A Met-gála még sosem adott olyan nehéz feladatot a sztároknak, mint 2025-ben: íme Lakatos Márk elemzése
Május első hétfői napja a divatvilág egyik legfontosabb dátuma már évtizedek óta, hála a Met-gála színes, vibráló és kreatív eseményének. Ami nekünk látványos divatshow, az a sztárvilág és stylistjaik számára megoldandó feladat, a téma kényességéből fakadóan pedig ez a feladvány idén különösen nehéz. Olvasd el Lakatos Márk stylist írását, miért is olyan vékony a jég idén a hírességek lába alatt.
Ezeket láttad már?
Ha létezik „Fekete büszkeség”, márpedig szemmel láthatóan és minden további kétséget kizáróan létezik, akkor a hétfő esti Met-gála bizonyosan az egyik legerősebb megnyilvánulása lesz idén. Miért kell büszkének lenni arra, hogy valaki fekete? Mire jó a Black Pride? Baljósan ismerősen cseng a kérdés. Például azért, mert az öltözködés területén is egy sor izgalmas színt, stílust, megoldást, attitűdöt, kérdést és választ köszönhetünk a fekete kultúrának, hasonlóan a civilizációnk többi területéhez.
Hogy ez a „fekete mágia” sokáig lenézett, mellőzött, tiltott, tabusított komponense volt a nyugat fehérek vezette társadalmának? Pont ezért kell ünnepelni, ezért kell tudatosítani a büszkeség megélését és felmutatását például egy divattörténeti show, a Metropolitan Művészeti Múzeum most nyíló új kiállítása, és a hozzá kapcsolódó divatipari világszenzáció, a Met-gála segítségével.
Néhány évtized fekete egyenjogúsítás után az amúgy tradicionálisan kirekesztő és fehér elitista globális divatiparban is forradalmi hangsúlyt kap az idei gála. Ne felejtsük el, hogy nem volt még olyan rég, amikor Beverly Johnson, először a divattörténet során, az amerikai Vogue címlapján szerepelhetett vagy Virgil Abloh a number one francia luxusmárka élére kerülhetett art directorként. Bár a hip-hop, a rap és egyéb jellemzően fekete zenei stílusok katalizátorként gyorsították a fekete divat és stílus népszerűsítését a 70-as évektől, azért tudatosan és vállaltan erre építeni a világ legnézettebb divateseményét, nagy adag bátorságra vall, vagy jól kiszámított gazdasági érdek van a kulisszák mögött.
Met-gála kvíz: Felismered, melyik sztár viseli ezeket az ikonikus ruhákat?
Csendben itt hagyom azt az adatot, miszerint a gála legfőbb támogatója az LVMH és azon belül a Louis Vuitton, Pharell Williams-szel az élén, aki egyébként az illusztris fekete co-chair csapat tagja, tehát Anna Wintour egyik segítője a szervezésben. Pharell víziója a Louis Vuitton férfi vonalát illetően hogy-hogy nem a „new black dandy” fogalmát járja körül és a folyamatos krízisben levő luxusipar egyik jól körülírható célja amúgy is a (fekete-latin) férfi közönség szélesebb körű bevonása, hogy a zuhanó gazdasági mutatókat orvosolni lehessen.
Az idei gála dress code is a new york-i múzeum májusban nyíló kiállításából inspirálódik. A téma elég komplikált, de ha megpróbáljuk leegyszerűsíteni, akkor a fekete elegancia, vagányság, különleges stílusérzék (bár ez eléggé általánosít), menőség fogalmaihoz jutunk. És van egy éredekes adalék még: jellemzően a fekete férfi divat történeti áttekintése a téma gerince, ugyanis a dandy, a fekete dandy és a modern fekete dandy állnak a vizsgálódás és a gálán viselt outfit tervezés középpontjában. Hát igen, a rabszolgaságból sem egyenlő lehetőségekkel szabadultak fel nők és férfiak.
A fentiekből jól látszik, hogy ingoványos a talaj, igencsak vékony jégen táncolnak a világ A listás hírességeiből azok, akik megkapták Annától a meghívót, hasolónan top stylistjaikhoz és a legnagyobb divatházak tervezőihez, akik vagyonokat fizetnek azért, hogy a legkiváltságosabbakat öltöztethessék.
De vissza a dandyzmushoz: ha hallottál már Beau Brummel-rőll, akkor nem új, amit mesélek. A 18. századi Angliában élt az a pasi, aki úgy tartotta, hogy a maximális luxust a minimális hivalkodásnak kell szolgálnia. A későbbi IV. György király barátja, stílustanácsadója és a korabeli angol elit körök első férfi stílus és divat influenszereként vonult be a divattörténetbe. Nagy találmánya az egyszerűsítés volt: a 18. századi bonyolult és puccos, parókás, rizsporos, csipkecsodás arisztokrata férfi viseletét tette praktikusan elegánssá a „modern idők” szükségletei szerint.
Gyakorlatilag a modern-klasszikus férfi elegancia megteremtője volt, akinek a hatása máig érződik a Savile Row-tól a Pitti Uomo-ig. És hát Demna Gvasalia, J.W. Anderson és minden anti-fashion márka is tulajdonképpen az ő általa kijelölt ösvényről lép le tudatosan, amikor új utakat keresve a Brummell-i esztétika ellen megy.
Minden idők legemlékezetesebb megjelenései a Met-gáláról: nem véletlenül égtek a retinánkba ezek a ruhák
Kik azok a fekete dandy-k?
