Mi a munkája egy divat pr-osnak?

2016.május.9.

A divattervezők meghajolnak a bemutatók után, a topmodellek pózolnak az újabb kollekciókban, de az, hogy valamely divatmárka milyen üzleti sikereket ér el, nem csak rajtuk múlik. Sok szakember dolgozik a jupiterlámpák fényén kívül is, és Magyarországon is egyre több a nemzetközi tudással bíró szakember.

Smink: Somogyvári Dóra, fodrász: Józsa Gabriella/JPDS szalon, kék felső és fehér műbőr szoknya: E N I H O R N, nyaklánc: Bobo, harisnya: Calzedonia
Smink: Somogyvári Dóra, fodrász: Józsa Gabriella/JPDS szalon, kék felső és fehér műbőr szoknya: E N I H O R N, nyaklánc: Bobo, harisnya: Calzedonia
Fotó: Emmer László

Aki sok-sok világhírű luxusmárkát ismertetett már meg Magyarországgal: Csajbók Mariann. Minden részletre odafigyel, minden rendezvény, kollekció bemutató, divatesemény hibátlan és makulátlan, ha a cége, a LanceCom Kommunikáció rendezi. Hároméves kora óta "dolgozik" a divatban. Hogy ez lehetetlen? Semmi sem lehetetlen.

Hogyan kezdtél divat PR-ral foglalkozni, és hogyan kerültél a divat világába?

2006-ban, amikor a Louis Vuitton üzletet nyitott Budapesten, kerestek egy kommunikációs vezetőt. Erre a posztra jelentkeztem, és meg is kaptam a munkát. Egy éven keresztül csak nekik dolgoztam. De mivel külsős munkatárs voltam, egy év elteltével úgy döntöttem, hogy további ügyfeleket vállalok és fejlesztem a cégem. Adta magát, hogy divattal foglalkozzak, hiszen azelőtt tizennégy évig szabadúszó stylistként tevékenykedtem, ráadásul a szüleimnek divatáru üzletük volt Szentendrén, az iskolából oda mentem haza. Hároméves koromtól egy divatüzletben éltem, ott írtam a házi feladatomat, láttam, hogyan kell eladni, sőt, magam is eladtam egy idő után. Később dolgoztam a legendás Kék Duna szalonban is, ami úgy esett, hogy angol-francia szakra felvételiztem az egyetemre, de nem volt nagyon egyszerű bejutni, így a felvételik között elmentem dolgozni. A szalon vásárlóinak fele külföldi volt, és nem beszélt senki nyelveket, így jól jött nekik, hogy én már akkor három nyelvet bírtam, nekem pedig arra volt szükségem, hogy megtanítsanak varrni, hogy legyen erről egy papírom. Az akkori törvények szerint édesanyám csak úgy adhatta volna át nekem a divatáru üzletet, ha nekem is megvan a szakképesítésem. A cél tehát az volt, hogy legyen egy varrónői vizsgám, ezért hat órában tolmácsként dolgoztam a szalonban másfél éven keresztül. Persze mondanom sem kell, hogy mindeközben ezt a törvényt eltörölték. Utána három évig vezettem az édesanyám üzletét, mert ő más dologba kezdett. A tapasztalatszerzés még tovább folytatódott: három év múlva felhívott Borszéki Zita divattervező azzal, hogy egy új szalont nyit, és dolgozzunk együtt. Először nemet mondtam, mert úgy éreztem, hogy a szentendrei üzlet már éppen olyan, amilyennek szerettem volna, de egy hétig mégsem tudtam aludni, az járt a fejemben, hogy ez mégiscsak egy nagy lehetőség arra, hogy újat tanulják, többet lássak, így visszahívtam Zitát, és mondtam neki, hogy megyek. Anyukám pedig visszavette az üzletet. A Zitával való munka közben nagyon sok ismeretségre tettem szert, és bekerültem egy olyan körbe, ami még inkább a divat világához kötött.

