Elbűvölő szépség, csodálatos tehetség, hullámzó testi-lelki egészség és tragikusan rövid karrier - Vivien Leigh páratlan élete
Vivien Leigh az amerikai irodalom két leghíresebb karakterét Scarlett O'Hara-t és Blanche DuBois-t alakítva érte el a filmes halhatatlanságot. Lelki és testi betegségei ellenére folyamatosan próbált vagy fellépett, mert akárhányszor megrágta és kiköpte a sors, mindig felállt.
Az 1939-ben megjelent Elfújta a szél a mai napig a leghosszabb alkotás, ami valaha Oscart nyert a legjobb film kategóriában. Már a megjelenésekor is óriási siker volt mind a pénztáraknál, mind a kritikusoknál, napjainkra pedig kultuszfilmé avanzsált. Női főszereplője, a gyönyörű Vivien Leigh arról lett híres, hogy ezernégyszáz másik színésznőt legyőzve megszerezte Scarlett O'Hara szerepét és huszonöt éves létére kellett egy tizenhat éves lányt alakítania.
A színésznő élete, ami tele volt drámai csúcsokkal és mélypontokkal, ugyanolyan színes és viharos volt, mint Scarletté.
Komáromi Alexandra: „India és az indiai tánc segített abban, hogy elfogadjam roma származásomat”
Már gyerekkorában kijelentette, hogy híres lesz
Vivian Mary Hartley néven született 1913. november 5-én az indiai Darjeelingben, egy angol tőzsdeügynök Ernest Richard és Gertrude Mary Frances egyetlen gyermekeként. A család visszatért Angliába, amikor Vivian hat éves volt. Egy évvel később a koraérett lány bejelentette osztálytársának, hogy „híres lesz”. Így is történt.
Tinédzserként Vivian Angliában, Franciaországban, Olaszországban és Németországban járt iskolába, és folyékonyan megtanult franciául és olaszul. A Királyi Színművészeti Akadémián folytatta színészi tanulmányait, de tizenkilenc évesen átmenetileg felfüggesztette karrierjét, amikor férjhez ment Herbert Leigh Holman ügyvédhez, és megszületett a lányuk. Keresztnevében az „a”-t a kevésbé használt „e”-re cserélte, hogy izgalmasabbá tegye és férje vezetéknevével egészítette ki egy elbűvölőbb művésznév megalkotásához.
Vivien Leigh 1935-ben debütált színpadon és képernyővásznon egyaránt. Felnőttként hihetetlen képességgel áldotta meg a sors a szépségen és tehetségen kívül: fényképes memóriával rendelkezett, ami azt jelenti, hogy egy-két átolvasás után a darab, illetve a forgatókönyv minden sorát ismerte.
Továbbá ugyanebben az évben szerepelt a The Bash című darabban, ami nem volt különösebben sikeres, de lehetővé tette a fiatal színésznőnek, hogy mély benyomást tegyen Sydney Carroll producerre, aki hozzájuttatta élete első főszerepéhez az évben a Things are Looking Up című filmben. A munkája révén megismerkedett egy másik színésszel, Laurence Olivierrel, akivel azonnal egymásba szerettek, csak volt egy kis bökkenő:
mind a ketten házasok voltak, de ez nem állt az útjukba.
Elfújta a szél
Mindeközben George Cukor amerikai rendező a tökéletes színésznőre vadászott Scarlett O'Hara főszerepére az Elfújta a szél című filmadaptációjában. A meghallgatáson egyedül Vivien Leighnek sikerült megütnie a mércét. Enyhén szólva is kockázatos volt egy gyakorlatilag ismeretlen brit színházi színésznőt választani a szerepre, ám a döntés kifizetődött, mivel a film kasszarobbantóra sikeredett és tizenhárom Oscar-jelölésből nyolc aranyszobrot be is söpört,
köztük a legjobb színésznőnek járót, amit Vivien Leigh kapott.
Az Elfújta a szél még mindig a filmtörténet egyik legikonikusabb filmje. A szomorú viszont az, hogy bár Vivien Leigh pont annyira a hátán vitte a filmet, mint a férfi főszereplő, Clark Gable, mégis csak huszonötezer dollárt fizettek neki, míg a Rhett Butlert alakító Gable százhúszezer dollárt kapott. Pedig a színésznő tényleg odatette magát és mindent megtett a sikerért. Annyira keményen dolgozott, hogy stresszessé vált és naponta négy doboz cigarettát szívott el a forgatáson, miközben teljesen kimerült.
