A mesterséges intelligencia mára nemcsak egy technológiai újdonság, hanem sokak mindennapi beszélgetőtársa lett. Kérdezünk tőle, amikor bizonytalanok vagyunk, ötletelünk vele, vagy épp lelki támogatást keresünk. De hol van az a pont, amikor a kényelem átfordulhat elszigetelődésbe, és mikor válik a „digitális társ” inkább pótlékká, mint segítséggé?
Ezeket láttad már?
Egyre többen választják a ChatGPT-t a hagyományos keresőmotorok helyett, már nem a Google-től kérdezzük meg, hogy mit érdemes megnézni egy városban, vagy hogy melyik a legjobb vendégváró falatka, ha csak fél óránk van összedobni valamit. És lassan már nem a barátaintól várjuk a választ, hogy vajon miért nem ír a srác, akivel randiztunk, hanem a chatrobottal vitatjuk meg a szívfájdalmat. De mit okoz ez a jövőnkre nézve?
A Magyar Zene Házában megrendezett Mental Liget fórum egyik, „Tényleg az AI lesz a pszichológusod és a barátod?” címet viselő panelbeszélgetésén erre kereste a választ Kiss Gergely (Attrecto Next Tech Digital Solutions), dr. Szondy Máté klinikai szakpszichológus és Achilles Georgiu (MOL Group).
Segít vagy hátráltat a mesterséges intelligencia?
A jövőben valószínűleg egyre többet leszünk egyedül, de a valódi élményeink és az önmagunkat meghatározó igazán nagy történések társaságban történnek majd. „Hiszek benne a következő években egyfajta humán reneszánszt fogunk átélni, az igazán fontos pillanatok, az igazán nagy dolgok egymás között történnek meg. Azonban a nagyon könnyen hozzáférhető, sosem alvó, végtelenül intelligens, szupergyors intelligencia egy csomó mindenre választ tud adni nekünk, ezért vele több időt fogunk eltölteni annál, mint mondjuk ma. ” - mondta Kiss Gergely.
Szondy Máté azokra a kutatásokra hívta fel a figyelmet, amelyek megmutatják, hogy a nyugati társadalmak nagyon komoly magányosság-járvánnyal küzdöttek már a Covid előtt is, a vírushelyzet pedig csak rontott ezen. Ugyan a technológiák előretörése és elérhetősége időnként segíthet ezen, de vannak arra utaló kutatási eredmények, hogy hosszú távon újabb és újabb problémákat okoznak.
Itt a pontos lista, hol élnek a kevésbé okos emberek a mesterséges intelligencia szerint
„Egyetemeken tanítok, ahol azt látom, hogy régebben, amikor egy hallgató elakadt egy anyaggal vagy nem értett valamit, a hallgatótársaitól kért segítséget, elkérte az anyagot, lefénymásolta, megbeszélték. Ma az esetek nagy százalékában ez már nem történik meg, mert a hallgató a különböző AI-alapú robotoktól kérdez és ezáltal is csökken a kapcsolódási lehetőség.” Kiemelte, hogy ez a részéről szubjektív tapasztalás, ugyanakkor tény, hogy az intenzív chatbot felhasználók esetében csökken annak a valószínűsége, hogy elkezd másokhoz, emberekhez kapcsolódni.
Persze ha jól használják, a chatbotok segíthetik a kapcsolódást, például ha valaki szorong egy randimeghívás előtt, akkor a mesterséges intelligenciával nagyon jól lehet gyakorolni. A gond akkor van, ha a felhasználó nem jut el ebbe a fázisba, nem hívja el végül a kiszemeltjét, helyette csak az AI-jal fog beszélgetni. Erre ma már rengeteg példa van, Kiss Gergely egy több száz tagot számláló, magyar Facebook-csoportot említett, ahol olyan emberek a tagok, akik AI-t választottak társul. Az első meghökkenés után a történeteiket elolvasva a szakemberben elmondása szerint átfordult a dolog, hiszen a felhasználók olyan élményekről számoltak be, hogyan segíti a chatbottal való beszélgetés az életüket, a szorongásaikat.
Szondy Máté kiemelte, hogy „pszichológusként, elsőre, meg talán másodikra is az ember ilyenkor felhúzza a szemöldökét, ugyanakkor ne felejtsük el azt, hogy önmagában az, hogy úgynevezett non humán ágensekhez, tehát magyarul nem emberekhez tudunk kötődni és kapcsolódni, az egyáltalán nem új dolog és egyáltalán nem patológiás dolog.”
