előfizetésem
Hírlevél
Tudtad, hogy minden nagyobb török városban van Magyar utca?
Törökország alig kétórányira van repülővel, mégis olyan, mintha egy másik világba érkeznénk meg - egy furcsán ismerős, de mégis másik környezetbe. Az európai, arab és ázsiai tradíciók, kultúrák és gasztronómiai hagyományok tökéletesen keverednek a két kontinensen elterülő országban.
Három különleges törökországi helyet mutatunk be, ahol mi magyarok igazán otthon érezhetjük magunkat.
Tengerre néző székelykapu
Törökország európai oldalán, a Márvány-tenger keleti partján fekszik Tekirdag városa, magyarul Rodostó. Ismerősen cseng a neve az általános iskolai történelemórákról: a XVIII. század elején II. Rákóczi Ferenc fejedelem itt élt száműzetésben. A magyar emigrálás szimbólumává vált Rákóczi 1735-ben meghalt, egy rendkívüli emberekből álló csoport a mai napig őrzi az emlékét. Az egyik, örökösen kék tengerre néző utcában a magyar turisták számára ismerős látvánnyal találkozunk: egy eredeti székelykapuval, ami a Magyar utca elejét és a II. Rákóczi Ferenc-emlékház és múzeum helyét jelzi.
A korszellemhez hűen felújított és régi csillogását felélesztve restaurált emlék ház megidézi a fejedelem rezidenciájának hangulatát, és izgalmas betekintést enged a múltba. Az emlékházat a török Ali Kabul vezeti, aki több évtizede találkozott először a magyar kultúrával, ami azóta szenvedélyévé vált, köszönhetően veszprémi születésű feleségének is. Ali tagja a Rodostói Magyar Közösségnek, amely elkötelezett a helyi magyar kulturális emlékek megőrzése iránt.
Megmásztam az Olümposzt és mindenkinek receptre írnám fel
A Magyar utcában sétálva még több másik korhűen restaurált házzal találkozhatunk, amelyekben minikiállításokat szerveznek a Magyarország iránt érdeklődőknek. Ali és csapata egyik nagy büszkesége, hogy közel tízévnyi kampányolás után a helyi város vezetés engedélyezte a városi parkban egy II. Rákóczi Ferenc-szobor és egy Mikes Kelemen-kopjafa installáció felállítását, amelyek nem csak az odakirándulók, hanem a helyiek körében egyaránt népszerű látványosságok. A tartalmas városnézés után egy étteremben pedig megkóstolhatjuk Ezo menyasszonylevesét, a népszerű köftefasírtot, és természetesen a helyi rakit is.
Török vidék, magyar relikviák
Akik gyakran járnak Törökországba, legyintve szokták mondani: Törökország Isztambul után kezdődik! Érdemes tehát útra kelni és felfedezni a Márvány-tenger nyugati part szakaszát is. Isztambultól két óra kocsiútra érjük el Izmitet, a pesmek török édesség hazáját. Az ínyenc falatok mellett azonban más érdekességet is tartogat számunkra, például az idemenekült XVII. századi főnemes és kuruc hadvezér, Thököly Imre emlékházát.
A magyar kulturális örökségért felelős intézményeket, mint az emlékházat és múzeumot, illetve a Karatepe faluban lévő, Zrínyi–Thököly házaspár előtt tisztelgő emlék művet, a rodostói lelkes hagyományőrzőkhöz hasonlóan, Izmitben is egy maroknyi helyi férfi fogja össze és egyengeti. Bár Thökölyt és Zrínyi Ilonát Isztambulban temették el, de Izmitben még mindig büszkék arra, hogy egyszer ott éltek, az ő városukban.
Isztambul a nagy bazáron túl
Aki megérkezik Isztambulba, azt azonnal magával ragadja a forgatag, és nem ereszti! A korábbi török főváros a világon egyedülállóan két kontinensen terül el – ez érződik a várost járva. Isztambul európai, óvárosi kerületei adnak otthont többek között a Nagy Bazárnak és a Hagia Szophiának. A ma mecsetként látogatható épület valaha a világ legnagyobb keresztény templomának épült, neve annyit jelent: nagy bölcsesség.
A monumentális imahely közel ezerötszáz éves fennállása során több újjászületést is megélt, az iszlám szakrális feliratok mellett még mindig látni a bizánckori aranyból kirakott, Jézust ábrázoló mozaikokat is. A szemfüles látogatók pedig igazi különlegességet találhatnak az emeleten kopottan, de még fel ismerni Árpád-házi Szent László király lányának, Piroskának portréját, akit Törökországban adtak férjhez, és ott már Irén hercegnőként szólították
– a róla készült mozaik a legrégibb magyar női ábrázolás a világon.
Az óvárost magunk mögött hagyva, a Boszporusz másik oldalán is akadnak olyan képtelennek hangzó történelmi örökségek, amiket egyszer mindenkinek látnia kellene. Egy álmos zsákutcában találni a tűzoltómúzeumot, ami Széchenyi Ödön, azaz Ödön Pasa örökérvényű szellemi hagyatékának ünnepléseként épült. Széchenyi István fia Londonban tanult tűz oltónak, majd 1873-ban megbízták az isztambuli tűzoltóság felállításával. Korát meghaladó innovációval alapította meg az intézményt és képezte ki a tűzoltókat, amiért a város mai napig hálás neki.
Törökország a plasztika új fellegvára, csak a kockázatokról feledkeznek meg sokan
Rengeteg felfedeznivalót rejt
Az isztambuli felfedezésre váró helyeket és élményeket rejtegető várost képtelenség egy lélegzetvétellel felfedezni, és még a helyiek sem vallják, hogy ismernék a várost. „Számomra Isztambul sosem lesz unalmas” – meséli Husszein, aki több mint ötven éve él ott, és több évtizede foglalkozik városnéző túrák szervezésével. A török városokban kalandozva két dolog szembetűnő: a törökök nagyon szeretik a finom ételeket és nagyon kedvelik a magyarokat.
A helyiek mezék, dolmák, pisztáciás katmerek, sült irmik, halvasikok, kebabok, baklavák és gőzölgő teák, valamint csodálatos kardamomos kávék felett meséltek szenvedélyesen hazáink bámulatos történelmi összefonódásáról és a páratlan „rokoni” kapcsolatról, ami összeköti a két népet. Arra a kérdésre pedig, hogy az alapvetően patrióta törököknek vajon miért ennyire fontosak a magyarok, hogy szinte az összes nagyobb török városban találni Magyar utcát, Husszein adja meg a választ: „nekünk a magyarok testvéreink. És a testvérekre figyelünk, nem felejtjük őket.”