előfizetésem
Hírlevél
A parfümöd többet árul el rólad mint gondolnád, és lehet hogy mást üzensz vele mint szeretnéd
Sokunk veszett már el a drogériák sorai között, parfümöket szaglászva. Az ember a sok illat hatására úgy érzi, megszédül. Első fújásra ki nem állhatjuk az illatot, majd áll pár percet, és rögtön beleszeretünk. Az illatok világa sokszor zavarba ejtő: édes, fás, gyümölcsös – melyik illat vagyok én? Ráadásul mindenkin máshogy érződik ugyanaz a parfüm. Hogyan találjuk meg a hozzánk illőt? És vajon a szintetikus vagy a természetes illatok mellett tegyük le a voksunk?
Kevés jobb emlékelőhívó indikátor létezik, mint egy illat. A parfüm ettől fogva fontos szerepet játszhat a ruhatárunkban. Célunk lehet kialakítani egy „védjegy-illatot”, csakúgy, mintha Miranda Priestly-ként ikonként szeretnénk élni a mindennapjainkban (izgatott vagyok az „Az ördög Pradát visel” második része miatt), de az is lehet, hogy egy különleges estére szeretnénk kiválasztani azt az illatot, ami segít egy bizonyos aurát és megjelenést sugározni.
Az illatpiramis sok mindent megmagyaráz
Egy parfüm megannyi komponens finom összhangja, akárcsak egy kottában sorakozó hangjegyek, amelyek hangszereken keresztül harmonikusan szólalnak meg; az illatjegyek is egyedi összetevők, amelyek együtt alkotják meg a parfümöt. Három nagy kategóriába soroljuk őket: fejjegyek, szívjegyek, alapjegyek. Majd ezeket az illatjegyeket az úgynevezett illatpiramisban osztályozhatjuk. A piramis tetején lévő jegyek illékonyabbak (gyorsabban elpárolognak), míg az alján lévők tartósabbak.
Kezdjük a fejjegyekkel, amelyek a parfüm legfelső rétegét alkotják. Ezeket érzed meg először, amikor magadra fújod az illatot. A fejjegyek formálják az illatról kialakuló első benyomást, és ezzel elindítják a parfüm „történetét”. Azonban amilyen tolakodóak az elején, olyan gyorsan el is tűnnek. Általában csupán 5–15 percig érezzük őket, majd helyüket a szívjegyek veszik át. Szerepük, még rövid életükhöz mérten is, fontos, hiszen azonnali illatélményt adnak, majd finoman átvezetnek a parfüm egy mélyebb rétegébe.
Gyakori fejjegyek közé tartoznak a citrusfélék (citrom, narancs, bergamott), könnyű virágok (levendula, rózsa), valamint bazsalikom és ánizs is, apróbb molekuláik miatt. Tovább boncolgatva a parfümöt, elérkezünk a szívjegyekhez, amelyek – ahogy azt már a név is sugallja – az illat „szívét” képezik. Feladatuk, hogy megtartsák a fejjegyek némi aromáját, ugyanakkor beljebb gyűrűzve új illatokat kapcsolnak az eddigiekhez, amelyek elmélyítik az addigi élményt.
Dr. Belső Nóra elmagyarázza, hogyan formálja a gyerekkori apahiány a párkapcsolatainkat
A szívjegyek egyfajta pufferként működnek az alapjegyek és a fejjegyek között. Az illat kb. 70%-át teszik ki, és jóval tovább tartanak, mint a fejjegyek. Akkor jelennek meg, amikor az első benyomás halványulni kezd, és az illat teljes élettartama alatt jelen vannak. A jázmin, geránium, neroli, ylang-ylang, valamint olyan fűszerek, mint a fahéj, kardamom, fekete bors, fenyő és citromfű, mind a parfümőrök által kedvelt szívjegyek közé tartoznak.
A bázisként szolgáló alapjegyek a szívjegyekkel együtt alkotják az illat törzsét. Feladatuk, hogy megerősítsék a könnyebb jegyeket, miközben mélységet és tartósságot adnak. Az alapjegyeket gazdagnak, nehéznek tudnánk leírni, ugyanakkor ők adják a parfüm karakterét.
A fújás után körülbelül 30 perc elteltével bontakoznak ki, és a szívjegyekkel együttműködve alkotják meg a parfüm végső arculatát.
Az alapjegyek „beépülnek” a bőrbe, így akár 6 óránál is tovább érezhetők. A bőrön szinte melegnek ható vanília, ámbra, pézsma, pacsuli, moha, valamint olyan fás jegyek, mint a szantálfa vagy cédrusfa, mind alapjegyek.
Minden jegy hozzáad egy sajátos minőséget az illathoz, és segít kategóriákra bontani a végső terméket. A leggyakoribb illatkategóriák közé tartoznak a friss, virágos, fűszeres, gyümölcsös, fás és pézsmás illatok. Az, ahogyan a különböző jegyek kombinálódnak és reagálnak a bőrünkkel, teszi a parfümöt igazán egyedivé.
A döntés nehéz lehet, hiszen a választék végeláthatatlan. Jó kiindulópont lehet a fenti kategóriák megismerése. Ha már tudod, miket kedvelsz, könnyebb lesz új parfümöket találni, amelyek megfelelnek az ízlésednek. Akkor sem kell egy illat mellett elköteleződnünk, akár rétegezhetjük a már meglévőket, vagy a halmozást mellőzve 2–3 megbízható illatot kiválasztva válogathatunk az adott napi hangulatunknak megfelelően. Persze a választásnál nem árt tisztában lenni nem az összetevők eredetével sem.
