Vélemény: Állatkínzás a Chanel haute couture kifutóján a ló?
A Peta (People for Ethical Treatment of Animals) szervezet szerint katasztrófával is végződhetett volna a Chanel 2022-es tavaszi haute couture show-ja, ugyanis Charlotte Casiraghi, Grace Kelly unokája végiglovagolt a kifutón a Grand Palais Éphémère-ben tartott divatbemutatón.
Ezeket láttad már?
Megkérdeztük Blaskó Nikolettet, az ACG Reklámügynökség tulajdonosát, aki gyerekkora óta lovagol, hogy mi a véleménye az esetről, valóban jogos-e a közösségi médiában tapasztalt felháborodás, vagy a cancel-kultúra egy újabb megnyilvánulásával van dolgunk? Mit keres a ló a kifutón, és hogyan viszonyuljunk ehhez a kérdéshez?
Amit a Chanel elkövetett, az állatkínzás, az állatok kihasználása? Segíts nekünk értelmezni lovasként az esetet, kérlek!
A diskurzus kiindulópontja véleményem szerint az az olimpiai eset, amikor az öttusázó hölgy által lovagolt ló, Saint Boy, nem volt hajlandó ugrani, és akit aranyesélyes lovasa kétségbeesésében erőszakosan próbált a pálya teljesítésre rávenni, és ebből óriási botrány lett. Ezért van most ennyire az emberek tudatában a lovak témaköre. Véleményem szerint semmi gond nincs ezzel a Chanel-bemutatóval sem a lovak, sem a sport szempontjából. El is mondom, miért. Amit láttunk a divatbemutatón, az az, hogy egy sportra képzett lovon egy nagyon gyakorlott díjugrató lovas körbesétál egy kijelölt útvonalon, nagyon jó minőségű homokon, egy bemutató közönsége előtt. Ez egy sportló szempontjából semmiben sem különbözik attól, amikor ezek a lovak egy díjugrató versenyen több száz vagy akár több ezer emberből álló közönség előtt szintén nagyon jó minőségű homokon, tizennégy, tizenöt erőkifejtésen keresztül ugranak, zene van, ledfalak, fények vannak, tapsolnak az emberek, a VIP-ben étkeznek a pálya mellett. Egy díjlovas versenyen pedig zenére mozognak, csinálják a gyakorlatokat ugyanebben a közegben. Ezek a lovak egy-egy nagyobb versenyre repülővel utaznak, minden verseny előtt orvosi felvezetésen vesznek részt, ahol szakemberek előtt kell körbe menniük, ügetniük, többen vizsgálják, nézik őket. Ezeknek a lovaknak mind az idegrendszere, mind a szervezete ehhez hozzá van szokva, amikor mén és kancaszemlék vannak, akkor ezeket a sportlovakat fölvezetik, meg lehet őket nézni. Maga a bemutató közeg ezeknek a lovaknak nem ismeretlen. A kínzás az lett volna, ha a lovat akarta ellenére, erőszakkal kényszerítették volna a bemutatón a körbevonulásra. Ha megnézitek a videót a divatbemutatóról, látszik, hogy a lovas, a hercegnő csizmáján még sarkantyú sincs, nincs a kezében pálca, a ló feje nincs lekötve, szájában nincs erős feszítőzabla, amik sok esetben a nehezebben kezelhető lovaknál szükségesek a sportban. A hercegnőnél tehát még pálca és sarkantyú sincs, ami egyébként a legtöbb lovasnál szokott lenni, amikor versenyeznek és ugratnak. Itt, a Chanel shown a ló összhangban a lovasával, kiegyensúlyozottan mozgott.
