Az első és talán legfontosabb tudnivaló, amit szem előtt kell tartanod, hogy magasabb hozamot várhatóan csak magasabb kockázatú befektetésekkel lehet elérni. Ilyenek például a részvények és egyes magas kockázatú befektetési jegyek. A lista túlsó felén helyezkednek el az alacsony kockázatú, ennél fogva nem is túl magas hozamú értékpapírok és befektetési formák, mint például a különböző (lekötött) bankbetétek vagy az állampapírok, amelyek viszont biztosra vehetően hozamot termelnek. Ezek ajánlottak az óvatos befektetőknek, míg előbbiek a merészeknek. Van persze középutas választék is, ebbe a kosárba tartoznak a különféle befektetési jegyek, az önkéntes nyugdíjpénztári számla vagy a megtakarítással kombinált életbiztosítás. Azt, hogy melyik betét, milyen nyereséget hoz, könnyen megtudhatod az Egységesített Betéti Kamatlábmutatóból (EBKM), amely megmutatja a betét ténylegesen kifizetendő éves kamatát. Az EBKM-ről valamennyi pénzügyi szolgáltató, hitelintézet köteles tájékoztatni két tizedes pontossággal. A befektetési egységhez kötött (ún. unit linked) életbiztosítások esetében segítséget nyújthat a Teljes Költség Mutató (TKM). A mutatót kizárólag a unit-linked típusú élet- és nyugdíjbiztosítások tekintetében használják az intézmények, célja a termékek költségszempontú összehasonlításának elősegítése. Ha a számadatokkal tisztában vagy, még akkor is lehetsz bizonytalan. Nyugodtan kérj befektetési tanácsot számlavezető bankod bármelyik fiókjában.
Ezeket láttad már?
Szakemberek és befektetők egyetértenek abban, hogy a befektetések egy részével érdemes nagyobb kockázatot vállalni, ám ezt nehogy úgy értsd, hogy mindent fel kell tenned egy lapra. Az angolok nagyon frappánsan úgy fogalmaznak: "Ne tegyünk minden tojást egy kosárba!". Ugye, világos? Ha leesik a kosár, azaz nagyot zuhan annak a részvénynek az árfolyama, amelyikből (és csak abból) bevásároltál, sütheted a hozamot, akkora lesz a veszteséged, hogy ihaj. Ellenben, ha magas kockázatú termékből kevesebb, alacsony kockázatúból meg több van a kosaradban, az előzőn elért esetleges veszteséget ellensúlyozhatja az utóbbin elért hozam. Ám semmire nincsen garancia, ugyanis a pénz- és értékpapírpiaci folyamatokat egy csomó körülmény befolyásolhatja előre pontosan nem látható irányban.
Egységnyi kockázat, minél magasabb hozam
A várható hozamok összehasonlítása során az igazi kulcskérdés, hogy a kockázatmentes betéti hozam feletti többlethozamért cserébe mekkora kockázatot vagyunk hajlandóak vállalni. Nyilvánvalóan akkor járunk a legjobban, ha egységnyi kockázatért cserébe a legmagasabb hozamtöbbletet kapjuk, és ez az arányszám minél magasabb.