A természetes és a szintetikus párbeszéde korántsem fekete-fehér
Ha illatokra gondolunk, elsőre természetből nyert anyagok képe ugrik be a fejünkbe, mint egy rúd fahéj, rózsabokor vagy moha a fákról. Pedig a parfümök hozzávetőlegesen mintegy 95%-a tartalmaz szintetikus anyagokat. Nem kell megijedni: a szintetikus anyagok is lehetnek teljesen biztonságosak. Ugyanakkor érdemes megvizsgálni a természetes és szintetikus anyagok háttértörténetét, eredetét és fenntarthatóságukat.
A Z generációnak a rend jelenti a választ a belső káoszra, ami új korszakot nyit a szorongás kezelésében
Vegyük csak a franciaországi Grasse-t, ami tavasszal az illatok kavalkádjává válik. A város és környéke meleg, tengeri éghajlatot élvez, amely tökéletes a levendula, jázmin és a százlevelű rózsa – más néven centifolia rózsa – termesztésére. A virágtermesztők és parfümőrök ezt az illatos oázist a 18. század végétől fogva a világ parfümiparának központjává választották.
A régió presztízse azonban megingott, amikor Ernest Beaux parfümőr, aki Coco Chanel számára dolgozott egy új illaton, úgy döntött, hogy szintetikus összetevőket is beépít új kreálmányába. Bár nem ez volt az első parfüm, amely szintetikus anyagokat tartalmazott, mégis ez vált az első igazi ikonná.
A következő évtizedekben Grasse virágesszenciái iránti kereslet csökkent, ahogy a vegyészek egyre jobb és olcsóbb szintetikus parfüm-összetevőket állítottak elő. A szintetikumok megjelenése tette lehetővé, hogy a parfümök tömegpiacra kerüljenek, és széles közönség számára is elérhetővé váljanak. Legyintenénk, hogy kapzsi kapitalizmus, de az ár nem az egyetlen pozitívum, amit a szintetikus alapanyagok hoztak el.
Allergiák és személyes preferencia dönti el, melyikre tesszük le a voksunk. Az illóolaj alapú parfümök például általában nem olyan intenzívek, és ruhán alig, de bőrön vagy hajon sokáig megmaradnak, míg szintetikus társaikra jellemző a mindent beburkoló illatfelhő, és a szintetikus alapanyagok minőségétől függ a tartósság.
Míg egyes szintetikus vegyületek ténylegesen a természetet utánozzák, mások teljesen új illatpalettát nyitottak meg a parfümőrök előtt. Manapság a modern luxusparfümök szinte minden esetben kombinálják a szintetikus molekulákat a hagyományos, növényekből, gyökerekből, gyümölcsökből, fákból kinyert esszenciális olajokkal.
Ugyanakkor az utóbbi időkben a mérleg kezd ismét a Grasse-i virágtermesztők felé billenni. A fogyasztók természetes alapanyagok iránti igénye a parfümiparra is hatással van. Ennek ellenére egyelőre úgy tűnik, hogy nem tér át teljesen a természetes összetevőkre. Azt gondolnánk, ami természetes – és szerettem volna én is azt hinni –, minden esetben biztonságos és a legjobb nekünk és a környezetnek egyaránt, de ez nem minden természetből kinyert anyag esetében garantált.
A parfümök létrejöttekor a gyártóknak szigorú követelményeknek kell megfelelniük, és az alapanyagoknak biztonságosnak kell lenniük az emberi egészségre és a környezetre. Alapanyagaik például nem származhatnak állatoktól, mint akár a pézsma, ami a hím pézsmaszarvas egy testnedve, és nem lehet humánusan hozzájutni.
A parfümőröknek a márkák fenntarthatósági és felelős beszerzési elveit is követniük kell – és néha a természetes összetevők nem felelnek meg ezeknek az elvárásoknak. Míg a már korábban emlegetett grasse-i levendula előállítható a szükséges mennyiségben minimális környezeti hatással, ez nem mondható el más fontos alapanyagokról, mint a szantálfa, vanília vagy pacsuli.
Dr. Házi Edina: Nem a botox, a lélegző bőr a jövő luxusa
„Egyszerűen nincs elég termőterület bizonyos növények termesztésére” – magyarázza Kari Arienti, az AromaKnowledge alapítója és parfümőre. Például az indiai szantálfaolaj iránti kereslet nagyobb, mint a kínálat. Az olaj 30–60 éves fákból származik, és a kitermelés a fák szinte kipusztulásához vezetett, így az exportot erősen korlátozták. A természetes nem a biztonságos szinonimája – vallják a parfümőrök, akik több ezer szintetikus molekulával dolgoznak együtt egy illat megalkotásánál.
Jó gyakorlat lehet, ahogy azt néhány újabb parfümmárkánál is látjuk, hogy weboldalaikon feltüntetik és elmagyarázzák, milyen alapanyagok miért kerültek bele termékeikbe. Ilyen például a Michelle Pfeiffer által indított Henry Rose és a Phlur. Mindkét cég elhagy bizonyos aggodalomra okot adó vegyületeket, például parabéneket és ftalátokat, de formuláik tartalmaznak természetes és szintetikus illatanyagokat is. És itt, a szintetikus és természetes határán van az igazság, ahol találkozik a minőség a vásárló és a környezet iránti tisztelettel.