A lovon látni lehet, ha nem érzi magát jól. Ez szembetűnő volt elnézve például az öttusás olimpiai esetet. Ott a ló nem akart együttműködni, megállt, erőszakosan forszírozták, így az állatvédők azonnal felszólaltak. Az eset hátterében nagyon sok olyan körülmény van, aminek ismerete nélkül nehéz a történteket objektíven megítélni, főleg kívülállóknak, de ezt most ne keverjük ide! Itt semmi ilyesmi nem történt, a lovon is látszik, hogy lazák voltak az izmai, kényelmesen, nyugodtan, higgadtan mozgott. Több videót is feltettek a divatbemutató előttről is, és az is kiderült, hogy a lovat előtte rendesen bemelegítették. Vélhetően a bemutató előtt többször bevitték erre a helyre, hogy megszokja a közeget. Láthatóan minden körülményt biztosítottak, hogy a lovat sérelem ne érje. Ezek nem vadon élő Appaloosák, amik ahhoz vannak szokva, hogy kötőfék nélkül, szabadon rohangálnak a szteppéken és a mezőkön, ezek sportra tenyésztett lovak, nagyon jó idegrendszerrel. A lovassport rétegsportnak számít. Az, hogy egy ilyen neves divatbemutatón megjelent egy ilyen képzett lovas a lovával, népszerűsíti a lovaglást. Kifejeződött a ló és az ember közötti összhang, megmutatta a köztük lévő kapcsolatot, együttműködést, a sport szépségét, eleganciáját. Lovas körökben kifejezetten népszerű volt a divatbemutató, megjelent több lovasfórumon, mindenki posztolta, és büszkén tették ezt, nem kritikusan.
Tulajdonképpen válaszoltál a PETA brit igazgatójának, Elisa Allen-nek a nyilatkozatára, aki azt mondta: „A lovak intelligens, nagyon összetett lények, akik könnyen megijednek, nem divatos kiegészítők, akiknek dübörgő zenében kell végigvonulniuk a kifutón. Miután könnyedén megijednek, ez az abszurd mutatvány könnyedén végződhetett volna katasztrófával”.
Akkor a Buckingham Palotát őrző vagy különböző felvonuláson felvonuló lovasrendőrök, lovasok állatot kínoznak, embereket veszélyeztetve. Ott is kiugorhatnak a lovak a tömegbe, de nem teszik, mert képzett, nyugodt, a közeget ismerő állatok, és nem veszélyeztetik az embert. Arról ne is beszéljünk akkor, amikor a lovas rendőrök tömeget oszlatnak lovakkal, ittas szurkolókat, tüntetőket terelnek, ráadásul betonon, ami szintén nem a ló természetes közege! A díjlovasok pedig szépen felszerelt lovakkal zenére dolgoznak, mutatnak be komoly elemeket tartalmazó díjlovas programokat, olimpiai sportként, a voltige lovak hátán ugráló tornagyakorlatokat mutatnak be szintén zenére, Akkor ez is állatkínzás? Innentől kezdve a lovak nem vehetnek részt az életünkben, vagy felvetődik az a kérdés is, hogy állatkínzás-e a kutyákat lakásban tartani? Nem tudom, hová fog ez az egész vezetni.
Kuskus, akin a hercegnő végig lovagolt a Chanel kifutóján, véleményed szerint élvezte ezt a feladatot?
Ha a ló valamit nem élvez, azt látod rajta. Elkezd izzadni, a stressz jelei megjelennek a mozgásában, megfeszült a teste, rángatja, rázza a fejét, össze-vissza mozog, pattog, fújtat, megemeli a farkát, próbál kimozdulni abból a pozícióból, amiben a lovas tartja. Hétszáz- nyolcszáz kilogramm a súlya, a rajta ülő lovas, mondjuk a hercegnő, aki sokat versenyzett is a gyerekei születése előtt, itt hatvan kilós. Ebből a súlycsoport-felállásból elképzelhető, hogyha egy ló nem akar valamit, van- e esélye a lovasának arra, hogy erre kényszerítse? Az olimpián is láttuk, egy ponton túl nem lehetett forszírozni valamit, amit a ló nem akart. A ló, amikor nem élvez valamit, vagy nem érzi magát biztonságban, akkor többféleképpen tud reagálni, az egyik ilyen, amikor ellenszegül, azaz megáll, lecövekel, nem ugrik, nem megy előre, elkezd tolatni, hirtelen elfordul, kifordul, ágaskodik, akár