Hogyan lehetne csúcson a demográfiai mutató?

2021. október 2.
Megosztás Küldés Messengeren Pinterest

A GLAMOUR és az Amnesty International Magyarország közös cikksorozatában fontos társadalmi, a nőket különösen érintő ügyekről olvashattok.

Hogyan lehetne csúcson a demográfiai mutató?
Fotó: Shutterstock

Szeptember 23-24-én a IV. Budapesti Demográfiai csúcs elsődleges témája a fenntarthatóság és a család kérdése volt. A találkozón elhangzott Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy a gyermekvállalás okozta költségek és erőfeszítések okán „nem lehet egyszerre otthon is lenni a gyerekkel meg dolgozni is, vagy legalábbis ez nagyon nehéz, a nők próbálkoznak ezzel, de nem sikerül mindenkinek”. Ennek ellenére, a demográfiai növekedés elérésére megfogalmazott eszköz a csúcson felszólalók szerint nem a munka és család összeegyeztetésének elősegítése, a nők önálló egzisztenciális stabilitásának kiépítése, hanem a családtámogatások növelése. Azonban kérdés, hogy valóban ez a leghatékonyabb kezelése-e a népességcsökkenésnek, ami rendszerszintű társadalmi és gazdasági problémákhoz vezethető vissza.

A demográfiai változások mérése

Demográfiai szempontból egy ország népességének alakulását befolyásolhatja: a gyermekvállalás, a mortalitás (halálozási arányszám), a várható élettartam és a migrációs folyamatok. A demográfiai mutatók egyike, a teljes termékenységi arányszám értéke arra mutat rá, hogy egy nő élete során átlagosan hány gyermeket hozna a világra, ha az adott év kor-szerinti termékenységi viszonyai állandósulnának. Ennek alakulása azonban nem feltétlenül áll párhuzamban a születésszám alakulásával.

HIRDETÉS

A születésszám változását egyaránt befolyásolja a szülőképes korú (15-49 éves) nők száma, illetve a termékenységi ráta értéke. A népesség egyszerű reprodukciójához 2,1-es termékenységi ráta elérésére és hosszú távú fenntartására lenne szükség, ami azonban a világ népességének kétharmada által lakott országokban nem valósul meg.

Demográfiai adatok az EU-ban és Magyarországon

A 2019-es Eurostat eredmények alapján a termékenységi ráta EU-s átlaga 1,53. A tagállamok közül Franciaország érte el a legmagasabb értéket (1,86), majd Románia (1,77), illetve Írország, Svédország és Csehország (1,71). Ezzel szemben a legalacsonyabb teljes termékenységi arányt 2019-ben Máltán (1,14), Spanyolországban (1,23) és Olaszországban (1,27) mérték.

A teljes termékenységi arányszám esetében Magyarországon 2011-óta fokozatos emelkedés, illetve 2016-2019 között stagnálás volt látható (1,49). A KSH regionális kimutatásai szerint 2019-ben, a legkisebb érték Budapesten (1,14), míg a legmagasabb a Dunántúl északi területein volt (1,75), ebben az évben összesen 89 200 gyermek született hazánkban. A növekvő értékek, vagyis a 2020-as 1,55-ös ráta feltételezhetően részben a Családvédelmi Akcióterv hatása. A kérdés azonban az, hogy ez hosszú távú változásokat eredményezhet-e a demográfiai mutatókban.

Cselekvési lehetőségek

A történelem során a gyermekvállalás ösztönzésére használt eszközök repertoárjában könnyedén találhatunk olyat, amely etikus fellépést és emberi jogokat nélkülözve kényszerrel váltott ki demográfiai növekedést. A Ratkó-korszak abortusztilalmának és gyermektelenségi adójának következtében a hetvenes évek „Ratkó-unokái” jelentős népességnövekedést eredményeztek Magyarországon. Az eszköz amellett, hogy semmibe veszi a nők jogait és mindenféle humánus értéket mellőz, még hosszútávú hatékonysággal sem bír, hiszen csupán 1974 és 1982 között volt a magyar termékenységi ráta a jelenlegi EU-s tagállamok átlaga fölött. Mivel ezekben az esetekben a rendszerszintű változtatás, vagyis a gyermekvállalás gazdasági, társadalmi és lélektani alapjai nem kerültek megerősítésre, így a hatás is csupán rövidtávon jelentkezett.