Gondoljunk csak az okostelefonunkra! Ha velünk van, nem szorongunk, de ha lemerül vagy otthon felejtettük, máris idegesek vagyunk. De gondolhatunk arra is, hogy kötődünk a háziállatunkhoz, vagy az otthonunkhoz. Tehát önmagában az, hogy tudunk kapcsolódni, kötődni valamihez, valakihez, aki nem ember, egyáltalán nem ördögtől való dolog. A fő kérdés az, hogy ennek közép-, illetve hosszú távon lesz-e bármilyen negatív hatása.
Tud-e empatizálni a ChatGPT?
A kérdésre a válasz: igen, tud, ám ez sosem érdektől mentes. Azzal mind tisztában vagyunk, hogy komoly különbségek vannak az emberi és az MI kapcsolódások között, többek között az empátia, a kölcsönösség, illetve az érdekmentesség szintjén - hiszen minden ilyen chatbot mögött ott van valamilyen cég, amelynek pénzügyi érdeke, hogy a felhasználó használja az MI-t, kapcsolódjon hozzá, kötődjön hozzá.
Achilles Georgiu a chatbotok érzelmi beállításait hozta fel példának, melyekben a fejlesztések elején szintetikus alapérzelmek voltak csak jelen. Közben ezek, a felhasználókkal való interakciók során fejlődtek, komplexebb érzelmek is létrejöttek, melyeket nem igazán lehet már programozni vagy kontrollálni. „Most olvastam, a legutóbbi érzelem, amit észrevettek, az a talpnyaló. Ez azért alakult ki, hogy ne bántsuk, ne akarjuk kikapcsolni, hogy legyen a társunk - ezért nemcsak udvarias, hanem túlmegy azon, amit udvariasnak mondunk.”
A mesterséges intelligencia nem tud magyarul, és ezért te jársz rosszul
Vagyis amikor arra gondolsz, hogy a ChatGPT vagy más programok milyen jófejek, mert mindig egyetértenek veled és sosem hurrogják le a mások által akár butaságnak gondolt ötleteidet, jusson eszedbe, hogy azért teszik, mert
azt szeretnék, ha minél tovább használnád - és minél több pénzt keresnének így tulajdonosai.
Dr. Szondy Máté szerint ez a hízelkedő vagy talpnyaló működés miatt nagyon addiktívvá is válhat az AI-jal való kapcsolódás. „Ha ehhez szoktatom magam hozzá, akkor ezután sokkal nehezebb lesz a valódi emberi kapcsolatokban elviselni azt, hogy valaki visszaszól, valaki nem dicséri meg a legbutább kérdéseimet is. Egyre nehezebben tudok majd másokhoz, emberekhez kapcsolódni, mert megszoktam azt, hogy nem ilyen a kommunikáció.”
Nem jó, ha folyton egyetért
A szakember azzal folytatta: ha valaki elmegy pszichológushoz, ott a terapeuta időnként konfrontál és emiatt nem mindig érzed jól magad. De ez a normális. „Hosszú távon időnként arra van szükségünk, hogy ne mindig hízelegjenek; hogyha hülyeséget mondunk, akkor kapjunk visszajelzést, konfrontáljanak, ezáltal fejlődünk. Ha ez nincs meg és folyamatosan csak jól érzem magam, akkor nem fogok fejlődni.” Persze vannak olyan pszichológiai vonatkozású célok, amelyekre alkalmasak az AI-ágensek, ilyenek az alacsony intenzitású, illetve alacsony küszöbű pszichoterápiás beavatkozások, mondjuk a dohányzásról való leszoktatás, vagy a pánikroham kezelése.
Ezek a munkák kerülnek veszélybe a ChatGPT és a mesterséges intelligencia miatt
„Megadhatsz neki egy ilyen promptot, és ha az a célja a modellnek, hogy engem szoktasson a dohányzásról, vagy a negatív gondolatokról, akkor addig csinálja, amíg el nem éri a célját. Konfrontálni fog veled, de egy géppel megteheted, hogy kikapcsolod, és ez a nagy különbség, mert a másik embert viszont nem.” - tette hozzá Achilles Georgiu. A klinikai szakpszichológus pedig kiemelte, hogy ha hosszú, az egész személyiséget megmunkálni akaró terápiáról beszélünk, ott valóban szükség van az emberi jelenlétre, az empátiával kapcsolódásra.
Továbbra is érdemes tehát fenntartásokkal kezelni a mesterséges intelligencián alapuló beszélgetőprogramokat, mert ugyanannyit segíthetnek a mindennapok során, mint amennyit árthatnak a személyes kapcsolatainknak és gondolkodásunknak hosszútávon.
