Mikortól lesz valóban fenntartható a vászontáska?
A vászon bevásárló szatyrok egyértelműen jobb választásnak bizonyulnak, mint az egyszer használatos, vékony műanyag társaik. Ám fontos tudni, hogy a képlet nem ennyire egyszerű, így érdemes jobban megvizsgálni, hogy valójában mikor is teszünk igazán jót a bolygóval.
Ezeket láttad már?
Ahogyan nem jó megoldás minden egyes vásárláshoz vagy ételrendeléshez új műanyag zacskót használni, ami aztán a szeméttelepen végzi, úgy a vászonzsákoknál is azon van a hangsúly, hogy ne legyen belőle sok, és azokat évekig használjuk. Ahogyan a műanyag, vagy közismertebb nevén nylon szatyrok előállításához is rengeteg fosszilis energiaforrásra van szükség, de ez a vászonszatyrokra is ugyanúgy igaz, sőt a valóság az, hogy ezek előállításának karbonlábnyoma jócskán magasabb mint az egyszer használatos társaiké. Ugyanakkor mégsem dőlhetünk elégedetten hátra, és gondolhatjuk azt, hogy akkor mostantól az egyszer használatos szatyrokkal jobban megkímélhetjük a Földet.
Az előállításban nem a vászonszatyor diadalmaskodik
A Holland Környezetvédelmi Ügynökség tüzetesebben is megvizsgálta a kérdéskört, és arra voltak kíváncsiak, hogy mégis hányszor kell egy szatyrot használni ahhoz, hogy ellensúlyozni lehessen az előállításával kapcsolatos környezeti terhelést. Az eredmény megdöbbentő volt, ugyanis kiderült, hogy a vászonzsákok esetében ez a szám azt jelenti, hogy 7100 alkalommal kell használni ahhoz, hogy elmondhassuk, megérte. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy még ha csak egy vászonzsákunk lenne, amit aztán minden egyes nap elvinnénk magunkkal a boltba, akkor is közel két évtizedre lenne szükség, hogy ezt a számot elérjük. És ennél még megdöbbentőbb, hogy a tartós műanyagból, például nem szőtt polipropilénből készült újrafelhasználható szatyrok esetében ez a szám mindössze 37 alkalmat jelent, vagyis nagyjából másfél hónap alatt megtérül az előállítás környezeti terhelésének az ellensúlyozása.
Hiba lenne csak ezt a mutatószámot alkalmazni
Azonban a képlet ennél jóval összetettebb, és nem a szén-dioxid kibocsátás az egyetlen tényező, amit figyelembe kell venni egy termék környezetbarát jellegének megítélésekor. A pamut lebomlik néhány hónap alatt, míg a műanyag zacskók lebomlása évszázadokig tarthat, és ez alatt veszélyt jelentenek az ökoszisztémára.
Akkor melyik a jobb?
Felmerülhet most az a kérdés, hogy ebben az esetben melyik szatyrot érdemesebb választani? A válasz megdöbbentő lehet, ugyanis a tudomány szerint azt a legjobb választás, amit nem kell előállítani. Vagyis az a legjobb, ami már megvan és használjuk. Ha van egy gyűjteményünk a kamrában ingyenes műanyag szatyrokból, akkor használjuk azokat minél többször, és vigyázzunk rájuk nagyon, hogy még többet tudjuk használni őket. Ha vannak vászontáskáink, akkor pedig azokat használjuk és vigyázzunk rájuk. A lényeg az, hogy amíg csak tudunk ne vásároljunk új táskát, de műanyagot, se vászonzsákot. És magabiztosan használjuk azokat, amik már megvannak, ne tartson vissza senkit, ha egy zacskót egyszer használatosnak szántak, lehet azt többször is igénybe venni, például tökéletesek ha zöldségeket vagy gyümölcsöket vásárolsz a boltban, akár többször is felhasználhatod őket.
Fenntarthatóság nem a vásárlásról szól
Ami a legfontosabb, hogy tartsuk szem előtt azt, hogy a fenntarthatóság nem arról szól, hogy ugyanannyit vásárolunk csak mást, hanem leginkább arról, hogy azt vásárolunk, ami szükséges, és próbálunk a lehető legtöbbet újrahasznosítani. Nem kell ahhoz haute couture tervezőnek lenni, hogy egy használaton kívüli pólóból készíts magadnak vászonzsákot vagy kisebb zacskókat, amikbe esetleg gyümölcsöket vagy zöldségeket tehetsz a boltban. A fenntartható életvitel lényege, hogy a lehető legtöbbet hozd ki abból, amivel már rendelkezel.
