rengeteg testképzavarral küzdő számára a látható, többnyire csak önmagukon múló változás drogként hat, hiszen ők maguk „ráfüggnek” a kontroll érzésére, miközben az egészségük rohamosan hanyatlik.
Bereczki Enikő kiemelte, hogy ezen pszichés zavar minél korábbi megállapítása és kezelése kulcsfontosságú, mivel számtalan élethosszig tartó következménnyel járhat, ha figyelmen kívül hagyjuk. Az evészavaros szövődmények közé tartozik a kopaszodás, az egyes testrészek extrém mértékű szőrösödése, a fogak roncsolódása, a hőháztartás felborulása, a súlyos reflux, a depresszió és egyéb függőségek kialakulása.
„A legfontosabb üzenet talán az, hogy nem a testünket kell megváltoztatnunk, hanem a hozzá fűző viszonyunkat. A média- és testtudatosság fejlesztése, a sztereotípiák lebontása és a pozitív testbeszéd mind-mind segíthetnek abban, hogy a fiatalok ne csak „túléljék” a testüket, hanem jól érezzék benne magukat.”