Liptai Claudia: „Engedjük el ezt a súly kérdést, ha kérhetem!”

A produkció ruhakölteményeiért Kiss Márk stylist felelt, aki jól bírta a terhelést a bombaformában lévő műsorvezető mellett. Liptai Claudia a képernyős megjelenés és a stílus mellett az egyéb szakmai feladatokról és a családról is megoszt egy-két titkot.

Adásról adásra megleptél: szinte egy vizuális kalandtúrával ért fel a megjelenésed, nem véletlen, hogy a ruhakölteményed szinte hangsúlyosabb téma volt, mint a versenyzők produkciói. Rábíztad magad teljesen Kiss Márkra, vagy te is részt vettél az ötletelésben?

Valóban lett az egésznek egy ilyen oldala is, ami meg kell, hogy mondjam nem esik rosszul, bár egy kicsit terhet is rótt a vállunkra. Márkkal nagyon régi a munkakapcsolatunk, bár ennyire szoros, mint most, még nem volt. Többször öltöztetett már korábban fotózásokon, és ősszel, amikor visszatértem a Tv2-höz, akkor azt mondtam, hogy szeretnék valami újdonságot, hogy valami új történjen velem.

Mindig nagyon szerettem Márknak az extravaganciáját, a szakmaiságát és az elképesztő nagy tudását művészettörténetileg, ami nagyon fontos tény ruhák esetében. Nagyon örült a felkérésnek, de rögtön az elején leszögeztem, hogy nagyon komoly elképzeléseim vannak, ezért erősen belefogok folyni a dologba, bírnia kell a terhelést idegrendszerileg is. Leültünk, tervezett valamit, és én is küldtem neki inspirációs ötleteket, hogy miben látnám magam szívesen.

Liptai Claudia úgy érzi, hogy a megjelenésének üzenete van

Fotó: TV2 Sajtószoba

Kemény Zsófi: „A művészet és a szex az, amiért érdemes élni és érdemes meghalni”

A ruhák megszületése úgy történt, hogy ő készített egy csodálatos rajzot, összeültünk, ilyenkor én egy kicsit még variáltam, de előfordult, hogy a próbák során is lettek változások. Az a fantasztikus Márkban, nem zavarta, ha beleszóltam a tervezésbe vagy nem az övé volt az utolsó szó. Ő sokkal visszafogottabb nálam, de belelkesedett az ötleteléseimtől, és úgy gondolom, hogy nagyon jól érezte magát ebben az együttműködésben.

Én nagy rajongó vagyok, nem ugatok mindig bele mindenbe, és úgy kérdezek, hogy neki megfelelne-e ez, vagy az lenne a kérésem, és volt, hogy azt mondta, hogy a ruhának jobbat tesz, ha így marad. Viszont azt is belátja, ha valami nem működik úgy rajtam, mint ahogy elképzeltük a tervezőasztalon.

Azt jól láttam, hogy a visszatéréseddel sokkal merészebb is lett a megjelenésed, mint a korábbi években?

Igen, kicsit megfordult az idő. Én úgy vagyok ezzel, hogy hazudik, aki azt mondja, hogy nem számít, hogy milyen ruhában van. Mindenki fogyókúrázott már életében, talán az is, akinek soha nem kellett volna. Úgy éreztem, hogy a megjelenésemnek üzenete van. Nagyon sokan követnek huszonéve engem a televízió miatt és azok a nők, akik egykorúak velem, sokszor üvegszerűnek látják magukat.

Áttetszőnek, és nem is érzik a megújulást, pedig lám-lám lehet. Lehet merésznek lenni ennyi idősen is, és lehet vállalni azt is, ami nem tökéletes, de az is az enyém. Én mindig ilyen voltam, engem soha nem zavart, ha valaki a szemöldökéig varratta a mellét, nincs bennem az, hogy én vagyok a message woman, de az biztos, hogy ez saját magamnak is üzenet.

Nagyon sokan mondják, hogy azért kapcsolják be vasárnap este a tévét, hogy na, hadd lássuk, ma mi lesz rajta. Nekem ez az egész kihívás is, amit jól kell kezelni. Bár nem szoktam kérdezni, hogy kinek melyik ruha tetszik, rendszeresen megírják, mert mindenkinek van erről véleménye.

