Miért lehet az upcycling a divat jövője?

2020.október.6.

Napjainkban egyre több szó esik arról, hogy a divatipar mennyire környezetszennyező, kutatások szerint a legkárosabb iparágak között van. A probléma megoldására számos kezdeményezés, technika született, ilyen az újrahasznosításnak az a formája is, amikor már korábban felhasznált textilekből vagy akár használt ruhákból születnek új darabok. Ennek a módszernek jártunk utána, és annak, hogy a márkák széles skálája hogyan alkalmazza ezt.

Miért lehet az upcycling a divat jövője?
Fotó: Getty Images
Fotó: Rexfeatures

A The New York Times szerint a ruhák háromötöde szeméttelepen végzi az elkészítésüket követő évben, az Environmental Protection Agency pedig arról számolt be, hogy 2013-ban 15,1 millió tonna ruha került kidobásra, amiből 12,8 millió tonna teljesen menthetetlen volt, tehát nem talált új gazdára és nem is hasznosították újra. Ha szétnézünk a környezetünkben, akkor minden bizonnyal arra jutunk, hogy a helyzet nem javulhatott az utóbbi kutatás óta eltelt 7 évben: az üzletek tele vannak ruhákkal, amiknek jórészét senki nem viszi haza, amit pedig megvesznek, az hamar kidobásra kerül, hiszen szinte mindenki valami újra vágyik folyamatosan.

Ez a mértéktelen túltermelés a divatipar környezetkárosító voltának az egyik alappillére, amit a teljesen új nyersanyagok bevonásának csökkentésével igyekeznek visszaszorítani. Az újrahasznosítás már magyarul is elterjedt fogalom, ám angolul két kifejezés is létezik erre a gyakorlatra, amik különválasztása magyarul nem történt meg.

Fotó: Rexfeatures

A recycling és az upcycling közötti különbséget példával a legegyszerűbb körülírni: az előbbi fogalomról van szó, ha egy üvegflakont beolvasztanak és az olvadt üvegből egy lámpabúra készül. Ha viszont egy ugyanolyan flakont csak elmosnak és változtatás nélkül kezdik lámpaernyőként használni, akkor upcyclingról beszélhetünk. Tehát még a recycling esetében az eredeti tárgyat felaprítják, megolvasztják vagy más eljárással nyersanyaggá bontják, majd ebből születik valami új, addig az upcycling inkább egyfajta kreatív, átértelmező újrahasználat, aminél az eredeti tárgy (szinte) érintetlen marad. Utóbbi technikáról elmondhatjuk, hogy kevésbé káros a környezetre nézve, mivel kimarad az energiahasználattal és környezetszennyezéssel járó elemekre bontás.

Jó hír a bolygó jövőjét tekintve, hogy az upcycling nem rekedt meg az otthoni barkácsolás szintjénél, amikor ceruzatartót készítünk vécépapír gurigából, hanem a divattervezők közül is egyre többen felfedezik. A legnagyobb divatházak show-jáitól kezdve a szinte kézművesekként dolgozó slow fashion designerek darabjain is fel-feltűnik ez a módszer.

Sőt, nem csak az utóbbi években, mióta gyakori beszédtéma lett a fenntarthatóság: a Maison Margiela divatház már 1988-ban elindította Artisanal névre keresztelt vonalát, ami a világ különböző pontjain gyűjtött daraboknak ad új életet a cég párizsi stúdiójában. A kézzel készülő, egyedi darabokat a Haute Couture divathéten mutatják be.

Maison Margiela 2014-es tavaszi/nyári ,,Artisanal kollekciójának néhány darabja:

Fotó: Getty Images

A divatháznak ehhez a hagyományához nyúlhatott vissza a jelenlegi kreatív igazgató, John Galliano is a 2020-as őszi-téli kollekció megalkotásakor: csapatával egyesével válogattak ruhákat, kiegészítőket vintage üzletekből, amikből új ruhadarabok, részletek születtek. A Galliano által Reciclanak nevezett technika eredményei kabátokból születő nyújtott gallérok és az anyagfoltokból összevarrt ruhák, valamint a márka ikonikus 5AC táskáját is már használt luxusbőrökből készítették.

Az ikonikus 5AC táska:

Még ennél is messzebbre ment Virgil Abloh a Louis Vuitton 2021-es tavaszi-nyári férfi kollekciójának létrehozásakor: a show-n mindössze két olyan modell vonult kifutóra, akik új nyersanyagokból készült ruhákat viseltek. 25-en viszont használt alapanyagokból született szetteket mutattak be, szintén 25-en pedig korábbi kollekciók darabjait öltötték magukra. Mindehhez minden bizonnyal az is hozzájárult, hogy a márka dolgozói home office-ban töltötték a kollekció megalkotásának egy részét, de ez nem vesz el annak jelentőségéből, hogy egy ilyen jelentős divatház a lelassulás és környezettudatosabb szemlélet mellett dönt felesleges anyagok, el nem adott ruhák újraértelmezésével.

