A szmájli története a divatban: miért éli reneszánszát a mosolygó arc?

A kilencvenes évek nosztalgiájának újjáéledésével az egyszerű mosolygó arc is visszatért a divatba. A szmájli reneszánszát nyugodtan nevezhetjük elüzletiesedett grunge-nak, mivel a forma óriási utat járt be, míg az ellenkultúra védjegyéből a kapitalizmus egyik szimbólumává vált.

Bár a formatervezés eredete vitatott, az 1948-as Kikötőváros című Ingmar Bergman filmben látható, hogy a főhősnő egy szomorú szmájlit rajzol rúzzsal a tükörre. Az 1953-as, Gábor Zsazsa szereplésével készült Lili című film plakátján pedig három különféle hangulatot jelző, rajzolt arc is helyet kapott. A hatvanas években a mosolygó arc lett a The Funny Company gyerekeknek szóló tévéműsor logója, majd a trend elérte a ruhaipart, mikor a New York-i WMCA rádióállomás mosolygó arcot ábrázoló, sárga pulóvereket épített be reklámkampányába.

A sárga szmájli atyjaként mégis Harvey Ross Ball grafikus-reklámszakembert szokás emlegetni, aki mindössze negyvenöt dollárért, mai árfolyamon körülbelül háromszázhetvenöt dollárért készítette el rajzát egy biztosítótársaság megbízásából, akik egy barátságos dizájn megtervezésével bízták meg Ballt. A grafikus állítólag tíz perc alatt megrajzolta szmájlit, amit nem védetett le, így a rajz rengeteg variációban és formában felbukkant az elmúlt évtizedekben. 1971-re például már ötvenmillió szmájlijelvényt adtak el világszerte.

A világ egyik legismertebb logója ma már számtalan terméken látható, emellett különféle szubkultúrák, az elektronikus és underground, valamint a szélesebb film- és képregényszcéna jelképe lett, majd az internetkultúra egyik megkerülhetetlen alapjává vált mint érzelmet kifejező ikon. „A szmájli egy azonnal felismerhető szimbólum, furcsa belegondolni, hogy egyáltalán ezt tervezte valaki” – mondta a Chinatown Market alapítója, Mike Cherman, aki a sárga arcot választotta márkája logójául.

Az X generáció mosolya

A kilencvenes évek elején a Nirvana nemcsak a grunge zenét ismertette meg a világgal, de ahogy az az X generációtól elvárható, frissített egyet a grafikán, aminek köszönhetően az új, nyelves smiley úgy nézett ki, mintha kipurcant volna. Az újragondolt dizájn harminc éve tartja magát, olyannyira, hogy a 2016-os év egyik legkeresettebb terméke lett, ami annak is betudható, hogy az influenszerek által előszeretettel hordott alteros pólókat pár ezer forintért árulták az olyan fast fashion-boltok, mint a H & M vagy a Zara.

Miután a rave és a grunge a lázadás szimbólumává változtatta a szmájlit, jött valami, ami örökre megváltoztatta a logóhoz való hozzáállásunkat: az internet. Bár ennek története valójában a nyolcvanas évekre nyúlik vissza, amikor Scott Fahlman, a Carnegie Mellon Egyetem egyik informatikusa javasolta, hogy a szmájlit használják az üzenetek kontextualizálására. 2001-ben megjelent az első szmájliszótár, 2017-ben pedig bemutatták az Emoji-filmet, aminek mi más lenne a főszereplője, mint a szmájli. A forma olyan meghatározó filmekben kapott kiemelt szerepet, mint a Forrest Gump vagy az alternatív világban játszódó Watchmen.

Trendi és feldobja a hangulatot

A sárga arc az elmúlt években több luxusmárka kollekciójában feltűnt. Például az Anya Hindmarchnál, a Fendinél, a Moschinónál, a Levi’s-nél, az MISBHV-nél vagy a Marc Jacobsnál. Utóbbit 2019-ben a Nirvana beperelte, mivel a divatház új grunge-kollekciójában felhasználta az 1992-ben levédett Nirvana-szmájli logót, annyi változtatással, hogy a szemet M és J betűre cserélte le. Tavaly nemcsak a tervezőket, de a divattervezői babérokra törő popsztárokat is megihlette a logó. Justin Bieber Drew House névre keresztelt uniszex kollekciójának minden darabján fellelhető az ismerős arc.

Milyen mélyebb kulturális jelentést tulajdoníthatunk a XXI. században a mosolynak? Látszólag ellentétek humoros összekapcsolásáról van szó, de a szmájli a hidegháború, a vietnámi háború, a hippimozgalmak és John F. Kennedy meggyilkolásának korában született, ezért egyfajta jelképe lett a szabadságnak, azt az üzenetet közvetítette, hogy még akkor is megéri egymásra mosolyogni, amikor káosz van a világban.

Vélhetően a napjainkat befolyásoló klímakatasztrófára és geopolitikai helyzetre utal ma is a művészvilág, mikor szmájlival igyekszik feldobni a hangulatot. A sárga arc évtizedek óta benne van a köztudatban. Volt már reklámarc, lemezborító, az antikultúra védjegye és fordítva. Lényeg, hogy elérte célját, mosolyt csalt az emberek arcára.

PHILOSOPHY DI LORENZO SERAFINI

A dizájnermárka ironikus értelemben használja az ikonikus szmájlit. A pulóveren, cipőn és telefontokon a „Boldog vagyok nélküled” felirat díszeleg a mosolygós arc mellett.

DR BERDAN X SMILEY

Az anya és lánya, azaz Beg és Deniz Berdan által alapított divatmárka 2020-as tavaszi-nyári kollekciója, a DB BERDAN X SMILEY az ikonikus emotikont állítja középpontba. A „Self-Love Club”, vagyis önszerető klub fantázianevű kollekció darabjait a nyolcvanas-kilencvenes évek klasszikus sziluettjei inspirálták, különösen a hiphop és a rave-kultúra. A ruhákat megredelheted a smiley.com oldalon vagy az ASOS-ról.

A cikk eredetileg a GLAMOUR magazin 2020-as áprilisi lapszámában jelent meg.

Szöveg: Adamek Alma