le is dobja lovasát. Sok olyan versenyt látni, amikor bejön a lovas a pályára, és a ló egyszerűen nem indul el, megáll. Nincs az az isten, hogy elinduljon! Rácsapnak pálcával, de nem üthetsz rá háromnál többször. Ha nem indul el, akkor fel kell adni a versenyt a cél előtt is, ki kell menni a pályáról. Lehet a ló egyszerűen csak stresszes, ennek megvannak a testi jelei, amiket már említettem, látszik rajta, hogy diszkomfortos. Egyébként nem csak a speciális helyzetek stresszelik a lovakat, az én versenylovaim például teljesen bestresszelnek a böglyöktől terepen, karámban. Toporzékolnak, lökdösik a karám ajtaját, hogy vigyük be őket onnan a boxba, ha böglyök vannak, verik a fejüket, izzadnak. Többször estünk már le azért, mert valami megmozdult egy bozótban, vagy őzek jöttek szembe, és ijedtükben megugrottak a lovaink. A lovak reakciói a félelemre azonnal láthatók, érzékelhetők. Kuszkusznak nem látok a lelkébe, hogy kifejezetten élvezte-e a Chanel bemutatós fellépését, de hogy nem élvezte, annak nem voltak jelei. Én azt láttam, hogy pontosan tudja hogy hol van, hogy mi a dolga, és nagyon profin, mint egy előadóművész, végig csinálta azt a feladatot, amire fel volt készítve, és hogy ez neki se pszichésen, se fizikailag nem okozott semmilyen gondot. Még erőkifejtés sem volt benne, nem kellett ugrania, különleges dolgokat bemutatnia, díjlovas feladatokat abszolválnia. Egyszerűen egy kijelölt útvonalon végig kellett sétálnia, egy pici részen kifelé pedig galoppoznia kellett. Ezek egy lónak természetes jármódjai.
Ha ezek a lovak nem csinálnának semmit, ha azt mondjuk, hogy minek galoppoztatjuk őket, hagyjuk őket élni úgy, ahogy akarnak, az természetes állapotuk lenne?
Azért nehéz kérdés ez, mert azok a lovak, amelyek a mezőkön szabadon élnek, nem lettek nyereghez, lovashoz szoktatva, nem lettek sportra tréningezve, nem erre tenyésztették őket, biztosan nem csinálnának meg semmit, amit kérsz. Ha az egyik percről a másikra ilyen helyzetbe hoznád őket, semmi esélyed nem lenne, mert a nyerget sem viselnék el, ledobnák az embert a hátukról, rúgnának, harapnának, és kivívnák maguknak azt, amihez hozzá vannak szokva, nem bírnának zárt térben, emberrel a hátukon egy lépést sem tenni, számukra egy ilyen helyzet elviselhetetlen lenne. Az a ló, amit sportra tenyésztettek és kiskorától kezdve emberhez van szoktatva, futószárazták, belovagolták, versenyeztek vele, és egyik percről a másikra kitennéd a karámba, és nem csinálnál vele semmit, akkor csak ott állna, nézelődne, nem értené. Azokat a lovakat, akik lesérülnek, nem lehet már rajtuk lovagolni, egy bizonyos kor felett nyugdíjazzák őket, egy szép karámban tartják, de ha jön az ember, azonnal rohannak a karám széléhez, és kérik, keresik az emberi kapcsolatot. Az a ló, ami nem élvezi az emberrel közös munkát, az emberrel közös sportot, nem szívesen viseli az embert, azt nem tudod a sportban tartani. Sok olyan lovat láttam, aki jól indult, de utána egyszerűen nem akarta és kivívta magának azt, hogy őt ebből vegyék ki. Nyolcszáz kilós állatokról beszélünk. Nem tudod rávenni semmire, ha nincs rá affinitása, érdeklődése, ha nem élvezi. Nekem is vannak ugró lovaim. Érzed rajtuk, hogyha hosszabb ideje nem ugrottunk, és megyek velük egy fekvő rúd felé, akkor alig tudom tartani őket, mert már húznak a rúd felé, át akarják ugrani. Ha egy sérülésből hozunk vissza lassan egy lovat, alig bírjuk csillapítani, mert már annyira unta a sérülés alatti pihenést, a boxban, vagy a karámban állást, már dolgozni akar, keresi az ugrást a szemével. Amikor kimész vele a pályára, lobogó fülekkel, lelkesen várja a feladatot.