A Louis Vuitton 2021-es tavaszi-nyári férfi kollekciójának bemutatója szeptember 2-án Tokyóban:

Fotó: Getty Images

A két divatházhoz képest tradicionálisabban – de semmiképp sem unalmasabban - alkalmazza a BODE az upcycling technikát: a tervező, Emily Bode és csapata antik anyagokat, viktoriánus patchwork takarókat gyűjt, amikért sokszor eldugott amerikai bolhapiacokon üzletelnek személyesen. Ezekből a leggyakrabban letisztult formájú, a funkcionalitást alapvetőnek tekintő dzsekik készülnek. Különösen szép a dologgal kapcsolatban az, hogy mindezzel az amerikai márka egy helyi kézműves tradíciót, a quiltinget emelte a divatba, valamint sok esetben dupla upcyclingról beszélhetünk, mivel a BODE ruhák alapanyagául szolgáló, foltokból összevarrt textilek sokszor a házaknál keletkező textilhulladékokból készültek.

A BODE-hez hasonlóan a brit Rua Carlota is a patchwork technikához nyúlt, ám termékei teljesen más benyomást keltenek már első ránézésre is, ahogy az alapkoncepció is eltérő. Az ő esetében szó sincs tradíciókról és régiségekről, épp ellenkezőleg: márkája a szinte egyszer használatos ruhák egyeduralmáról szóló világunkra adott válasz. Többnyire kötött anyagú, minden bizonnyal hamar megunt fast fashion ruhákat használ egyedi darabjai alapanyagául. Munkamódszere egy festőére hasonlít, a kidobott ruhák színes foltokként jelennek meg, szinte egy teljesen új textilt alkotva.

Az eredeti, használt anyagot sokkal kevésbé lebontva dolgozik a Hôtel Vetements. A márka alapkoncepciója szerint leselejtezett szállodai függönyökből dolgoznak, akár olyan relikviákból is, mint a párizsi Ritz Hôtel 1800-as évekből származó példányai. Termékeiknél nagyon fontos a magas szabászati, varrásbeli minőség, leggyakrabban egyszerű fazonú ingeket és klasszikus blézereket készítenek. Mára a függönyök kiegészültek kárpitokkal, kézzel készült hímzésekkel, asztalterítőkkel, textilszalvétákkal és más használt anyagokkal. Ezeknek a formája, mérete határozza meg a születő ruhadarabot, sokszor improvizálnak alkalmazkodva az adott használt anyaghoz.

Míg a Hôtel Vetements finom darabjairól elsőre meg sem mondanánk, hogy használt anyagokból vannak, addig a Rave Review egyes darabjai messziről hirdetik ezt, a márkának célja is példát mutatni újrahasználatról és az így készült darabok viseléséről. Termékeik között vannak látványos, mintás, színes, szinte földig érő pufikabátok, amikről nem is próbálják azt a látszatot kelteni, hogy nem régi paplanokból varrták őket. Az IKEA fehér szabványtakarói előtt született tarka paplanok mintái véletlenszerűen találkoznak egy-egy Rave Review kabáton, ám az ilyen lakástextilekre jellemző lágy színek garantálják, hogy passzoljanak egymáshoz az elemek. Hasonló a recept a régi kockás pokrócokból varrt ruhák, szoknyák és topok esetében is: ezek az egymást keresztező vonalak is éppúgy a fejünkben vannak gyerekkorunk óta, a rojtos szélek pedig egyértelmű segítséget nyújtanak az anyagok előéletének dekódolásában.

Az upcycling néhány éve tartó népszerűsége persze messze van attól, hogy megszüntesse a divatipar okozta káros környezeti hatásokat, de figyelemfelhívásra mindenképp jó. A tervezőknek kreatív eszközt ad a kezébe, amivel felszólalhatnak a túltermelés ellen, a vásárlókat pedig emlékeztetheti arra, amit a fast fashion korában szinte elfelejtettünk: hogy a ruhák mögött munka van, amit nem árt megbecsülni.

Szerző: Dózsa Kamilla

Ez is érdekelhet

Ilyen látványos kabátot már rég viselt Katalin hercegné

Ilyen látványos kabátot már rég viselt Katalin hercegné

GLAMOUR Horoszkóp

Napi horoszkóp: a Bikákra ma mindenki irigykedik, a Kosokra nagy szüksége lesz a barátainak

Napi horoszkóp: a Bikákra ma mindenki irigykedik, a Kosokra nagy szüksége lesz a barátainak

G-Életstílus

Munkahelyi zaklatás: te is áldozat vagy?

Munkahelyi zaklatás: te is áldozat vagy?