Stylistként milyen munkáid voltak?
Elsősorban reklámokban dolgoztam, hiszen amikor elkezdtem ezzel foglalkozni, még nem voltak Magyarországon kimondottan divatmagazinok. Reklámügynökségek viszont voltak, így volt alkalmam művészeti vezetőként is kipróbálni magam, dolgoztam produkciós irodában is, és rengeteg reklámfotó, reklámfilm, nagy díjátadó rendezvény produkcióinak a stylingjáért voltam felelős. Évek elteltével mindenféle alkalomból, mindenféle embert öltöztettem már. Az Estée Laudernek is volt egy nagyon sikeres szolgáltatása, ahol négy évig tevékenykedtem, az üzletben stílustanácsokat adtam, segítettem a nőknek csinosabbá válni. Szabályosan sorban álltak az emberek, hogy bejussanak. Az öltözködési tanácsadás is azért ment nekem olyan jól, mert annyiféle testalkatú, formájú embert öltöztettem már életemben, hogy bárki is ült le velem szemben, nem jöttem zavarba, pontosan tudtam, hogy mit mondjak neki, mi áll majd neki a legjobban.

Kik a céged ügyfelei, minek a népszerűsítésén dolgoztok mostanában?

Pillanatnyilag a Louis Vuitton mellett a Calzedonia Group (Calzedonia, Intimissimi, Tezenis) az egyik legnagyobb divatcég, akinek dolgozunk, a Brompton összecsukható kerékpár, ami Angliában ugyanolyan kultikus tárgy, mint a Mini autó, a MAXCo. és az E N I H O R N magyar divatmárka, de több céggel is tárgyalok éppen. Szinte adja magát az, hogy divatközeli ügyfeleink legyenek, miért is foglalkoznék golyóscsapágy sajtómegjelenésekkel, ahhoz nem értek?! Persze mindent meg lehet tanulni, mint ahogyan voltak gasztronómiai ügyfeleink is, dolgoztunk építészirodának, ingatlankezelő cégnek. Ma már nem mindent magam végzek el, hanem a kollégáim, és tudom, melyik témára ki a legalkalmasabb.

Mi szükséges leginkább ennek a szakmának a gyakorlásához? Te milyen munkatársakban tudsz megbízni?
Rengetegen jelentkeznek hozzám munkára. Volt együttműködésem az International Business Schoollal és más főiskolával is és tulajdonképpen az iskolák krémjei jelentkeznek hozzám, tehát nagyon tehetséges emberekből választhattam mindig a kollégákat. Nagyjából mindenkinek marketing és kommunikációs végzettsége van, de a végzettség még nem minden. Persze fontos, hogy valaki tudja, amit tanult, de legfőképpen szeretnie kell sokat dolgozni, tapasztalatot szerezni. Azt szeretem, ha valaki lelkes, dolgozni akar, alázattal viszonyul a munkához és nem csak a referenciái közé akarja beleírni, mert jól fest, hogy a Louis Vuittonnak és a Swarovskinak is dolgozott. Nagyon fontos az is, hogy ápolt legyen, jó megjelenésű, hiszen a cégünket és az ügyfeleinket is képviseli. Egykori stylistként persze pontosan tudom, hogy a külsőségek szintjén bárkiből ki lehet hozni valamit, nyilván hosszú távon a legfontosabbak a belső tulajdonságok, de a munkatársaim nem a gép mögött ülnek egész nap, hanem rendezvényeken jelennek meg, tárgyalásokra mennek, így a megjelenésük meghatározó. Mindenkivel próbamunkát végzünk és fontos, hogy lássam, tanulni akar az illető és nem mindenről azt gondolja, hogy ő ezt már tudja. Tudom, hogy mindenki tud valamit, de nem tudja azt, amit én tudok, hogy ő nem tud. Élettapasztalat nélkül ezt az összetett munkát nem lehet jól végezni. Ha valakinek nincs még élettapasztalata, akkor ott vagyok én, akinek már van. Fontos nekem, hogy elfogadja az illető, hogy arra, amit mondok, szüksége van. Ha azt látom, hogy ezt visszautasítja, nem tudok vele dolgozni. Ez az én cégem, én vállalom az összes anyagi felelősséget. Nagyon szeretem, ha nagy ívű egyéni elképzelései vannak valakinek, de ezt először velem ossza meg, ne az ügyfeleinkkel. Az együttműködő munkatársakat szeretem, akik tudnak sokat dolgozni és elfogadják, hogyha az ügyfelünknek meg kell csinálnunk valamit, akkor azt azonnal meg kell, hogy oldjuk. Nem kell éjfélig bent maradni, lehet otthonról is dolgozni, vagy be lehet jönni reggel korábban, de legyen meg időre az, amit az ügyfél kért. Az ügyfélnek nemet mondani nem lehet. Persze vannak irreális dolgok, de azt akkor én mondom majd meg az ügyfelünknek. Ez egy folyamatos lavírozás. Olyan, hogy mindenki, mindig elégedett és boldog legyen nincs, de folyamatosan próbálkozni kell ennek a megteremtésén.