Neked melyik volt a kedvenced?

Mindig az aktuális a kedvenc, aztán jön a következő, ami lesöpri az asztalról. A kedvenc modellem a kilencvenes évekből Linda Evangelista volt, aki azért tetszett a legjobban az összes szupermodell közül, mert egy kaméleon volt. A hajában, a sminkjében a kinézetében állandóan új arcát tudta mutatni, és nekem ez imponált, mert én sem szeretném unni magam.

Nagy Ervin: „Talán még soha nem volt ilyen egyensúlyban az életem, mint most”

Hálás vagyok a sorsnak, hogy minden héten olyan dolgokat próbálhattam ki, amire hétköznap nem volt lehetőségem. Például mindig nagy félelmem volt, hogyha a hajamat eltüntetik, akkor mi lesz velem. A múltkori adásban vizes hatású volt a hajam, erősen lelapítva, rettegtem tőle, hogy milyen fejem lesz, és meglepődtem, hogy miket lehet kihozni belőlem, mert ezt biztos, hogy magamtól soha nem tettem volna.

A megjelenésed mellett évek óta visszatérő téma a súlyod is. Ez mennyire zavar?

Sohasem zavart, inkább mindig értetlenül álltam előtte, hogy ez tényleg másnak téma? Ez kicsit egy szegénységi bizonyítvány is azoknak, akinek ez a legfontosabb, de azért azt lássuk be, mert sajnos ez a valóság, hogy azt nagyon ritkán mondjuk a másiknak, hogy apám, de jól nézel ki, hogy meghíztál! Érdekes, hogy valamiért sokkal ritkábban dicsérjük, mint bíráljuk egymást. Biztos, hogy van egy pillanat, amikor ezt már nem szabad, ahogy Sophia Loren mondta: „egy bizonyos kor után választunk: vagy segg, vagy arc”. Szóval engedjük el ezt a súly kérdést, ha kérhetem!

Nyilván az adások rendesen teret engedtek a fantáziának, de a hétköznapokban mennyire vagy színes és kreatív az öltözködésben?

Egy nagyon fontos dolog van: nekem a joggingom sem kitérdelt. Nagyon figyelek arra, hogy ha megtisztelem a tévénézőt, akkor a saját családom, a férjem mellett sem lehetek egy lepukkant trampli. Persze van olyan, amikor semmihez nincs kedvem, és kócos a fejem, kicsit még rajtam van elmosódva az előző napi smink, de ez a ritkább, mert így nem érzem jól magam. Szerintem, ha tunya a kinézet, akkor tunya lesz a gondolkodás is. Összekapom magam akkor is, ha csak a közértbe megyek, de nem mások, hanem magam miatt.

Koós Réka: „Ordít rólam, ha valamit nem örömmel csinálok”

Nemcsak a tévébe, egy pár éve a színpadra is visszatértél, ráadásul egy olyan darabban, amelyben a szerep tényleg érted kiáltott. Milyen érzés volt ilyen hosszú kihagyás után a visszatérés?

Egyébként vicces, de Szente Vajk mondta is, hogy a Hölgyválasz szerepét rám „írta”. Nem az ő írása, de úgy lett dramaturgilag megoldva, hogy az a karakter tényleg én vagyok. Két szereppel is visszatértem a Játékszínbe, és mind a kettő zseniális szerep, és elképesztően jó érzés, hogy ismét a színpadon lehetek. Tavaly megkaptam a legjobb színésznő díját, ami nekem óriási dolog. Huszonsok évig csak tévéztem, miközben arról van diplomám, hogy színésznő vagyok. Nagyon jó pillanat volt, hogy ezt megtehettem újra, hogy a Játékszín ezt a lehetőséget megadta, hálás vagyok érte!

Van egy önálló ested is, Clauságok címmel. Mi miatt volt fontos, hogy ez megszülessen?