A kaliforniai tűzvész ismét egy jel, hogy vegyük végre komolyan a klímaváltozást
A forgatás után nemsokkal 1940-ben, Vivien Leigh és Olivier összeházasodtak. A pár gyakran szerepelt együtt filmekben és színdarabokban, de igyekeztek távol maradni a rivaldafénytől, és gyakran több éves szünetet tartottak a filmek között. Ez részben Leigh mentális egészségének, romló állapotának volt köszönhető, mint a mániás depresszió egyre súlyosabb rohamai.
Folyamatosan sorscsapások
Az első tragédia 1944-ben történt, amikor Vivien Leigh elesett a Caesar és Kleopátra próbáján és elvetélt. Egészségi állapota rosszabbra fordult, egyre instabilabbá vált, miközben egyszerre küzdött az álmatlansággal, a bipoláris zavarral és egy légúti betegséggel, amelyet végül tuberkulózisként diagnosztizáltak. A javulás reményében a díjnyertes színésznő elektrosokk terápián esett át, ami akkoriban nagyon kezdetleges volt, és néha égési nyomokat hagyott a halántékán. Nem sokkal később elkezdett inni.
Egyre zaklatottabb magánélete arra kényszerítette Vivien Leight, hogy időnként szünetet tartson a munkában az 1940-es években, de továbbra is számos kiemelkedő szerepet vállalt, mind a színpadon, mind a képernyőn. Azonban sokáig egyik sem tudta felülmúlni azt a kritikai vagy kereskedelmi sikert, amit Scarlett O'Hara alakításával nyert.
1949-ben ismét fordult a kocka, amikor Vivien Leigh elnyerte Blanche Du Bois szerepét Tennessee Williams darabjának, A vágy villamosa londoni produkciójában. A közel egy évig tartó sikeres szereplés után Elia Kazan 1951-es filmadaptációjában is Du Bois bőrébe bújhatott Marlon Brando oldalán. Blanche Du Bois egy olyan karakter, aki azért küzd, hogy elrejtse összetört, zavarodott lelkivilágát, valósággal Vivien Leighre öntötték a szerepét, de azonfelül, hogy volt miből merítenie a szerephez, valójában a szerep maga is súlyosbíthatta a tüneteit.
„Blanche egy olyan nő, aki mindenét elvesztette. Tragikus figura, és megértem őt. De az, ahogy játszottam, az őrületbe taszított” – idézi őt a Mental Floss. A karakter megformázásáért elnyerte a második legjobb női főszereplőnek járó Oscar-díjat, valamint a New York-i filmkritikusok díját és a Brit Film- és Televízióművészeti Akadémia díjat.
Van kiút az önszabotázsból - Ezt az öt lépést érdemes betartani
Nem sokkal ezután Vivien Leigh beírta magát a színháztörténelembe azzal, hogy Olivier mellett szerepelt Shakespeare Antonius és Kleopátra című darabjában, valamint George Bernard Shaw Caesar és Kleopátra című darabjában is – mindkettő átütő siker volt.
Újabb pofonok
A sikerek ellenére a filmsztár bipoláris zavara továbbra is súlyos áldozatokat követelt. Egy újabb vetélés után Vivien Leigh 1953-ban teljesen összeomlott, ami miatt kénytelen volt otthagyni az Elefántjárat forgatását, ugyanis paranoiás lett, majd hallucinálni kezdett. Ugyanakkor a sztár betegségének egy része a megnövekedett libidóban nyilvánult meg, ami több házasságon kívüli kapcsolathoz vezetett, köztük Peter Finch ausztrál színésszel.
A hűtlensége, a betegsége és sok más tényező a házassága tönkremeneteléhez vezetett. Olivierrel való kapcsolata egyre viharossá vált, így 1960-ban húsz év után válással végződött a házasságuk. Miután Olivier újraházasodott és családot alapított, Vivien Leigh egy fiatalabb színészhez, Jack Merivale-hez költözött. A tempóváltás látszólag jót tett neki, hiszen az 1960-as években újra felbukkant, hogy több sikeres előadásban is részt vegyen.
1963-ban a Tovarich musicalben, amiért elnyerte élete első Tony-díját. Két évvel később szerepelt a Bolondok hajója című Oscar-díjas filmben. Közvetlenül azelőtt, hogy 1967-ben elkezdett próbálni az A Delicate Balance című londoni produkcióra, a filmcsillag súlyosan megbetegedett. Egy hónappal később, 1967. július 8-án Londonban, ötvenhárom évesen, belehalt a tuberkulózisba. Elvesztése felfoghatatlan veszteség volt mind a színházi, mind a filmes körökben, hiszen olyan páratlan színésznő távozott el, aki nem gyakran születik erre a világra.