Mi volt az eddigi legnagyobb kihívás a munkádban?
A Louis Vuitton üzletmegnyitója, ahol hatszáz vendég volt. Olyan gördülékenyen ment ennek ellenére, hogy a megbízóim azt mondták, sosem voltak még ilyen könnyedén megvalósuló üzletmegnyitón. Három hónappal később volt még egy háromszáz fős vacsora fent a Várban, a Louis Vuitton Classic Boheme Run veteránautó-rali alkalmából. Egy hatvan méter hosszú sátort építettünk, amit nyolcvan centiméter magasságban megemeltünk, hogy jobb legyen a kilátás vacsora közben. A gond csak az volt, hogy nem érkezett meg a sátor alapja Belgiumból, valamiért elakadt a kamion. Zalaegerszegen kellett lebontani egy rendezvényen valamit, és felhozni az estére, majd visszavinni, hogy legyen a sátornak alapja. Így tudtuk az utolsó pillanatban megoldani, hogy a száztíz, a világ különböző pontjairól érkező autóversenyző, száz nemzetközi újságíró, a Sky News, a CNN, a The New York Times és még kit tudja, mennyi neves sajtóorgánum képviselője és a száz magyar vendég le tudjon ülni vacsorázni.

Mi történt a divatfronton az elmúlt tíz évben Magyarországon és a cégeddel?

Pont tíz éve kezdtem el a Louis Vuittonnal dolgozni és ez volt az első luxusmárka, amelyik saját üzletet nyitott Magyarországon. Mindenki tudta, hogy ezzel elindul egy folyamat, más luxuscégek is bejönnek majd a piacra. A válság előtt nagy robbanás volt, sorra nyíltak az üzletek, dübörgött a piac, de 2010-ben volt egy pont, amikor például én minden ügyfelemet elvesztettem, csak a Louis Vuitton maradt. Innen kellett a válság után újra felépíteni a céget. Nem volt ilyen élettapasztalatom, mert nem éltem még meg világválságot, nem tudtam, mit is kellene ilyenkor csinálni, mire lehet számítani. Ugyanazt kellett volna tennem, amit láttam a nagy ügyfeleinktől: azonnal drasztikusan költséget kellett volna csökkenteni. Én inkább bizakodó voltam, ami egy nagyon pozitív tulajdonság, de jelen esetben nem volt valami célravezető. Idővel persze minden normalizálódott, csak ez nagyon sokba került. Ez volt a tanulópénz.

Mi a véleményed a közösségi médiáról?

Nagyon szeretem, nagyon érdekel, jó vele dolgozni, nagyon hatékony, viszont azt gondolom, hogy rengeteg időt emészt fel az életünkből és a mindennapokból. Talán az emberek nem így vannak tervezve. Ahhoz, hogy az életedet úgy éld, ahogy elkezdted, és ahogy megtanultad élni, abba a közösségi médiafogyasztás töredéke fér csak bele. Ha folyamatosan jelen akarsz lenni ezeken a platformokon és mindent tudni akarsz, semmiről sem akarsz lemaradni, akkor tulajdonképpen egy teljesen más típusú életet kell élned. Én nem erre az életstílusra szavazok.

Van olyan álomügyfeled, amit szívesen elmondasz?
Talán a most megnyíló Ritz Carlton Hotel.

Smink: Somogyvári Dóra, fodrász: Józsa Gabriella/JPDS szalon, kék felső és fehér műbőr szoknya: E N I H O R N, nyaklánc: Bobo, harisnya: Calzedonia, fotó: Emmer László

Ez is érdekelhet

Esőhöz is stílusos megjelenés dukál

Esőhöz is stílusos megjelenés dukál

Divathírek

Vélemény: Jogosan viselhette Kim Kardashian Marilyn Monroe ruháját a Met gálán?

Vélemény: Jogosan viselhette Kim Kardashian Marilyn Monroe ruháját a Met gálán?

G-Életstílus

Szerelemféltés, avagy így romanticizálja az erőszakot a kultúránk

Szerelemféltés, avagy így romanticizálja az erőszakot a kultúránk