A Covid alatt jött az ötlet, de leginkább az volt bennem, hogy basszus, valamit létre kell hozni nekem, amit én csinálok. Amit nem rám osztanak, nem megkapom, nem végre kell hajtanom, hanem ami az enyém, és amiben tudom, hogy jó vagyok. Amikor bármilyen feladatot megkapok, azt mindig maximálisan elvégzem. De vajon képes vagyok-e magam valamit létrehozni?

Liptai Claudia és Till Attila ütős műsorvezető párost alkottak A Nagy Duett legújabb évadában

Fotó: TV2

Már többször ajánlották ezt nekem, de mindig felmerült bennem a kétely, hogy én egyedül, egymagamban: érdekelne-e az valakit? Persze először most is az jutott eszembe, hogy csinálok valamilyen színdarabot, de valahogy nem illett hozzám egyik monodráma sem, és rájöttem, hogy mi van akkor, ha megírom a saját életem történetét? Mi van, ha még tovább feszegetem a határaimat és énekelek is? Ez egész életemben távol állt tőlem, de kiderült, hogy megy.

Charlotte Clavier, az egykori R-GO gida őszinte vallomása: „Mindig is nagyon fontos volt, hogy magamnak teremtsem meg a dolgokat”

Nemrég volt az ötvenedik előadás, úgy tűnik vevő rá a közönség. Hihetetlen visszajelzéseket kapok, nemrég írt egy fiú, akinek az anyukája külföldről jött haza, hogy megnézzen. Olyan leveleket írnak, hogy amikor rossz napom van, akkor ezeket veszem elő. Megírják, hogy ez az este velem, mit jelentett nekik, vagy hogy szerintük mit jelentek az országnak, milyen erőt kaphat, aki ezt az estet megnézi. Rengeteg levél jön.

Pont a napokban egy anyuka írta, aki megnézte az előadást, hogy azt hitte neki már csengettek, hogy neki már semmihez nincs ereje. Amikor megnézte, és azt látta, hogy az összes engem ért nehézség ellenére pozitív tudok maradni, akkor elszégyellte magát. Ezért úgy döntött, hogy holnaptól máshogy éli az életét. Ha csak ezeket a visszajelzéseket nézem, akkor tudom, hogy megérte belevágnom! Az estek után olyan végtelen szeretetet kapok, ami mindent visz.

Szeretetben gondolom otthon sincs hiány: van egy csodálatos családod. A lányod megnőtt, most érettségizik. Megúsztátok, vagy voltak kamaszkori lázadásai?

Miért kérdezed múlt időben? Vannak persze, de ha a saját kamaszkorom jut eszembe, akkor rögtön fel is mentem őt. Nekem brutál rossz gyerekkorom volt, és az édesapja halála miatt Pankának is nehezített a pálya, de azért neki jó dolga van. Egy rossz szavam nem lehet, mert annyit tanul, hogy néha azért kell szólnom, hogy most már hagyja abba.

Telegdy-Kapás Boglárka: „Mostanra eljutottam oda, hogy magamat helyezem előtérbe”

Kifáradásig tanul, olyan szinten eltökélt és céltudatos, szerintem neki kicsit lazábbnak kéne lennie. A korosztályánál szerencsére azt látom, hogy ciki rosszul tanulni, és ahol nehezebb az élet, ott is érzik a fiatalok, hogy a tanulás kitörési lehetőség. Pankával az életben nem kellett tanulni, nem kellett mellé ülnöm, hogy meglegyen a leckéje. Ami nagy szerencsém, mert nem biztos, hogy ment volna.

Neked nagyon szoros kapcsolatod volt édesanyáddal, Pankával is ennyire erős a kötelék?

Nyilván a két félláb összecsap, ha óriási mennydörgés van. Egyre inkább azt érzem, hogy egy lánygyerek nagy biztonság. Nagyon közel vagyunk egymáshoz, bár ez most kicsit nehezebb időszak, azt mindig érzem, hogy fontos vagyok neki. Büszke arra, hogy az korosztálya is csíp engem, nem vagyok ciki, szeretnek a barátnői. Az a fajta barátság, ami köztem és az anyám között volt, az abszolút megvan, sőt talán erősebb is.