Hosszú távú eredmények szempontjából a pénzbeli juttatások is csupán tüneti kezeléseknek bizonyulnak. Erre példa Olaszország is, ahol ugyan 2015-ben bevezetették az egyszeri 800 eurós gyermekvállalási támogatást, ez mégsem vezetett jelentős változáshoz, a teljes termékenységi rátára mutató EU-s listán az egyik legalacsonyabb értéket mutatják az olaszok. Anne Gauthier, a holland Groningeni Egyetem összehasonlító családtudományi professzora a BBC-nek elmondta, hogy az ilyen és ehhez hasonló „készpénzpolitikák” általában nagyon kismértékű hatással vannak a termékenységi mutatókra, bár rövidtávon a születések számának kismértékű növekedéséhez vezethetnek, illetve néhányan korábban vállalnak gyermeket, de "ez hosszú távon nem jelent magasabb termékenységi rátát”. A sikertelenség hátterében állhat, hogy az egyszeri kifizetések nem foglalkoznak azokkal a mögöttes, mégis kulcsfontosságú kérdésekkel, mint például a társadalmi attitűd, a nemi szerepek, normák illetve uralkodó sztereotípiák. A szakértő szerint Franciaország sikereinek oka a szociálpolitikai intézkedések mellett a támogatott gyermekfelügyeleti és a jelentős ellátási, egészségügyi rendszerben, a két vagy több gyermeket nevelő családok havi rendszeres támogatásában, illetve a közel 1000 euró összegű egyszeri gyermekvállalási támogatásban keresendő. Hasonló, de a probléma forrását még inkább szem előtt tartó megoldással élnek egyes skandináv országok is. A 2017-es adatok alapján Svédországban a termékenységi ráta elérte az 1,9-et. Ennek hátterében az áll, hogy a pénzbeli támogatások mellett az Európai Bizottság szerint a nők foglalkoztatottsági aránya itt az egyik legmagasabb az EU-ban. Emellett a gyermekszegénységi mutatók alacsonyan maradnak, aminek hangsúlyozása azért is fontos, mert a családtámogatási eszközök sokszor a gyermekek hosszú távú stabil anyagi hátterét figyelmen kívül hagyják, így egyes országokban bár magas a születési arány, a gyermekszegénységi mutatók is magasak. Mindezek mellett Svédországban a gondozási és otthoni munkák nemek közötti egyenlőbb elosztása érdekében 2016-ban a gyermek tizenkettedik életévéig összesen 480 napra emelkedett a fizetett szülői szabadság, amiből minimum 90 napot – általános esetben – kizárólag az apa tölthet otthon a gyermekkel.

A demográfiai változások előmozdításához szükséges eszközök rendkívül összetettek, amelyeknek csak egyik eleme az anyagi támogatás biztosítása, amely csupán a nehézségek egy kiragadott részére, tüneti megjelenésére reflektál. Nem kínál megoldást a hosszú távú problémákra, például az elsősorban nők által végzett fizetetlen (láthatatlan) munkára, a szakmai szegregációra, a részmunkaidős foglalkoztatottságra (ami alacsonyabb fizetéssel, jövedelemmel és karrierlehetőségekkel jár), a családon belüli erőszakra, illetve a mindezeknek alapját, illetve következményét jelentő egzisztenciális kiszolgáltatottságra. A fenntartható változások eléréséhez olyan eszközökre van szükség, amelyek mindezen problémák megoldását rendszerszinten segítik elő.

Ha szeretnél többet tudni nemek közötti egyenlőségről, illetve a demográfiai mutatók alakulásáról és számításáról Regisztrálj Tudatos Lépés hírlevelünkre!

Szerző: Csernus Fanni

nemek közötti egyenlőség programmunkatárs

Amnesty International Magyarország

Megosztás Küldés Messengeren Pinterest
Google Hírek ikon
Kövesd a Glamour cikkeit a Google hírekben is!

Ez is érdekelhet

3 szuper termék, amivel örökre elbúcsúzhatsz a borotválkozás utáni szőrbenövéstől

3 szuper termék, amivel örökre elbúcsúzhatsz a borotválkozás utáni szőrbenövéstől

Értesülj elsőként legújabb híreinkről

Fontos! Ezt a 3 dolgot semmiképp ne hagyd otthon, ha nyaralni mész! (x)

Fontos! Ezt a 3 dolgot semmiképp ne hagyd otthon, ha nyaralni mész! (x)

Te tudod, melyik nyári arcápolási rutin a legmegfelelőbb a bőrtípusodnak? - Mutatjuk! (x)

Te tudod, melyik nyári arcápolási rutin a legmegfelelőbb a bőrtípusodnak? - Mutatjuk! (x)

Nem alszol jól? Lehet, hogy a ciklusod az oka - így függ össze a kettő (x)

Nem alszol jól? Lehet, hogy a ciklusod az oka - így függ össze a kettő (x)

Tegyél jót a gyerekeknek egy ingyenes szavazattal: most 2,5 millió forintot kaphatnak! (x)

Tegyél jót a gyerekeknek egy ingyenes szavazattal: most 2,5 millió forintot kaphatnak! (x)