Nagyon érdekes, hogy Beau Brummellel egy időben és egy térben, tehát a 18. század második felének felvilágosult Angliájában vált divattá, hogy a gazdag arisztokraták házaiban a kényes ízlésű bútorok és selyemtapéták mellé a fekete rabszolgákat is kicsinosították, hogy megfelelően passzoljanak a luxus enteriőrökhöz. Ez rémesen hangzik így a 21. századból nézve, de egy nagyon fontos folyamatot indított el. Monica L. Miller new york-i egyetemi tanár 2009-ben megjelent könyve, a Slave to Fashion bontja ki lebilincselő részéletességgel azt, ahogy a felszabadított rabszolgák a 18-19. században a stílusukon, öltözködésükön keresztül fogalmazták meg egyéni és csoport identitásukat.
Julius Soubise, a gyémántokkal kirakott piros magassarkú cipőben masírozó karibi lovagló és vívótanár, akinek excentrikus ruháiról és modoráról legendák és karikatúrák keringtek Londonban, remek példája ennek. Az elegancia, csendes és hivalkodó változata egyaránt, a dandy stílus formanyelve lett az a szótár, amivel önállóságukat, szabadságukat, társadalmi státuszukat kifejezték, belekeverve a kezdetektől fogva azt a jellemzően „fekete ízt”, ami máig a modern black dandy ismertetőjegye Lewis Hamiltontól, ASAP Rocky-n át Dappered Man-ig vagy André 3000-ig. Ez a könyv az alapja egyébként a Metropolitan Művészeti Múzeum kiállításának és a Met-gála dress code-jának, ami a „Superfine: Tailoring Black Style” címet kapta.
Stílus a történelemben
A black dandy stílus a 18. századi kezdetektől végigvonul a fekete diaszpóra történetén egészen napjaink fekete divatbemutató, klub vagy vizuális kultúrájáig. És bár a fogalom férfiközpontú, ha a 20-as évek Harlem Reneszánszát nézzük, akkor a forrongó értelmiségi és művész körökben a fekete queer esztétika is fontos helyet kapott csakúgy, mint a 80-as évek underground vogue mozgalmában. Egyszóval a téma nehéz, de szép. Óriási a merítés és ha valaki nem sajnálja az energiát, igazán mélyre merülhet, hogy felhozzon a felszínre egy igazgyöngyöt. Vajon a Met-gála vendégei és stylist csapatai mennyire doglozzák majd ki a témát? Hétfő éjszaka minden kiderül.
A Met-gála koronázatlan királynői: íme 6 híresség, aki minden évben tarol
Egy biztos: a címben is a szabászatra helyezték a hangsúlyt, úgyhogy lehetséges, hogy az utóbbi évek elszállt ember szobrai és Lady Gaga stílusú 15 perces bevonulási performanszaihoz képest egy emberi test és sziluett központú gálát láthatunk majd. ASAP Rocky is az egyik co-chair, úgyhogy Rihannától újra valami extrára szamítok. Kár, hogy ellőtte már a pápa szettet, bár Donald Trump AI képe után nem szólna akkorát. Doechii hatalmasat ment az idei fashion week szezonban, úgyhogy biztos valami nagy finálét készít elő éppen.
A biztonság kedvéért kitette az Instájára az egyik legnagyobb black dandy, André Leon Talley, egykori Vogue szerkesztő, ikonikus fotójának saját változatát. És ezzel fel is tenném az utolsó kérdést: mit csinálnak majd a nők, akik általában elviszik a showt a Met-gálákon ezzel az amúgy erősen férfias tematikával? Oké, hogy Chanel és Yves Saint-Laurent óta az öltöny, a szmoking, a Marlene Dietrich által divatba hozott maszkulin stílus folyamatosan hódít, sőt a Harlemben feltalált eltúlzott zoot suit-ot (párnázott vállú, nagy bőségű öltöny) is viselték a mexikói bevándorló nők, a pacheca-k, de a gála tradicionálisan a nők látványos viseletéről szól. Már ezért is forradalmi, hogy egy ilyen típusú divatesemény dress code-ja a férfiak viseletéből inspirálódik.
Ha búvárkodtok kicsit a neten, ömlik az információ az idei és a múltbéli gálákkal kapcsolatban. Megnézhetitek a „legjobb” és „legócskább” ruhákat és egyetérthettek vagy vitatkozhattok a wannabi vagy szakértő kommentátorokkal. Az egész gála a média megjelenésekről szól, bár a fund raising sem elhanyagolható, szóval brutális az előkommunikáció, aztán jön a tetőpont a hétfői streaminggel, majd a levezetés, a nagy hullámokat vető utókommunikáció formájában.
Sokszáz millió dollár kereskedelmi értéke van a bulinak, minden precízen ki van számolva, a kormánykereket a tökéletesség hideg mintaképe, a napszemüveges robot, Anna Wintour tartja szilárdan. Ettől függetlenül sok kritikus hang érkezett a téma választással kapcsolatban. Azzal mindenki egyetért, hogy ideje volt már egy ilyen átfogó kiálltás a fekete öltözködési kultúra tekintetében, de sokan tartanak attól, hogy nem minden vendég fogja helyesen értelmezni a dress code-ot.
Sokan félnek a kulturális kisajátítás szerencsétlen példáitól, illetve a sértő vagy bántó ruhák esetleges megjelenésétől. Ne felejtsük el, hogy nem is olyan rég még lehetett black face-t (nevetségesen feketére maszkírozott fehéreket) látni a médiában. Én mindenesetre figyelem majd az eseményeket és megírom nektek a véleményemet azon melegében.