Nem követ téged a pályán, viszont modellkedik. Nem féltetted ettől?

Nagyon introvertált, de talpraesett, és óvatos. Két éve megvan a jogosítványa, beültem mellé, amikor először vezetett önállóan, láttam, hogy vezet, és soha többet nem aggódtam érte. Van, aki folyamatosan retteg, amikor a gyereke vezet, én nem is gondolok rá. Eszembe nem jut, hogy aggódnom kéne, annyira bízok benne. Tudom, hogy figyel, hogy ott van fejben. Gazdasági pályára készül a Corvinusra megy, nagyon jó matekból, tökéletesen beszél angolul. Szereti a pszichológiát, szerintem a végén valamilyen szociális munkát fog végezni, mert nagyon empatikus, és erős emberjogi aktivista vonala is van.

Kusovszky Bea festőművész: „Bármilyen apróság elindíthat bennem egy gondolatot az alkotáshoz”

Milyen útravalót adtál neki?

Hogy nagyon szeresse magát, hogy mindig higgye el, hogy képes dolgokra. Az a kedvenc mondásom, hogy a „Holnap nem lesz jobb, de más lesz." Ez nagyon fontos dolog! És persze nyilván magamból indulok ki, mert egy pillanat alatt úgy érzem, ha valami nem sikerül, hogy összedől a világ. De ezt meg kellett tanulnom az életemben, és bocsánat, hogy ezt most neked mondom, de a mai újságba holnap a szemetet csomagolják. Nem szabad elhinni azt, hogy nem lehet változtatni a dolgokon. Hogy ne vegye túl komolyan ezt az egészet, hanem legyen boldog, örüljön annak, ami van. Minden körülmények között legyen fontos önmagának.

A rengeteg szakmai feladatodat hogyan tudod összehangolni a magánélettel úgy, hogy senki, sehol ne sérüljön, vagy szenvedjen hiányt?

Van egy csodálatos férjem, akit valószínűleg azért küldött a sors, hogy legyen mellettem valaki, aki minden szakaszban elvisel. Ő nagyon komoly női lélekkel van megáldva, emiatt szavak nélkül is érzi a dolgokat. Imádják a barátnőim is, mert tisztelettudó, nagyon jó vele egy társaságban lenni. Soha nem undok, nem morcos, és ami nagyon fontos, hogy mindig számíthatok rá.

Ez a hetem is brutál, este játszok, holnap vidéken Clauságok, szombaton dupla előadás, vasárnap Nagy Duett döntő. Ő mindent megold, nem kell izgulnom, ha nem vagyok otthon, jól megvan a gyerekekkel, kutyákkal, ha bármi váratlan adódik, azt is szó nélkül megoldja. Nagyon komoly türelme van, aminek fontos szerepe van a zökkentőmentes hétköznapjainkban.

Járó Zsuzsa: „Úgy élek, ahogy élni akartam”

Neked melyik a legerősebb tulajdonságod?

Az együttérzés. Nagyon könnyen bele tudom magam helyezni mások gondolataiba, át tudom érezni, hogy egy-egy rosszabb helyzetben min mennek keresztül. És a humor sem árt, mert sokat segít abban, hogy ne vergődjek feleslegesen dolgokon.

Kikapcsolni, feltöltődni mivel tudsz a legjobban?

Utazással, de nem egyedül, bár néha van bennem olyan érzés, hogy egy-két napra úgy eltűnnék. Az utazás számomra a legnagyobb kikapcsolódás. Akkor tudok valóban kikapcsolni. Bárhogy is eltervezem, ha otthon vagyok, csak berakok egy mosást, még egyet porszívózok, és ennek soha nincs vége. Ahhoz, hogy testileg-lelkileg ki tudjak kapcsolni, ki kell szakadnom a megszokott környezetemből.

Kerek most minden körülötted?

Igen, nagyon! Pont egyik barátnőm írta a második adás után, hogy Claukám, a legjobb köreidet futod. És tényleg ezt érzem. Most minden nagyon szuper. Jól vagyok, ezt most legszívesebben így ahogy van, lefújnám lakkal, hogy tartson sokáig.